Dunántúli Protestáns Lap, 1911 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1911-08-27 / 35. szám
300. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1911. a fő indoka annak, amiért én az iskolák államosításának vagyok hive; de hive csak arra az esetre, ha az államosítás minden felekezet összes népiskoláira kiterjed; mert részleges államosítással a verseny reánk nézve kedvezőtlen esélyeit szaporítani őrállő tisztemmel ellentétesnek tartanám. Addig is, mig az iskolák egyetemes államosításának nagy reform időszaka elérkezik : az iskolák viszonyos és egyenlő jogi és anyagi helyzetének ma még hiányos biztosításával s az egyház alkotmányán belüli önkormányzati szabadságának fejlesztésével lehet megelőzni a még nagyobb károkat. A különböző egyházaknak nem az a hivatásuk, hogy már az iskolákban kezdjék megvonni s kinn az életben mélyíteni a hitelvi ellentéteket, vallásbeli különbözőségek és a felekezeti gyűlölködés árkait; hanem, hogy a bennük rejlő intellektuális erővel és erkölcsi hatással emeljék az egyént a hétköznapi élet sivársága, gyötrelmei fölé és állítsák be a szeretetnek abba a szent közösségébe, amelynek palládiuma a haza. Ennek erejét fokozzák, fényét emeljék, hatalmát gyarapítsák, hogy majd midőn pihentető kebelén helyet ad testünk nyugalmának, lelkünket emeljék a reménység szárnyain abba az országba, amelyről, csak sejtünk, de amely felől egy ember sem, egy egyház sem rendelkezhetik, sem úgy, hogy kinyithatná, sem úgy, hogy becsukhatná; mert az egyedül a mindenható Isten birodalmában vagyon. Az én egyházam érzi, vallja, követi ezt a hivatást. Küzdött érette erkölcsi erőkkel, hittel, tudománynyal, fegyverrel; megszenvedett érette vérrel. Mi az emberszeretet és hazaszeretet próbáját kiálltuk. Miná* lünk a több békességet soha nem érheti kárhoztatás ; sőt azt szolgáljuk, azt ünnepeljük. A harcot nem szeretjük, de nem is félünk tőle. A seregek urának Istenének nevében megharcoljuk a békességért bátorsággal s a diadal felől biztosak vagyunk ; mert a békességért vívott harc tanácsa, dolga „Istentől vagyon ; tehát az emberek fel nem bontják, hogy ne láttassanak az Isten ellen tusakodni“. Kérem és várom, legjobb törekvésemmel azon leszek, hogy az állam a békesség művében segítségre jöjjön ; és a felekezeti békesség alapokmányát az 1848. évi XX. t.-cet minden vonatkozásában végrehajtva egyenlő és igazságos osztályt szerez gyermekei között, hogy ne legyen módja elmerülni egyiknek a gazdaságban, másiknak a nyomorúságban; mely mindkettő kárvallásra szokta vinni az erkölcsöket vagy legalább is idegenséget és keserűséget szerez a testvérek között. De maradjunk bár tovább is szegénységben, alányomot megkülönböztetésben vagy lépjünk bár be a megszolgált jólét családi otthonába : az új idők követel ményeihez nevelt papi nemzedékekkel, a hitelet mélyítésével, a lelki gondozás hatékony felkarolásával, a történelmi alapok megőrzésével, egyházalkotmányunknak és intézményeinknek kor- és elvszerü kiépítésével; a lelkészt és világi elem eg yensúlyos érvényesülésével, az egyetemes papság varázsával; a tudománnyal, aminek levegőt, szabadságot adunk, a hittel, amit az evangéliumból veszünk; a józan erkölccsel, amit arra építünk és a szeretettel, ami mindennél nagyobb, hazánkat s benne egyházunkat Isten dicsőségére híven szolgálva, bátran megyünk ajövőe lé, melynek reménységét Istenben vetjük. Ez a jövendő most várakozással néz reám. Igájától nem tartózkodom. Hozzátört az élet. Küzdelmétől nem vonogatom magam. Benne nőttem. Veszedelmeitől nem félek. Megszoktam. Töviseit, szenvedéseit elfogadom. Régi ismerősök. Csak egytől félek. A csalatkozástól. Nem a maga métól. Hiszen gyarlóságomat jól ismerem. Hanem a tietektől, akiknek kezébe felettébb való mértéket adott felőlem a szeretet. Kettő vigasztal. Egyik, hogy mindig mindent nyilván szólottám és tettem ; tehát senkit sem hitettem magam felől. Másik, hogy „akik az Urban bíznak, azoknak erejük megújul. Szárnyat nevelnek, mint a sasok. Futnak és nem fáradnak el; szállnak és nem lankadnak meg11. Amen. Sütő Kálmán esperes szép imája után a gyülekezet felállott és a püspök áldását adta rá. A püszökszentelési szertartás Schubertnek Teremtőhöz cimü alkalmi énekével, amelyet a debreceni dalárda adott elő igen szépen és a gyülekezetnek énekével véget ért s a kerületi közgyűlési tagok visszamentek ismét a kollégiumba. Itt rövid gyűlés végeztével a püspök elé járultak a küldöttségek ; mintegy 30. A tisztelgés délután 3 órakor ért véget. A közebéd fél négykor kezdődött. A részvevők számát kerek t>00-ra lehet tenni. A jó ebédet gyönyörű felköszöntők fűszerezték. A püspök a királyt köszöntötte fel, ezután a püspökre egymásután hét felköszöntő hangzott el. Szép ünnepély, szép kezdet volt ez. Adja Isten, hogy folytatása, a munka is szép, magasztos, áldott legyen ! — Vége. — A veszprémi egyházmegye közgyűlése. — Folytatás. — A közpénztári számadás folyamán Szűcs Károly számvevő, mint előző években is, utalt a törzsvagyon nagyarányú, rohamos fogyására. Száz Kálmán pénz-AJapíttatott 1864-ben. A vidék legrégibb es legnagyobb cipőüzlete Alapittatott 1804-ben, Manheim Ármin, ezelőtt Altstädter J. cipőraktára Pápa, Kossuth L. utca, hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos és szép, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (orthopüd-munka) kiváló gondot fordít. '.. Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadászcipőit és csizmáit. ~ Üzletemet ugyanezen utcában, a postapalotával szemben épült házba helyeztem át.
