Dunántúli Protestáns Lap, 1911 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1911-07-16 / 29. szám
29. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 247. oldal. államokban együttvéve. Képzeljük csak el a diákságnak ezt az óriási tömegét. — Japán megjárta a nyugat iskoláját és megtanulta feladatait. Nem régiben Londonban egy japán diákkal beszélgettem. A japán nagy követ unokaöccse volt. Megkérdeztem, vájjon a britt egyetemen hány japán diák van. Csak 40 mondotta, nincs többé szükségünk a nyugat segítségére, megtanultuk a leckénket. És Mott János úr, aki alaposan ismeri a világ összes egyetemeit, úgy nyilatkozott, hogy a japánok tokiói egyeteme a világ legkiválóbbjainak egyike. De amiről különösen szólni óhajtok, ezen nemzetek vallási és erkölcsi válsága. Konfuciust, a nagy kínai tanítót, egyik tanítványa megkérdezte a jövendőre vonatkozólag. Válasza az volt a mesternek: Ha nem ismerjük és nem értjük meg ezt az életet és ennek kötelességeit, hogyan beszélhessünk a halálról és az azutáni életről. Nagyszerű erkölcsi elvei vannak Confuciusnak. Annyira nagyszerűek, hogy kevesen merik magukra vonatkoztatni őket. A kínai ősimádás az élőket a halottak rabszolgáivá teszi. Mert azt hiszik, hogy a halottak szellemének nagy hatalmuk van az élők felett. A Buddhizmusban is nagyon mély pesszimisztikus alaphang uralkodik. Emlékeznek talán Buddha szavaira, amelyeket megvilágosodása után nemsokára mondott Benares közelében. Ez a születés szenvedés, a betegség szenvedés, a halál szenvedés, egyesülni a nem szeretettel szenvedés, elválni a szeretettől szenvedés, még az Öntudatra való vágyakozás is szenvedés. Az egyetlen reménység az, hogy elvesztjük az öntudatot a Nirvánában. A Buddhizmus veszti már a hatását. Nem tudja magához ragadni és kapcsolni India és Kina művelt ifjait. Egy közgazdasági tanár egy alkalommal a következőket mondotta: Eddig Japán olyasvalami volt, amit jogállamnak lehetett nevezni. Törvényesen szervezett állam, csontváz, alig valami kis hússal. A keresztyénségtől kell már most várni, hogy az erkölcsi húst reánk adja. Mint állam mentünk át változásokon, de mint társadalom nem. Eljött az ideje, hogy társadalmunkban következzenek be változások. És ez attól függ, hogy a vezető helyet elfoglaló emberek milyen személyes jellemmel bírnak. Figyeljük csak meg, mit tesz még ez a tanár hozzá: „A személyes jellemet legjobban alakítja és változtatja meg a keresztyénség ereje. Indiában is a művelt osztályok seregestül elfordulnak az ősi vallástól. Kiváló tekintélyes Brahmán mondotta nemrég a következőket: Az a vallás, amelyik nem tölti el követőit lelkesedéssel és ragaszkodással az igazsághoz, nem állhat fenn tovább ; okvetlenül szükséges vallásunk megtisztítása. Ez a megtisztítandó vallás a brahmanizmus. Egy másik kiváló hindu a következőket mondotta. Nagyon is sokáig uralkodott felettiünk egy fönséges, egy tétlen filozófia és láttuk eredményeit. Minden kísérlet, amelyik ez által akarja megújítani Indiát, előre is kudarcra van kárhoztatva.“ Ha egy félig civilizált nemzetet magára hagyunk, veszedelmére lesz a szomszéd nemzeteknek, de hogyha ellátjuk azt a nemzetet a legjobb műveltséggel, amit a nyugat megadhat és ha maximákat teszünk kezükbe anélkül, hogy átalakítottuk volna jellemüket, veszedelmére válnak az egész világnak. A japán és a kínai erőteljes faj, bármilyen éghajlat alatt megél. Ott zörgetnek a nyugat ajtaján, vájjon kizárhatjuk-e őket, vájjon az ő eszményeik lesznek-e a mieink, vagy a mi eszményeink az övék?? Sokan azt mondják, hogy hagyjuk őket magukra. De a kereskedők nem fogják őket magukra hagyni s az ő kereskedőik sem bennünket, Csak 14 nap Budapesttől Pekingig az utazás. A közlekedés rohamos fejlődésének ebben a korszakában vájjon lehetséges lesz-e megtartani és megőriznünk a mi eszményeinket, ha elhanyagoljuk a távol keletet? Nem lehet az életünket vízhatlan rekeszekben leélni! — És micsoda csodálatos az, hogy mikor a keresztyénséget odatartjuk e nemzetek elé, az vonzza őket. Japánban 10 esztendő alatt a protestánsok 70 %-ot szaporodtak. A japán parlament 14 tagja keresztyén, kétszer annyi ebben az országgyűlésben, mint a megelőzőben. Az arány keresztyének és nem keresztyének között a diákoknál 40-szerte kedvezőbb mint a nem diákoknál. A diákság oda fordul a keresztyénséghez, csak munkásokra, imádságra és szeretetre van szükség velük szemben. 24 esztendővel ezelőtt Koreában hét keresztyén volt. A múlt esztendőben 50.000-et kereszteltek meg. Úgy terjed a keresztyénség mint a praeri tűz. Korea lesz modern korunk első keresztyén nemzete, ha a pogányságból megtér. Kínában az utolsó öt esztendőben ugyanannyit kereszteltek meg, mint 80 esztendővel az előtt. — Vége következik. — Szlavóniai misszió. Junius hó elején, mint minden évben, megtartattak az egyházvizsgálatok Szlavóniában. Ez évben is Peti Lőrinc egyház kér. aljegyző és misszióbizottsági előadó végezte a kánonika vizitációt fáradhatatlan eréllyel, beható részletes figyelemmel és mégis rokonszenvesen. .A. Főiskolai nyomdában most készült el: Sebestyén Béla: ENYINGI TÖRÖK BÁLINT mint Pápa város földesura. (1535-1550.) Ára 3 K. & §é Csomasz Dezső: EMLÉKEZÉSEK. 9 alkalmi emlékbeszéd. Ára 1 K. & á-Kapható KIS TIVADAR könyv- és papirkereskedesében PÁPÁTST, Fő-utca 21. sz.
