Dunántúli Protestáns Lap, 1911 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1911-11-19 / 47. szám
402. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. akartál belépői. Elszálltak álmaid és szertefoszlott a remény ! Mindent elföd a néma sir, amelyre az őszi szellő hulló, sárgult leveleket borít. , Fájó lelkem visszaszáll a múltba, eszembe jutnak a körösi diákélet boldog napjai, amikor együtt álmodoztunk a jövőről, a boldogságról. Mennyit küzdöttél az élettel, mily sok nyomort kellett kiáltanod, de mind, mind nem tudta megtörni szorgalmadat, munkakedvedet. Kenyeredet kerested már diákkorodban, tanáraid megelégedéssel, büszkeséggel tekintettek rád, mint az osztály első növendékére és milyen jól érezted magadat az egyik tanárod jóindulatából élvezett szerény, hiáuyos butorzatu kis diákszobádban. Lelkednek mily sok kincsét pazaroltad el gazdag űri fiukra, akiket tanítottál ! Volt idő, amikor ez úri fiuk cseréltek volna veled, az örömünuepkor, a pályadíjak kiosztásakor. De talán nem is veszed jó néven tőlem, hogy én ezeket itt fölemlegetem. A magasztalás elől szerénységed mindig kitért. Óh nem akarlak magasztalni, osak az emlékek alapján jellemkópedet akarom megrajzolni. A kötelesség, a pontosság, a rendszeretet voltak vezérlő elveid és ezekben mindnyájan tanulhattunk Tőled. Mily féltő szeretettel csüugtél szüléidén ! Menynyire távol tudtál magadtól tartani minden kísértést, melyek a testet, a lelket beszennyezik. Hogy élt benned a hit már ifjú diákkorodban, mely arra késztetett, hogy mikor társaid vígan szórakoztak vasárnap délután, Te akkor is felkeresed az Istennek házát. Nem kerested a vig cimborákat, hanem egy két jóbarát körében meghúzódva mondtad el terveidet. Azt én tudom, hogy voltak terveid. Mily ideálisak ! Mily önzetlenek ! Komoly munkával törni előre saját erődből ! Emlékszem mily boldogan írtad érettségi után, hogy „Én tovább tervezek, legszebb pálya a papi pálya“. Hivatást érezve jött és annak itt léte alatt komolysága, magaviseleté, szorgalma, életmódja által mindvégig tanujelét adta, itt is mint Kőrösön elismerést, megelégedést vívott ki magának tanárai előtt. Theologiai tanulmányai közben a IV. évet már mint nevelő kint töltötte. Tanulmányai befejezése után Bodajkra került káplánnak, közel szülőfalujához Csákberényhez. Pár hónapi itt tartózkodás után pedig Komáromba. Ekkor volt talán a legboldogabb é t tében. Mennyi megelégedés, öröm sugárzik ki leveleib5., melyeket itt léte alatt irt. A hit és tudás összelobogó lángját látta itt fényleni és oly áhítattal osiin i tt rajta, nagy ideálokért lelkesedő szive, igyekezett a szerte sugárzó fénynek, minden szálát felfogni. De nem sokáig élvezhette. Itt támadta meg a sorvasztó kór, melyre gyógyírt a komáromi kórházba, majd Budapesten, legvégül pedig a csendes szülői házban kereseti. Nagy fájdalmakkal küzdött, de reményét soha fel nem adta, soha nem zúgolódott. A melegen érző szív folyó hó 2 án megszűnt dobogui, itt hagyta a mély fájdalmat a szülői szivekben, akik vele együtt éltük reményét is sírba temették. —-1911. Eltemettünk — elsirattunk ; de emléked szivünkbe zárjuk. Aludj ! Álmodj tovább! Susogjatok sírja fölött árnyas méla fák, boruljatok rá hervadó virágok, hogy az élet lüktető zaja, ne zavarja, ne bántsa álmait. Isten hozzád ! Isten veled ! László Dávid főisk. senior. Vegyes közlemények. Jubileum. Lévát/ József, a 88 éves agg költő immár 50 év óla tagja a Kisfaludy Társaságnak és 48 év óta tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. Ez alkalomból a Kisfaludy Társaság ma, november 19-én úgy ünnepli a jeles férfit, hogy lakóhelyén Miskolczon diszülést tart, melyre Beöthy Zsolt elnök vezetése mellett a társaságnak csaknem valamennyi tagja elutazik. Ezt az ünneplést a király kegy fénye is bearanyozza ; Ö Felsége a Szent István-rend kis keresztjével tüntette ki az ünnepeltet. Az országszerte közös örömben mi is osztozunk és mi is küldjük üdvözletünket, jó kivánatainkat az áldott lelkű aggastyánnak, Mikes Írójának. Gyászhir. Mély megilletődéssél közöljük az alábbi gyászjelentést : „Özv. Maller Károlyné mint neje, Mária férjezett Demjén Mártonné, Károly, Pál, Dezső mint gyermekei, Zsigmond mint testvére, úgy a maguk, mint a Demjén, Tarosy, Székely családok és az egész rokonság nevében fájdalommal tudatják a felejthetetlen férj, apa, testvér és jó rokonnak .Maller Károly bodajki ref. lelkésznek folyó évi november hó I2-én este 9 órakor áldásos életének 78 i k, boldog házasságának 42-ik évében hosszú szenvedés után történt elhunytál. Az Istenben boldogult halott földi maradványai folyó hó 14 én délután 3 órakor fognak a református egyház szertartása szerint a bodajki ref. temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Bodajk, 1911 november hó 13-án. Áldás és béke poraira !“ Gelléri Szabó János emlékezete, E hó 26-án lesz három esztendeje, hogy főiskolánk s több kultur intézmény nagy jóltevője meghalt. Ezen alkalomból az örökösök ünnepélyt rendeznek a nemesszivü emberbarát emlékére Budapesten, a Sándor-utcában levő régi országházban. Az ünnepély d. e. 1 l órakor kezdődik s sorrendje a következő lesz: 1. Énekel a budapesti ref. theol. akad. énekkar; 2. Dr. Antal Gábor püspök urunk megnyitó beszédet mond ; 3 A debreczeni ref. főisk. énekkar éneke; 4. Dr. Antal Géza emlékbeszéde; 5. A pápai ref. főisk. énekkar éneke. D. u. 1 órakor a Rákóczi úti temetőben inegkoszoruzzák a boldogult síremlékét, hol Baltazár Dezső püspök imádkozik, a három
