Dunántúli Protestáns Lap, 1911 (22. évfolyam, 1-53. szám)

1911-08-27 / 35. szám

298. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1911. vallásokat némely hittételeikben, s a vallástalan­­ságnak, az atheizmusnak melegágyai. Különös panaszkép lett felhozva ellenük, hogy idegen országokban székelő központi hata­lom alá volnának rendelve, s ennek parancsait kötelesek teljesíteni, illetve ezeknek engedelmes­kedni. Nem vonhatom kétségbe ezen panaszok alaposságát, mert sajnos, az a kommentár mely­­lyel a „Világ“ c. lap kisérte gróf Tisza István­nak ezen vitában elmondott beszédét, amidőn lekicsinyelte, gúnyolta öt a pozitiv egyházak hittételeivel együtt, félremagyárázhatlanui be­igazolta az egyik vád alaposságát. A másik felhozott vádakat pedig az ezen irány mellett felszólalók se tagadták. De másrészről munkásságuk ismertetéséből arról győződtem meg, hogy ez az irányzat mégsem olyan veszedelmes, mint az a másik. Ahol a szükségben levő, Ínséget szenvedő em­beriség ingyen kenyér és ingyen tejre talál, amely irányzat munkás gimnáziumot létesít, megindítja az akciót a tüdövész elleni szana­tóriumok létesítése iránt, amely egyesületnek kisebb-nagyobb pénzadományaival találkozunk az országos jellegű csapások alkalmával sújtott szerencsétlenek felsegítésére megindult mozgal­maknál, az ilyen irányzatot közveszélyesnek tartani nem lehet, ez a felebaráti szeretet Krisz­tusi eszméjét tettekben munkálja, s ha vannak is elitélendö kinövései, s ha a tagadás gyarló emberhez nem méltó és illő alapjára helyez­kednek is egyes tagjai a vallások némely hit­tételeivel szemben, — mert nem hiszem, hogy minden tagja e testületnek atheista, vagy mate­rialista, — de a maga egészében a szabad­­kömivességi intézményt, a társadalmi békére, a Krisztusi igaz keresztyénségre veszélyesnek tartani alig lehet. Krisztus a mi hitünk fejedelme, nem a felekezetek, hanem az egyes emberek s így az összes emberiség megváltója volt; aki tehát az ö eszméit megvalósítani törekszik, azt munka­társul fogadhatjuk az ö szolgálatában, s együtt haladhatunk vele addig, amig az evangéliumi tudomány parancsai megvalósításának ösvényén velünk együtt és egy értelemben munkálkodik. — Folytatása következik. — Baltazár Dezső tiszántúli püspök beiktatása. — Folytatás. — A püspök úr székfoglalójából közöljük a követ­kező részleteket: Baltazár Dezső a következő magas szárnyalásu. mély szántásu beszédet mondta el. „Mit látni mentetek“? Ezekkel a szavakkal fordult Jézus a sokasághoz, mikor bizonyságot tett afelől, hogy az utegyengető Keresztelő Jánosban a prófétánál is nagyobbat láttak az emberek. „Mit látni jöttetek“ ? Kérdezem tőletekén is : imádott mesteremnek, királyom­nak, Idvezítőmnek alázatos szolgája. A Jézusé: akit embernek is, Istennek is vallók ; életének, csodadolgai­nak, haláláuak, feltámadásának mennybemenetelének, öröktől fogva való és örökké való idvezítésének való­ságával egyben. Ő általa, akiben élek ; (3 vele, akiért meg is tudok halni, annyit el merek én is* mondani, hogy itt sem látok „ingadozó nádszálat“. Emberi gyarlóságomban én is érzem a magam „nyomorúságos elvettetett állapotátu ; tudok a léleknek és „testnek töviseiről“, melyek megaláznak s amelyekkel épen azért „dicsekedem“ ; de tudok az én hitemnek és esküvésemnek erejéről is. melynél fogva „megmaradok azokban, amelyeket tanultam és amelyek reám bízattak, tudván Kitől tanultam“ ; tudok a „fegyverekről, melyek nem testiek, hanem Istennek ereje által erősek, nagy erőségek lerontására“ ; tudok a megigazításnak amaz ajándékáról, melyet az Úrtól vettem „hit által ingyen kegyelemből a Jézusért“. Ezekkel lehetek „összetört nádszálu, melyet le­gázol az élet viharja és földre tipor a halál; de amelyet felegyenesít és újra megépít az, aki „a füstölgő gyertya­­belet nem oltja el; de „ingadozó nádszál“ nem lehetek soha ; mert a kőszikla, amelyen állok erős és a vezér­­fény, mely után megyek, bizonyos. Ez a kőszikla, ez a vezérfény, mely is a „Jézus Krisztus“, tart meg enge­­met attól, hogy „ide s tova hajtassam az emberi tudó-Már_megjelent! Reforniátus Lelkész és Tanító uraknak ingyen és bérmentve küldi meg legújabb könyvjegyzékét, mely az iskoláknál szükséges összes tankönyvek, vezérkönyvek, nyomtatványok, iró- és rajzszerek, térképek stb. jegyzékét tartalmazza, JEüis Tivadar könyv- és papirkereskedésébe PÁPA, Fő-utca 21. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents