Dunántúli Protestáns Lap, 1911 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1911-03-05 / 10. szám
86. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1911. vezetőinek engedélyével és ajánlásával Bethlen Gábor halálának évfordulóján évenként templomi és egyházi gyűjtéseket rendez a kör. A múlt évi első gyűjtés eredménye : 1847’56 K, melyhez a mi egyházkerületünkből tiz koronát meghaladó összeggel járultak: a dunántúli ref. egyházkerületi pénztár 50 K, komáromi ref. egyház 15’78 K, nagyigmándi ref. egyház 12'50 K, alistáli ref. egyház, fehérvárcsurgói ref. egyház, köveskállai ref. egyház 10—10 koronával. Egyesek is növelték adományukkal az összeget. Az összes adományokért a kör elnöksége hálás köszönetét fejezi ki. A nov. 13-án volt Bethlen-nap megtartása végett szétküldött kérvények egy nagy része még válasz nélkül maradt. Hogy az egyesület vezetősége a múlt évi gyűjtés végleges leszámolását összeállíthassa, felkéri az egyházak vezetőit, hogy az eddig elintézetlen kérvényekre az adományokat minél előbb juttassák el a kör cimére: Budapest, VIII. kér., Szentkirályi-utca 22., sz. I. em., 23. szám. A főiskolai igazgató-tanács e hó 2-án ülést tartott, amelyen Czike Lajos és dr. Beöthy Zsolt főiskolai gondnok urak elnöklete alatt a tanács tagjain kivül dr. Antal Gábor püspök és gróf Tisza István főgondnok urak is jelen voltak. Több nagyjelentőségű ügy forgott szőnyegen; a tanácskozás reggel 8-tól 12-ig és délután y23-tól eltartott. Érdemleges tudósítást helyszűke miatt most nem adhatunk, hanem majd csak a jövő számban. Farsangi előadás. Pápai nőnevelő-intézetünk húshagyó-kedden, s megismételve másnap fényesen sikerült farsangi előadást rendezett az intézet előadó termében. A második előadáson a nagy és díszes közönség soraiban Tisza István főgondnok, dr. Antal Gábor püspök és Czike Lajos főisk. gondnokkal élükön teljes számban jelenvoltak az egyházkerület előkelőségei s igazi lelki örömmel nézték és hallgatták végig a növendékek szép produkcióit. A műsor egy gyermekszimfóniával kezdődött, melyet 18 tagból álló zenekar összhangzatosan, szépen adott elő. Gyimóthy Anna zongorajátéka után, mely sok technikai készségről tett bizonyságot, egy bohózat következett, melynek előadása premier-számba ment. A darabot ugyanis Tordai Grail Erzsi, a jeles Írónő az Erzsébet nőiskolának irta, hol ugyancsak aznap került első Ízben előadásra, A kis vígjáték derűs humora, szatirikus célzatai az összevágó kitűnő előadásban egyaránt pompásan érvényesültek: Cseresnyés Irén (Villásyné), Hörömpöly Iza (tót szobalány), Labancz Ida (Csalóközyné), Pongrác Irén (Lexi) játszották a főszerepeket, a többieket pedig Smideg Ella, Császár Irma, Sipos Jolán, Szigethy Piroska, Öllős Sári, Nagy Irén, Gyimóthy Anna, Bódis Zsófi, Sörös Tini. A szereplők egyaránt rutinosak, ügyesek voltak, minden szavukon, minden mozdulatukon látszott az a lelkiismeretes gond, finom műérzék, amely a rendezésben is gyönyörűen érvényesült. A közönség kitünően mulatott, leikéből kacagott és tapsolt s a taps folytatódott, mikor az Amerikát járt tót guvernánt (Hörömpöly) lejött a színpadról, hogy a következő zongoraszámot igen temperamentusan ellássa. Most Krausz Adrienne és Erdélyi Margit ének- és tánckettőse következett. Az igen kecsesen s igen decensen eliejtett szép tánc, mindkét leánykának kellemes, üde hangja és a mondhatni : kiképzett énekelőadása igen nagy hatást keltett s a közönség a számot zúgó tapsok közt megismételtette. Krausz Adrienne zongorázott ezután, igazi művészi tehetségnek adván ezzel is tanujelét. Végtelenül bájos, poetikusságban megkapó volt a műsor utolsó száma. Egy kis gyermek-operát, Jancsi és Juliskát adták elő a növendékek s a nem csekély zenei feladatot bámulatos sikerrel oldották meg. Mert végre is nem csekély dolog 11—12 éves lánykáknak bár könnyebb, de mégis opera-áriákat énekelni, amint azt Babay Margit (Jancsi), Erdélyi Edith (Juliska), Szalay Irén (boszorkány, Böszörményi Lenke (kakuk) és Vincze Mariska (cinege) egyforma szép sikerrel tették. És énekeltek úgy, oly biztossággal, hogy bizony nagy szinpadon (vidéken persze) akárhányszor több kivánni valót hagy fenn a zenei partitúra tudása, mint itt. Az apró tündérek kedves, lenge tánca, a színfal mögött a kórus hatásos éneke egészítették ki a darab megható cselekményét, melyet a közönség nagy élvezettel hallgatott végig, nem fukarkodván végül tetszésnyilvánításaival. E tetszésnyilvánítások nagy része szólt a színfalak mögött láthatatlanul működő főrendezőnek, Oöbel Ilonka tanárnőnek, kit az előadás művészi ízlésű pompás betanításáért a legteljesebb elismerés és dicséret illeti meg. Buzgó és lelkes társa volt munkájában Kiss József zenetanár, ki a zenei részeket pedáns buzgalommal és ismert szaktudásával tanította be. A két est tiszta jövedelme a növendékek tanulmányi alapját 400 koronán felüli összeggel növelte. A Magyar Figyelő most megjelent 5. száma első cikkének Mezei Ernő, az érdemes régi publicistának egy tanulmányát közli, amely az új állam-építők címén eres, nagy szenvedélyes szavakkal ismerteti és bírálja a magyar szabadkőmivesség azon áramlatait, amelyek destruktiv és nemzetellenes tendenciákat képviselnek, szemben a szabadkőmivesség igazán humánus és progresszív lényegével. Gróf Tisza István „Andrássy Gyula a művészetről“ címen irt tanulmáuyt, amelyben Andrássy Gyula gróf művészeti felfogásával szolidárisnak vallja magát és kimutatja, hogy mindkettőjük felfogása egyformán szemben áll az új irány szerteleuségeivei és számításaival. A leánykereskedés ellen ezúttal Özvegy Báthory Nándorné közöl megdöbbentő adatokat a 8 zerencsétlen hungárákról és jelöli meg azokat az eszközöket, amelyek a szégyenletes állapoton változtatni tudnának. Lövik Károly novellát irt a számban, amelyben a stílusnak ismert művészetét sajátságosán érdekes színezettel muLatja be újból, Lósy József: A bükk Jobb és megbizhatóbb Fábián Béla magvakat olcsóbban senki sem ad, mint magkereskedése Budapest, Üllői-út 11. szám. IfcST A Kálvin-tér mellett. ® Tessék árjegyzéket kérni!
