Dunántúli Protestáns Lap, 1912 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-24 / 12. szám
100. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1912. vizsgálja meg ? Beszerezzen egy egész csomó könyvet, mikor ehhez anyagi tehetsége is hiányzik, vagy ha ez meg volna, ideje nincs azoknak tüzetes áttanulmányozására, vagy épen egyik-másik be sem szerezhető pénzen sem ? És ha mindez megvan is, milyen jó a vezető egy ilyen tudományos erdőben! Több szem többet lát, több fej több véleményt felszínre hoz, az eredmény csak jó lehet: a módok és eszközök tökéletesebbé tétele, amivel legelsősorban magának használ minden tanító. Ezért üdvözölhetjük örömmel a kezünk alatt levő munka megjelenését. Két törekvő, képzett tanító kitűzi magának a kezdeményezés és kivitel nagy feladatát, hogy egy müvet adjanak a tanítóképzők és tanítók kezébe, egy vezetőt, mely a különböző használatban levő irásolvasási módszerekkel megismertessen. Kitűzik a célt, vállvetve megvalósítják szellemi és anyagi áldozataikkal ! De ime lássuk. A munka 3 kötetre fog terjedni. E megjelent I. kötet a hangoztató irvaolvasó és a jelképes módszereket tárgyalja. A II. és III. kötetben lesz a fonomimikai módszernek és az eddig említett módszerekből alkotott vegyes módszereknek, valamint szerzők saját módszerének ismertetése. Szerzők eljárása következő. A fölvett módszert először általánosságban tárgyalják, ismertetik és behatóan megvizsgálják annak előnyeit, hátrányait. Azután sorra veszik az idetartozó, megjelent szakmüveket, ezeket is ugyanilyen elbánásban részetik. így az olvasó, anélkül, hogy erre külön költekezne, megismerkedik az irásolvasási módszerekkel, a megjelent szakmüvekkel, aránylag igazán kevés fáradsággal és a legcsekélyebbnek nevezhető pénzkiadással. A könyv rendszere, beosztása, tárgyalási módja, nyelvezete egyszerű, természetes és világos. Amellett, hogy ismeretanyaga alapos, szerzők bírálatai, megjegyzései tárgyilagosak, találók és érdekesek: a kötet a legkönnyebben élvezhető szakirodalmi termékek közül való. Papírja finom, nyomása tiszta és világos, betűi jó nagyok. Elismerést érdemel az is, hogy bár értelemzavaró sajtóhibák alig fordulnak elő, a leglényegtelenebbet is nagy lelkiismeretességgel javították ki szerzők a kötet végén. Ha még megemlítjük, hogy a 201 oldalas kötet ára 1 korona, igazán példátlan olcsó: dicsérettel kell kiemelnünk a szerzők áldozatkészségét is. Érdeklődéssel várjuk a II. és III. kötetet, ez elsőt pedig ajánljuk megszerzésre minden tanítással foglalkozónak cs tanítói könyvtárnak. J. Debreceni Lelkész! Tár. Szerkesztette: S. Szabó József, IX-ik kötet. Ára kötve 10 korona. Debreczen, 1911. Kiadja Telegdi K. Lajos utóda Eperjesy István könyvkiadóhivatala. 8 r. 632 lap. A Debreceni Lelkészi Tár új kötete ugyanolyan tartalommal jelent meg, mint az eddigiek. Tartalmaz bibliamagyarázatokat (4 drb.), ifj. istenitiszteleti (8 drb.), vasárnapi egyházi (21 drb.), ünnepi egyházi (13 drb.) és alkalmi (24 drb.) beszédeket; ezen kívül keresztelési (5 drb.), úrvacsora osztási (3 drb.), esketési (5 drb.) és gyászbeszédeket foglal magában. Ezután következik benne három dolgozat a cura pastoralis köréből; végre 6 alkalmi és 5 halotti imádság zárja le e bőséges tartalmat. A tár tehát mint eddig is mindig, most is 40 nyomtatott ivén változatos, bőséges tartalommal lép a nyilvánosság elé. Nagy számú munkatársai közt ott találjuk régibb egyházi szónokainkat: Adorján Ferenc, Alajos Pál, Bányai Sándor, Babay Kálmán, Biky Károly, Csiky Lajos, Csizmadia Lajos, Dávid Gyula, Domby Lajos, dr. Erdős József, Futó Zoltán, Kiss Ferenc, Lévay Lajos, Madarász Imre, dr. Márk Ferenc, Nagy Károly, Papp Károly, Papp József, Paulinyi Károly, Péter Mihály, lie. Rácz Kálmán, Réz László, Ruskay Gyula, Szabó Lajos, Szalóczy Pál, Szele György, Szuhay Benedek, Szolnoky Gerzson, Vásárhelyi Boldizsár jól ismert neveit, kik munkálkodásuk értékes alkotásait küldték el a Tárba. Müveik szép és épületes dolgozatok, amelyek mind használatra, mind olvasásra rendkívül alkalmasak. Az ifjabb lelkészek sorából Bokros Elek, Csernák Béla, Harsányi Pál, Kónya Gábor, Kósa Ferenc, Létay Menyhért, Lukácsy Imre, Melkó István, Mészáros János, Nánássy Lajos, Osváth Kálmán, Rédei Károly, Sipos József, Soltész Elemér, E. Szabó Dezső, Szűcs László, Szűcs József, Uray Sándqr dolgozatai foglalnak helyet e kötetben. Közülök már nem egynek a neve országszerte ismeretes, mint például az Igehirdető szerkesztőinek egyikéé, Soltész Eleméré, ki egyházi irodalmunk mezején magasan kitűnik. Többen már önálló beszédgyűjteményekkel is fényes bizonyítékát adták irói hivatottságuknak. A tárba műveik legjavát küldték lelkésztársaik használatára. A IX. kötetben új nevekkel is találkozunk; olya-Alapittatott 1864-ben. .A VÍdÓk legrégibb és legnagyobb cipőüzlete A-lapíttatott 1864-ben Manheim Ármin, ezelőtt Altstädter J. cipöraktára Pápa, Kossuth L. utca, hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos és szép, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (orthopäd-munka) kiváló gondot fordít. ■ Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadászcipőit és csizmáit. • • . Ülzetemet, ugyanezen utcában, a postapalotával szemben épült házba helyeztem át.
