Dunántúli Protestáns Lap, 1911 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1911-11-26 / 48. szám
410. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1911. sal, a következőkben foglalja össze s ajánlja elfogadásra: 1. A mezőföldi traktusba kebelezett egyházközségek rendes lelkészeinek s az adminisztrátoroknak is, ha huzamosan működnek egy helyen: tétessék hivatalos állásukból folyó erkölcsi kötelességükké, hogy Írják meg egyházuk történetét — s a filiális eklézsiákét is az anyagyülekezet históriájától elkülönítetten, — és e munkálatokat, a papirosnak egyik oldalára Írva, lapszámozott és fűzött vagy bekötött alakban, küldjék be 1913. évi julius hó 1-ig a lelkészi értekezlet elnökéhez. A kidolgozásnál figyelem fordítandó az egyházközség földrajzi meghatározása — s egyházi és polgári közigazgatási hovatartozaudóságára. Az egyházközség irattárában s az egyházmegyei és kerületi levéltárban s bárhol másutt felkutatható eddig közre nem adatott vagy már nyomtatásban megjelent forrásokból megrajzolandó az eklézsia tárgyilagos története lehetőleg az alakulás kezdeteitől egész a jelenkorig. Az egyház életében jelentősebb események — és korszakok szerint csoportosított adatok kronológikus előterjesztésén kívül okvetetlen közlendő a lelkipásztorok és iskolatanítók időrendben összeállított névsora, hivatalos működésük tartamának pontos megjelőlésév el. Előadandó az egyház kebelében fennálló ref. tanintézetek, egyesületek és intézmények története, vonatkozásban az eklézsia históriájával. Szöveghű másolatban csatolandók azok a nagyobb fontosságú okmányok, följegyzések vagy feliratok, melyek még közre nem adattak, vagy irodalmilag föl nem dolgoztattak. Amennyiben e források más egyházközség múltjára vonatkoznak, ezek az illetékes lelkésszel közlendők, vagy reájuk annak figyelme fölhívandó — még a kidolgozás időtartama folyamán, hogy ekként egyházmegyénk lelkészi testületé egymást segítő munkálkodásával irodalmi színvonalon álló müveket alkothasson. A saját kezűleg irt és aláirt dolgozatok dr. Thury Etele pápai ref., Payr Sándor soproni ág. hivt. ev. és Mokos Gyula budapesti ref. vallásu tanár urakból álló bizottságnak adatnának ki bírálatra, akiknek véleménye alapján a viszonylag legjobb 6 (hat) munka Írója tiszteletdíjban részesülnek, u. m.: a) első díj 250 (kettőszázötven) korona, b) második díj 150 (egyszázötven) kor., c) harmadik díj 100 (egyszáz) kor., d) negyedik díj 100 (egyszáz) kor., e) ötödik díj 50 (ötven) kor., f) hatodik díj 50 (ötven) korona, ez összegek a netalán kinyomatandó művek kiadási költségéhez segélyül is szolgálván. A bírálóbizottság tagjai dr. Thury Etele, Payr Sándor és Mokos Gyula urak, vagy ha ők nem vállalkoznának a recensióra: más kijelölendő tagok, személyenként 100 (egyszáz), összesen háromszáz korona honoráriumot kapnának. Az 1913. évi julius hó 1-ig beérkező műveket — amely idő után beküldött dolgozatok a pályázatban részt nem vehetnek — a lelkészértekezlet i elnök azonnal kiadná a biráló-bizottság tagjainak, akik minden egyes munkát egyenként bírálat alá vevén, együttes jelentésbe foglalt véleményes javaslatukot 1914 január 1-ig tartoznának beterjeszteni — a megbírált művek kapcsán — a lelkészértekezlet elnökéhez. 2. Minthogy az egyházközségek történetének megírásán kívül magának az egyházmegyének monoggráfiája is elkészítendő lenne: ezt úgy véli megvalósíthatónak a bizottság, hogy — esetleg még a folyó évi értekezleten —3 tagból álló szerkesztő-bizottság választatnék, melynek tagjai köteleztetnének az egyházközségük történetének megirásához folytatandó kutatásaik közben a traktus történelmére vonatkozó adatok gyűjtését megkezdeni s szorgalmas anyaggyűjtésükkel lehetővé tenni, hogy — az egyházközségek históriájának megírása után — a traktus monográfiája mielőbb elkészülhessen. 3. Esperes úr előadván, hogy az egyházmegyei levéltárban nemcsak az eklézsiák múltjára nagy fontosságú adatok, hanem kidolgozott kézirati történetek is vannak : kívánatosnak tartja a bizottság, hogy ezek az illetékes lelkészek igeiglenes használatára bocsáttassanak ; sőt fölveti azt az eszmét is : nem volna-e lehetséges és egyháztörténelmi szempontból célszerű, hogy a traktus irattárában Őrzött s eddig hozzáférhetetlen históriai értékű iratok a lelkészi könyvtárba helyeztetnének el megőrzés és felhasználhatás végett? . . . Annyi bizonyos, hogy a könyvtárba beosztott s katalógizált iratok nem lennének olyan holt kincsek, mint aminők eddig voltak s nt. esperes urak is megszabadulnának azoktól a hatalmas irattcsomóktól, amelyeknek kezüknél tartása rájuk nézve nem szükséges s hivatalukban csak a helyet foglalja. Kmft. Jegyzetté : Miklós Géza ez alkalomra felkért jegyző. Aiapíttatott 1864-ben. .A vidék legrégibb és legnagyobb cipőüzlete Alapíthatott íse-st-bon. Manheim Ármin, ezelőtt Altstädter J. cipőraktára Pápa, Kossuth L. utca, hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos és szép, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (orthopäd-munka) kiváló gondot fordít.- Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadászcipőit és csizmáit. " -Üzletemet ugyanezen utcában, a postapalotával szemben épült házba helyeztem át.
