Dunántúli Protestáns Lap, 1911 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1911-12-31 / 53. szám
456. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1911. Temlomszentelés Csajágon. A mezőföldi ref. egyházmegyéhez tartozó csajági és küngösi gyülekezet ez esztendőben nagy munkát végzett: élő hitének, a jó Istenhez való ragaszkodásának bizonyságául mintegy 11.000 korona költséggel kijavíttatta 100 éves templomát, a templomteret szép vaskerítéssel vette körül. A munka befejezése után két örömünnepélyt tartott. Az egyik ünnepély szeptember 24-én délután a szabad ég alatt, a templom előtti téren folyt le. Ekkor tétetett fel a két község apraja-nagyja s a vidékről egybegyült vendégsereg jelenlétében a toronygomb. A fehérruhás lányoktól körülvett, virágokkal feldíszített szépen ujraaranyzott toronygombot Sziics Dezső helyi lelkész, esperes szentelte fel buzgó imádsággal s áldotta meg Isten nevében. Éneklés kíséretében fehérruhás lányok húzták fel a mintegy 40 méter magas torony tetejére. Mikor a nagy bátorságot igénylő munka befejeztetett, a lelkes közönség a Hymnnst énekelte, majd derült hangulatban élvezte a gombot feltevő ácslegény versmondását, ki a szédületes magasságban versben éltette a kerület főpásztorát, a királyt, espereslelkészt, a két község népét, egyházi- és világi elöljáróságát, az építő-mestereket és iparos társait. A másik örömünnepély november 26 án folyt le, midőn a hónapok óta bezárt templom ünnepi istenitisztelet keretében hivatásának újra átadatott. Az ünneplő ruhába öltözött, Isten igéjét szomjuhozó nép áhítattal várta a templomi kapuk felnyitását. Délelőtt fél 10 órakor harangok zúgása mellett vonult át a lelkészlakról a meghívott lelkészek kara a templom előtti tétre. A 75 ik dicséret 1—2. versének eléneklése után Szűcs Dezső helyi lelkész, mint az egyházmegye esperese, rövid beszédben felhívta az egyház gondnokát és legöregebb elöljáróságát a templomi ajtók felnyitására. Borsos Endre lepsényi kántortanító orgona-játéka köz - ben vonult be az ünneplő sereg a hatalmas, szép templom virágokkal díszített boltivei alá. A gyülekezet a 74. dicséret első versét, majd a 233. dicséret 1—5. versét énekelte, mely után Szűcs Dezső esperes imádkozott, tolmácsolva a gyülekezet örömét, háláját, Isten további szeretetébe ajánlva a vezetése alatt álló kies mezőkön járó nyájat. A Csajághy József ny. tanító vezetése alatt működő dalárda karéneket adott elő (234. dics. 2. v.). Ezután lépett a szószékbe Medgyaszay Vince lepsényi lelkész, tanácsbiró és főjegyző s mondta el az ünnep magasztos voltához méltó, lelkeket emelő ünnepi szent beszédét. Beszólt az úrnak szolgálók öröméről, jutalmáról, a bűnnek szolgálók szomorú jelenéről és ijesztő jövőjéről. Beszédét azzal a szép gondolattal végezte, hogy a megújított templom valóban csak akkor lesz felszentelve, ha az Istenben vetett bizalom és felebaráti könyörülő szeretet érzései által megszentelt szivek lakoznak benne. A szép beszéd mély hatása ott ragyogott a szemekbe kiülő könnycseppekben. Gyülekezeti ének után Szűcs Zoltán enyingi lenkész tartott megható urvacsorai ágendát, s osztotta ki Czakó Gyula balatonkenesei lelkész segédletével mintegy 700 személynek az úri szentvacsora jegyeit. Ezután még egy kedves cselekmény következett. A C3ajági és küngösi nők a nagy nap emlékére értékes fehérmárvány keresztelőmedencét készíttettek s ezt Czakó Gyula lelkész adta át rendeltetésének meleg szívből fakadt beszéd és ima kíséretében, megkeresztelvén két osajági újszülött fiúgyermeket. Végezetre a dalárda a Hymnust énekelte, a gyülekezet pedig a 174 dicséret 1—2. versét s ezzel a délelőtti magasztos ünnepély véget ért. D. u. 3 órakor megkondultak a harangok s a gyülekezet elhelyezkedése után kezdetét vette az orgonahangverseny. Ezt a csajági dalárda vezette be az „Isten ! ki fent uralkodói“ cimü dal kifogástalan előadásával Rácz István esperesi káplán Tompa Mihálynak „A haldokló mellett“ cimü hosszabb költeményét szavalta, szép sikerrel oldván meg a nehéz szerepet. Csapó Ödön n.-bábonyi helyetteslelkész könnyeket fakasztó hatással adott elő orgonaábrándokat klasszikus művészek remekeiből. Peti Sándor várpalotai lelkész vallásos költeményeiből olvasott fél. A dalárda elénekelte az „Adjon Isten a magyarnak jó napot“ c. dalt. Csapó Ödön magyar indulót adott elő s ezzel az orgonahangverseny is véget ért. A lelki - pásztorok itt is jólesőleg tapasztalták, hogy az ilyen orgonahangversenyek az anyagi siker mellett kálvinista népünk lelki művelésére, szép érzékének fokozására is mily fölemelő hatásúak s hallottunk nyilatkozatokat a nép szájából, hogy az orgonahangversenyeket minden gyülekezetben meg kellene honosítani. Este a vendéglőben az építés javára táncmulatság volt, hol a fiatalság magyaros jókedvvel örvendezett, az öregek pedig a közéjük vegyült úri közönséggel elbeszélgettek a régiekről s a felejthetetlen ünnep hatásáról. Az ünnepély alkalmából Isten dicsőségére adakoztak : Darányi Ignác őnagyméltósága 20 kor., Lángi Gyula ur 10 kor., Gerenday Józsefné 5 kor., Kenessey Kornélia 3 kor., Kátaí István és neje egy szép urasztali térítőt, a csajági nők keresztelő-medencét és kenyérosztó tálat, Borsos P. István úrvacsorához 10 liter bort. Legyen Isten áldása a lelkipásztoron, kinek buzdító szavára indult meg az építési mozgalom s ki a templomépítés idejét és renoválását jelző két márvány-Aiapíttatott i864-ben. .A vidék legrégibb és legnagyobb cipőüzlete AJapíttatott 1804-ben. Manheim Ármin, ezelőtt Altstädter J. cipőraktára Pápa, Kossuth L. utca, hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos és szép, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (orthopäd-munka) kiváló gondot fordít. Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadászcipőit és csizmáit. : TJzletemet ugyanezen utcában, a postapalotával szemben épült házba helyeztem át.
