Dunántúli Protestáns Lap, 1911 (22. évfolyam, 1-53. szám)

1911-05-21 / 21. szám

180. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1911. A pápai ref. leányegyesület folyó hó 14-én délután évzáró közgyűlést tartott, melyen özv. Széky Aladárné úrhölgy, elnök, örömmel emlékezett meg az egyesület ez évi működéséről. A pár év előtt alakult egyesület kitűzött céljához híven mind jobban körébe vonta a különböző társadalmi osztályokhoz tartozó leányokat és számukra kedélyes és léleknevelö estélye­ket rendezett. A nyilvános estélyek tiszta jövödelmé­­ből az egyesület jó zongorát vett s így az elmúlt év­ben az imádság, ének, dal és szavaláson kívül még zongorajáték is élénkítette a kedélyes és népes heti összejöveteleket. Azonban, hogy ne csak a szombat esték legyenek kedélyesek, könyvtárt is alapított és ami fő, 900 esetben juttatott meleg ételt kis iskolás gyermekeknek a népkonyhán. Adja Isten, hogy a kiváló elnök vezetése mellett a szociális szempontból is oly szépen működő egyesület minél jobban felvirágozhassék. A Kálvin-Szövetség április 27-iki irodalmi esté­lyén Pest vármegye disztermében igen előkelő és diszes közönség jelent meg. Bilkei Pap István áhitatos imája után dr. Kene-sey Béla püspök elnök fejtette ki a Kálvin-szövetség azon alapeszméjét, amely kötelesség­érzetre akarja rávezetni a társadalmat. Az emberiség­nek évezredeken keresztül a római jog és az ebből fej­lődött jogászi felfogás alapján a jog fejlesztésére irányult a gondolat világa s Kálvin volt az, aki az emberi „Én“-nek háttérbe tolásával a kötelességérzet felélesz­tésére törekedett. A családi, egyházi, társadalmi és nemzeti életben a kötelességtudatot kell felébreszteni és fejleszteni, mert csupán a jog követeléseivel még a családi élet sem találja meg erkölcsi alapját. Lampérth Géza, a Petőfi társaság tagja, olvasta fel „Kálvin“, „A kálvinista templom“, „Beszélgetés a szivemmel“, „Az est“ cimii vallásos és szubjektiv érzésű, kedves, meleghangú költeményeit. Dr. Simon József Sándor tanár szólt ezután a kálvinizmus szociális lényegéről. A legmélyebb filozófiai álláspontról kimutatja, hogy bármily ellenmondásos, azaz diszszociális is egész szel­lemi életünk, ezzel szemben mégis ott van az ezen ellenmondások kisimítására törekvő, harmonikus, azaz szociális alaptevékenységünk is. Az emberi szellem egész evulociója ugyanis minden téren a szellemi funk­ciók szociális együttműködésének ténye Jelé halad. A keresztyénségben jutott el az emberiség a legharmoniku­­sabb, azaz egyetemesen szociális világszemlélethez, amely végre teljesen kibékítette az érzéki világjeljogás­nak abszolút természeti és relatív gondolati ellentéteit és szociálisan egyesítette a transcendens és az immanens világ szemléleteket. Az egypár évszázad múlva teljesen disszociált, azaz újra ellenmondásokba keveredett bie­­rarkhiku8 keresztyénséget a reformáció juttatta újra a krisztusi egyetemesen szociális alapfelfogáshoz. Itt külö­nösen a kálvinizmus, mint most már véglegesen töké­letes alapon álló szociális világrendszer, valamint a legszebben egyesítette az Isten szemléletet a legtöké­letesebb emberivel a vallásban, úgy megteremtette a legtökéletesebb emberit a tudományban és az igazság­ban, az államban pedig a legalkotmányosabban ural­kodóban, a teljes jogokat élvező nemzetben, az erkölcsi téren a legtisztább becsületességben s a művészetben az ellentét nélküli szépben és magasztosban. Ezzel vilá­gosan elénk tárta a szellemi evulociónak azon alakját, amely felé, mint végpont felé évezredek óta törekszik minden tevékenység, t. i. azt a fokot, amelyen teljes együttműködés lesz végre nemcsak gondolkozásunk, érzékünk és akaratunk, hanem ezen funkcióinknak különböző érvényesülési területein is a vallásban, tudo­mányban, művészetben, állami és gazdasági életben s erkölcsi világfelfogásunkban. Ugyanez a szemlélet, amely a vallásban isteni, a tudományban azonosul az igazzal, a jogban a törvényessel és igazságossal, az erkölcsi életben a becsületessel, az állami élet területén pedig a nemzeti szociálissal Végül Pálóczi Horváth Zoltán dr. ügyvéd ismertette a Kálvin-szövetség célját, társadalmi és egyházi szociális munkájának programm­­ját s az alkotó és építő keresztyén szellem létesítésé­nek fontosságát. Ismertette a fővárosban és a vidéken kifejtett munkásságot. Felhívta egyúttal a közönség figyelmét „a presbiteri alapon álló világszövetség“ keleti osztályának szeptember 20. és 21-ik napjain tar­tandó nagy gyűlésére, mely Eszakamerikából, Nagy­­britanniából, Hollandiából, Francziaországból, Svájoból, Németországból stb. sok buzgó külföldi embert fog ide vonzani. Utalt ennek a gyűlésnek várható kedvező hatására s általában a külföldi protestáns egyházakkal való összeköttetés fontosságára is s arra a nagy fel­adatra, mely a magyar protestáns egyházakra a keleti missió terén vár. A pozsonyi református templom-tervkíállításról. A pozsonyi református egyházközség az 1910. év november havában tervpályázatot hirdetett, amely 1911. év március 18-án járt le. A határidőre 22 pályamunka érkezett be, amelyeknek nyilvános kiállítása a megye­ház kistermében délutánonként volt megtekinthető. A tervpályázati kérdés igen nehéz volt, mert a gyüleke­zet oly sokféle igényt támaszt az elfogadandó tervvel szemben, amelyek mindegyikét kielégíteni laikus előtt szinte lehetetlenség számba megy. „A gyülekezet 500-Alapíttatott 1864-ben. A. vidék legrégibb és legnagyobb cipőüzlete Alapíttatott 1864-ben. Manheim Ármin, ezelőtt Altstädter J. cipőraktára Pápa, Kossuth L. utca, hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos és szép, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (orthopäd-munka) kiváló gondot fordít. zz=z Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadászcipőit és csizmáit. ... Üzletemet ugyanezen utcában, a postapalotával szemben épült házba helyeztem át.

Next

/
Thumbnails
Contents