Dunántúli Protestáns Lap, 1911 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1911-10-01 / 40. szám
342. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1911. meg, vagy pedig már elfeledték, hogy ilyent is kell ám tartani. Akár az egyik, akár a másik esettel állunk szemben, mindenesetre jellemző a körfelügyelők jelentéseire s ezeknek a tanügyi bizottságban való elbírálására. Most e vizsgálatok az új Rendtartással (és nem a tantervvel) kapcsolatban újra emlékezetbe jöttek s mivel a régebbi dolgokra nem emlékezünk, vagy nem akarunk emlékezni, újnak tüntetjük fel az egészet és feljajdulunk 12 esztendős rendelkezés ellen, melynek eddig talán eleget soha se teszünk ! . . . Én Istenem, mikor tartjuk már egyszer komoly dolognak, az „egyház veteményes kertjé*-nek ügyét ? De azért ne merészelje emberfia mondani, hogy a körlelkész urak között akad egy is, aki robotmunkának tartja a szabályrendeletek betartásának ellenzőrzését és az iskolákra való lelkiismeretes felügyeletet! Arról, hogy legyen-e vagy ne legyen a mindennapi és gazdasági (ismétlő) népiskolákban vizsgálat, lehet beszélni. Amit kimondunk az egyik fajta iskolára, ugyanazt kell mondanunk a másikra is, mert a vizsgálatoknak a célja mind a kettőnél ugyanaz. Ha kell a mindennapi iskolában, akkor kell a gazdasági (ismétlő) iskolában is, ha ez utóbbiban nem kell, akkor nem kell az előbbiben sem. Annyi igaz, hogy az állami és községi iskolai utasítások e vizsgálatokat megkövetelik. A gyakorlatban e vizsgálatok úgy alakultak ki, hogy a téli időszak végén, amikor a közismereti tárgyak tanítása befejeztetik s a nagyobb órászám megszűnik, megtartjuk a vizsgálatokat a közismereti tárgyakból s a nyári időszak végén való vizsgálat csupán a gazdaságiam tárgyakra terjed ki. Azt hiszem, hogy ha így osztják be a komáromi egyházmegyében is a vizsgálatokat, s e mellett az iskolaszékek, községi elöljárók kötelességeiket teljesítik, akkor nem kell kötéllel fogni még Nemesócsán sem vizsgálatra az ismétlő-iskolás gyermekeket. A fődolog természetesen mindig az, hogy a tanító urak az ismétlő-iskolában is tanítsanak s lemondjanak arról a vasárnapi iskolai ábrándról, ahol a fődolog az volt, hogy a gyermek szülői az 50 kor. tandíjat megfizessék Ma már más időket élünk ! Pethes János. Néhány megjegyzés a theol. tan- és segédkönyvék kiadására vonatkozó „Szabályzatira. E lap folyó évi 18. számában nagyon figyelemre méltó közlemény jelent meg e cimen : Szabályzat a theologiai tan- és segédkönyvek kiadásáról. Azóta folyton vártuk a hozzászólásokat, mert abban a hitben voltunk, hogy oly nagy horderejű kérdés, mint aminőnek megoldását a jelzett Szabályzat célozza, meg fogja mozgatni mindazok lelkét, kik theol. képzésünk iránt valamennyire is érdeklődnek és akik a theol. tudományos irodalom bár mi módon való föllendülését óhajtva várják. Azonban a várt hozászóllások elmaradtak; pedig — azt hisszük — a theol. tanári kar azért hozta nyilvánosságra tervezetét. Azóta, ha nyilvános megvitatás nem történt is, maga a terv — ugylátszik — haladt előre a megvalósulás utján. Foglalkozott vele a nyári igazgatótanács ülés; most pedig bizottság készíti véglegesen a tervet elő ügy, hogy felette az őszi kerületi gyűlés érdemlegesen határozhasson. Nem tudjuk, hogy a kiküldött bizottság milyen irányban végzi a maga előkészítő munkáját s mi lesz a végleges és részletes tervezet, melynek sorsa felett az őszi kerületi gyűlés lesz hivatva dönteni ; de úgy gondoljuk, hogy e bizottság jórészt, vagy talán kizárólag azokból áll, kik az említett Szabályzatot készítettek és nyilvánosságra hozták ; és így feltehetjük, hogy a kerület elé terjesztendő javaslat alig fog lényegeseu különbözni e lap 18. számában megjelent „Szabályzat“tói. Ennélfogva ezt bátran vehetjük olyannak, mely alapjául szolgál a kerületi közgyűlés elé terjesztendő javaslatnak s nem döngetünk meg nem levő kapukat, ha erre, mint ilyenre, megtesszük megjegyzéseinket. Helyén valónak látjuk ezt, annyival is inkább, mert ilyen nagy horderejű kérdésnél, mint aminőről itt szó esik, felette szükségesnek tartjuk az előzetes vitát. Kiemeljük, hogy bennünket cikkünk megírásánál kettősszempont vezet : egyfelől theol. képzésünk valóban tudományossá tétele, másfelől magyar theol. tudományos irodalmunk föllendítése. Ezekhez mintegy mellékesen — bár önként — kapcsolódik egyházkerületünk anyagi érdeke. Ez a kettős szempont, melyet az imént említettünk s mely a mi észrevételeink vezető gondolata, végig vonul a theol. tanári kar „Indokolás^-án is. Azok az érvek, melyeket az indokolás a tan- és segédkönyvek kiadásainak szükségessége mellett felhoz, egytől-egyik Tankönyvek, író- és rajzszerek legelőnyösebb beszerzési forrása. = Vezérkönyvek, zsoltárok, iskolai nyomtatványok raktára.-----Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében Pápa, Fő-utca 21 -ik szám. Könyvek saját könyvkötészetemben figyelemmel és gyorsan beköttetnek! Vidéki megrendelések a szokásos feltételek mellett gyorsan és pontosan elintéztetnek.
