Dunántúli Protestáns Lap, 1911 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1911-05-28 / 22. szám
22. szám. DUNÁNTÜLI PROTESTÁNS LAP. 187. oldal. annak, hogy én mindig nemcsak objektivitással, de a szövetségestárs rokonszenvével viseltettem a katholikus egyház iránt. És ha én felemelem e tekintetben intő és kérő szavamat, teszem ezt azért is, mert megvagyok róla győződve, hogy nemcsak a magyar társadalom egységes fejlődésének, szellemi és erkölcsi életének, de a magyar katholicizmusnak is rossz szolgálatot tesz az, aki a magyar katholicizmust az ultramontanizmus karjaiba akarja hajtani. Miért van az, t. képviselőház, hogy a magyar liberálizmus nem vallásellenes, hogy az respektálja a katholicizmusnak mai díszes állását is Magyarországon, hogy keresi a megegyezést a katolicizmus illetékes tényezőivel ? Miért van az, hogy az a rettenetes meghasonlás, amely más nemzeti társadalmakat két ellentétes táborra osztott, nem létezik minálunk ? Azért, mert a magyar katholicizmus is vissza tudta magát tartani bizonyos túlzásoktól, mert a magyar társadalom ismerte azt a fogalmat, amelyet, fájdalom, a külföldnek nem egy társadalma nem ismer, a liberális katholikusnak a fogalmát. Mert, hogy többet nem említsek, Széchenyi Istvánok és más nagy férfiai voltak Magyarországnak, akik egyaránt kitűntek mind igaz, benső vallásos buzgóságuk által, mind a magyar szabadelvű haladáshoz való rendületlen ragaszkodásuk által. Ez az egység becses kincs a magyar nemzet szempontjából, de higyjék el nekem, becses kincs és tőke a magyar katholicizmus szempontjából is, mert hiszen ezt beláthatják, ellentéteket okozhatnak, mert a magyar katholicizmusban rejlő hatalmat ideig-óráig lefoglalhatják bizonyos ultramontán tendenciák számára, de második középkort nem fognak Magyarországon többé csinálni. Ezek a törekvések elválasztanák a katholicizmustól és a vallástól a magyar művelt társadalomnak szinejavát, azt a szine-javát, amely ma még meg akar maradni a magyar szabadelvüségnek legszentebb, legtisztább, legne mesebb tradíciói mellett, azok mellett a tradíciók mellett, amelyek egyesítik a hitet a tudással, a vallást az egyházzal, a szabadságot az erkölcsi rendhez való ragaszkodással és amely legszentebb, legigazíbb tradícióihoz a magyar szabadelvüségnek, a magyar szabadságszeretetnek ragaszkodunk akkor, ha kettős fronttal harcolva, egyaránt sikra szállunk az ultramontán szektáriánismussal és az anarchisztikus tendenciák szektáriánismusával. Azon meggyőződésben vagyok, hogy igen kevesen vannak Magyarországon, akiknek ezt magukra kellene venniök. Abban a meggyőződésben vagyok, hogy a magyar katholicizmusnak józanul gondolkozó óriási nagy többsége is teljesen belátja ennek az álláspontnak helyességét. Abban a meggyőződésben vagyok, hogy azok a törekvések, amelyekre rámutattam, tényleg nem találkoznak a magyar katholicizmus illetékes vezetőinek helyeslésével. Én tehát ő hozzájuk fordulok. Ez ismét nem olyan kérdés, amelyet hatalmi szóval, vagy a katholicizmuson kívül álló faktoroknak lehetne orvosolni. Az ő kezükben van az orvoslás lehetősége, ők irányítják azt a nemes munkát, amivel ők igyekeznek az ifjúság vallásos életét felkarolni s amit ha valaki, én bizonyára helyeslek. Ök gondoskodjanak róla, hogy ez a munka el ne fajuljon, hogy ez a munka a legjobb akarattal se csapjon át olyan tulságokba, amelyekből azután a legnagyobb veszedelmek származhatnak a magyar nemzet kulturális életére, mert a mi kulturális fejlődésünk képezi nemzeti fenmaradásunk és nemzeti fejlődésünk legbiztosabb alapját : a magyar nemzet önállóságának, hatalmának, erejének jövőjét. A helyes nevelés. Irta: Berguer György genfi lelkész és tanár. — Folytatás. — 3. Viszont a Krisztus, mintegy áthatva, befolyásolva lelkiismeretünket, a Bibliához vezet, mely olyannak tűnik fel előttünk, mint Istennek az emberiség ügyéért végzett munkájának világos bizonyítéka s mint Megváltónk e földön való életének története. Alapgondolatunkat tehát e szavakkal fejezhetjük ki: alávetjük életünket a szelleme által bennünk élő Krisztus munkájának; mindig jobban és jobban igyekszünk megismerni, hogy ki Ö és mit akar velünk, olvasván a bibliában azt, hogy ki volt ö és mit tett érettünk. Ha így cselekszünk nemcsak szavakkal, de tettekkel is, nagyértékü kincsnek, megbecsülhetetlen gyöngyszemnek jutunk birtokába, egy olyan valami új dolog, új érzés hatol be lelkűnkbe, mely átalakítja, újjá teremti egész belső életünket. Mindnyájan tudjuk, hogy sem három szóval, sem több kötetben nem lehet kifejezni ennek a munkának nagy áldását, e kísérletnek gazdagságát. Elégséges, ha csak annyit tudunk is elérni, hogy feltámad lelkűnkben a vágy közölni másokkal ez úton szerzett tapasztalatainkat. Különösen sokat adjunk arra, hogy gyermekeinkkel közöljük ezeket, mert semmi nagyobbat, semmi tökéletesebbet, semmi Kis .József: KONFIRMÁCIÓI KÁTÉ a református vallásu növendékek számára. — Negyedik kiadás; az új tanterv szerint bővítve. — Ára 32 fillér. — Kapható KI® TI VÁDAK könyves papirkereskedésében PÁPÁN, Fő-utca 21. szám. — Telefon 9. és 16. sz.
