Dunántúli Protestáns Lap, 1911 (22. évfolyam, 1-53. szám)

1911-02-12 / 7. szám

7. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 57. oldal. A régi patriarkális életben ez nem történhetett meg. Ma a szülő csak önző érdekből teszi ezt. Az önálló munkával jár náluk a féktelen szabadság is. És ez a féktelen szabadság okozza vesztüket. Shakespeare „Szeget szeggel* cimü darabjában az egyik szereplő állandóan dorbézoló és bűnös életet él, miért is bör­tönbe került. Midőn meglátogatja egyik barátja és azt kérdezi tőle, hogy miért került ide, azt felelte, hogy a nagy szabadság okozta vesztét. így van ez nálunk is. A minden felügyelet nélkül állók a pillanat hatása alatt cselekesznek. Mindazon egyéneknek, akiknél hiányzik az acélozott akaraterő, akik nem képesek a pillanat hatásaival szembeszállni, szükségük van állan­dó felügyeletre. És ha valaki a szabadság szent nevé­ben ezen szörnyüködik, mondjuk meg neki bátran, hogy csak a jövőt akarjuk megmenteni számára. A már büntetett előéletű nőknél célszerű az amerikai rendszer alkalmazása. A büntetés kitöltése után a bíró­ság kirendel egy pártfogót, aki tanácsokat ad és anyagi segítséggel is ellátja. Kötelessége megóvni a gondok­tól és az anyagi bajoktól. Fő feladata azonban vigyázni arra, hogy a tankötelesek iskolába járjanak és ha már nem iskolakötelesek, akkor vigyázni arra, hogy állandó keresetük legyen. Ez a felügyelet körű belül egy évig tart. Ha ez nem használ, akkor ismét meg kell szorí­tani a szabadságot. Egy intézetbe kell elhelyezni őket, ahol állandó munkát köteles végezni. És ha itt kifo­gástalan életmódot tanúsított is, akkor is csak bizo­nyos felügyelet alatt hagyhatja el az intézet területét és ajánlatos, hogy ugyancsak egy pártfogó felügyelete alatt maradjon továbbra is. Ezek azok az eszközök, amelyekkel segíthetünk a bűnös vagy rossz leányok helyzetén. Az angol tétel, amely azt mondja, hogy a megelőzés többet ér, mint a baj orvoslása, ez a leg­fontosabb és erre kell a legnagyobb súlyt helyezni. Ma nagy küzdelem folyik egyrészt a nyomor, más­részt az erény fölött. Ugyanez a küzdelem folyik az irodalomban is. Nagyon terjed az az irodalom, amelyet gyűjtőnéven pornográfiának nevezünk s ez az irodalom nagyon megnehezíti a nővédelem munkáját. Én min­dig nagy megülközéssel és őszinte szókimondással szoktam felháborodásomnak kifejezést adni. Egy fő­városi színházban mintegy apotheozisben részesítenek egy olyan munkát, melynek hőse egy munkanélküli csavargó, aki egyébből sem él, mint csábításokból és amint a túlvilágra jut a csillagokat is lelopja az égből. A nővédelem fontos munkája ezeket az irodalmi termé­keket távol tartani, különösen azoktól, akik gyenge akaraterővel birnak. Nem szabad utópisztikus remé­nyekkel kecsegtetni magunkat. Nem szabad azt mon­dani, bármily lankadatlan munkásságot is fejtünk ki, hogy nagyon sok bajon segíteni fogunk tudni. Ez ép oly reménység, mintha azt mondjuk, hogy a betegsé­gek el fognak tűnni. Azonban mégis azt tapasztalhat­juk, hogy az utóbbi időben csökkentek a bűnök vagy legalább is a nagyobb mérvű bűnök. Ennek az egyesü­letnek buzgó működése biztosítékot nyújt arra, hogy a viszonyok javulni fognak. Demokratikus közoktatás. — Folytatás. — A drezdai „Technikum Mitweida“ pedig 6, egymás fölé illesztett féléves kurzusokkal, tehát 31/2 év alatt mérnököket képez olyan ifjakból, kiktől irás, olvasás és „Ingenieur“ számolás elemein kivül egyéb előisme­retet nem követel; — s azért nem esik ki a világ feneke, nem száll alá se a műegyetemek, se a tud. egyetemek tekintélye. Nálunk is meglehetne tenni, hogy az ipari vagy műszaki szakiskolák között meg­lenne a szerves összefüggés, a föllépés lehetősége, a tanulmányok beszámítása s lenne nyitva az út mindenkinek a legmagasabb fokig, a műegyetemig; elég példát hoztam fel arra, hogy az alsófoku műszaki iskolák tanulmánya, ami a specializálást, részletessé­get, alaposságot illeti, talán a műegyetemen is túltesz; a műegyetem csak összefoglalja, rendszerezi, magasabb egységbe foglalja a műszaki ismereteket, melyekre tehát legjobb előkészítők a szakiskolák. Ma hiába tölt el valaki 10 vagy akár 20 évet az alsó- vagy a közép­fokú műszaki szakiskolán, sohase juthat föl a mű­egyetemre; úgy vagyunk itt is, mint a mezőgazdasági szakoktatásnál, mesterségesen tereljük a növendékeket, akik, esetleg, műegyetemre fognak menni, a gimná­ziumokba s tanítunk nekik olyan tudományokat,, ame­lyek nélkül úgy alsó, mint a közép- vagy felsőfokú szakiskoláikon boldogulnak, amelyekre tehát szükségük nincs; amelyeket mégis ha szükségét érzik, pótolhat­nak, nem úgy, mint a műszaki ismereteket. A nyelvek, meg a történelem, bölcsészet, vallás, egyszóval a humaniórák ezek, melyek miatt — a leendő tekhniku­­sok szaporítják a gimnáziumok létszámát, mintha a humaniórák akárkit mérnökké nevelnének, sőt épen annyival áll hátrább céljától, minél többet s lelki­­ismeretesebben foglalkozik a humaniórákkal. Van pedig a műegyetemen 1712 növendék; ennek V4-e, m. e. 400—450 fiú első éves; ez ép Vio-e az évenkint érettségit tett ifjúságnak; ha ezeket is elterel­jük a gimnáziumtól, mint a mezőgazdasági főiskolák m. e. 1000 főnyi ifjúságát, majdnem 75-vel szállítottuk le a középiskolák népességét; ha pedig megnyitjuk a pályát a legmagasabb műszaki iskoláig, a műegyete­mig, mindenkinek, illetve az alkalmas műszaki iskolá­kat fokozatosan kiépítjük, a demokratizmus jegyében, soha nem látott pezsgésre indítjuk nagyon szegényes, Állandóan dús választék bel- és külföldi gyapjukelmékben, valamint angol különlegességekben. Ízléses, jói álló papi, polgári, valamint egyenruhákat készítek mérték szerint a legelegánsabb kivitelben. A szabásnál a test formáira, a kényelem követelményeire nagy gond fordíttatik. VÁGÓ DEZSŐ szabászati akadémiát végzett szabómester, oki. szaktanító PÁPÁN, Fő-tér 19. sz. a.

Next

/
Thumbnails
Contents