Dunántúli Protestáns Lap, 1912 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-21 / 16. szám
16. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 137. oldal. „Religious Life ín Magyarland“. — Vallási élet Magyarországon. — — Folytatás. — A kálvinisták, — kiknek tana és egyházkormányzata sokban hasonlít a presbiteriánusokéhoz, — nemcsak nagy hitbeli, de nagy politikai és hazafias erőt is képviselnek az országban. Előkelő vezetőik hűek a hítelvekhez, a hazaszeretet és lelkiismereti szabadság védelmében oly dacosan állta k mindig, mint maga az öreg Kálvin János. A debreceni ref. nagy templom, — Magyarország keleti részén — egy rendkívüli épület, mely négyezer embert fogad be —, volt az, amelyben Kossuth 1849-ben Magyarország függetlenségét és a Habsburgoktól való elszakadást kimondta. Közel hozzá van a protestáns tanintézet, hol Kossuth és társai a függetlenségi nyilatkozatot fogalmazták. Ez a régi iskola-terem olyan szent a magyaroknak, mint nekünk az „Independence Hall“-unk. (Philadelphiában van, hol az Unió függetlenségét kikiáltották). Én abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy nagy hallgatóság előtt ugyanezen teremben Kossuth szószékéről (emelvényről) beszélhettem a „keresztyén törekvésről ;* arról, hogy a magyar ifjúság között mi mozdíthálja elő azt a szabadságot, ami által Krisztus tesz minket szabadokká. Olvasóim közül vannak néhányan öregek, akik talán emlékezni fognak még Kossuthnak az Amerikában eltöltött számüzetési idejére. Bizonyára emlékezni fognak arra is, hogy Kossuth mily nagy lelkesedést ébresztett föl angolnyelvü ékesszólásával, amikor a magyarok sérelmeiről és az ő dicsőséges szabadságharcukról beszélt. Kiváncsi vagyok, ha vájjon a mi amerikai népünk ma szereti-e annyira Kossuth ideáit, — melyek valóban Washington és Lincoln ideái is voltak —, mint ahogy szerették azt a mi atyáink a múlt század közepén ? Sietnénk-e oda állni a szabadság mellé, mint ők sorakoztak Kossuth körül, vagy amint pl. Howe G. Sámuel, valamint több más amerikai hazafi oda vetette magát a görög szabadságharc küzdelmei közé ? Azon idegenek közül, akik valaha meglátogatták Amerikát, valószínűleg aligha volt eddig még olyan, aki annyira megmozgatta volna a mi népünk szivét, mint Kossuth — a magyar hérósz. Egy másik keresztyén összejövetelen, a budapesti ref. egyház egyik templomában, abban a szerencsében részesültem, hogy találkozhattam Kossuth egyik unokahugával, aki rokonságával — megosztván nagybátyjával a számkivetést — nem kevesebb, mint 10 évet töltött Amerikában és aki mai napig is a legnagyobb tisztelettel és szeretettel viseltetik Amerika politikai és vallási élete iránt. Mielőtt bevégezném cikkemet, látogassuk meg még Magyarország egyik nagy ref. templomát és vegyünk részt a mi testvéreinkkel az ő istenitiszteletükön. Kiválasztjuk a Kálvin-téri templomot, mely az ország fővárosában, a világ emez egyik leggyönyörűbb és rohamosan fejlődő városában, Budapest szivében fekszik. E templomnak lelkésze dr. Szabó A., ki egész Magyarországon ismeretes, mint tudós, szónok és iró. Most adta ki az idegen missziókról írott könyve első kötetét s a keresztyén életben széleskörű befolyással bir és nagy szeretetnek örvend az ország részeiben. Amint belépünk a templomba, már nagyszámú hallgatóságot találunk együtt, oly sokat, hogy mindenkinek ülőhely sem jut s többen — mintegy százan — állnak az istenitisztelet alatt. A templom nagyon hosszú és magas, két nagy karzattal, melyek előre nyúlnak a szószék felé, melyre spirális lépcsőn megyünk fel, mig nem a szédületes magasba, a karzattal egy színvonalba jutunk. (Amerikában csak dobogószerű emelvények vannak rendszerint a templomokban s nem magas szószekek, hihetőleg ezért használja az iró a szédületes — dizzy — jelzőt.) Megkezdődik az istenitisztelet. Mindenki feláll és összetett kezekkel s lezárt szemekkel vesz részt a lelkész könyörgésében. A szentirásból egy rövid részecske lesz felolvasva s ez alatt is a hívek tiszteletteljesen állnak. Majd egy ének következik s Kováts tanár, egy talentumos énekkar vezető, összeállítja a keresztyén ifjak nagy kórusát és vezeti a gyülekezet szép, buzgó énekét. Más családias jellegű összejöveteleken sokat énekelnek a mi dicséreteink közül is, amelyek magyar fordításban (Hozsánna) a keresztyén munkánál igen népszerűek. Ezen istenitiszteleten azonban többnyire a rendes templomi énekeiket énekelték nagy élénkséggel és szép össhangzóan. Szabó lelkész akár a saját gondolatait hirdesse, akár mások beszédét tolmácsolja, — amit több alkalommal tett nekem, — mindig komoly, erőteljes és ékesen szóló s hatalmában van a jó tolmács azon nagy ajándékának, hogy a gondolatokat könnyedén tudja közölni bárkivel, amint azt a szükség kívánja. Az istenitisztelet talán egy és fél óráig tartott s a türelmes hallgatóság közül sokan állva hallgatták azt, előrejőve a szószék körüli hosszú góthikus oldalhajókba, hogy a beszédet jobban hallják. Konfirmációi Káté, irta: Kis József. IV. új tantervszerinti kiadás. Ara: 32 fill. Emléklap, finom papíron, Ízléses kivitelben. Ára: 5 fillér. Ajándékok: Vallásos iratok, Bibliai fali iratok, Zsoltárok, Imakönyvek, Szentirások, Koszorú füzetek, „Házi Kincstár“ kötetei, Képes új-testamentum, stb. nagy választékban kapható: Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében Pápa, Fő-utca 21-ik szám.
