Dunántúli Protestáns Lap, 1911 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1911-05-21 / 21. szám
180. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1911. A pápai ref. leányegyesület folyó hó 14-én délután évzáró közgyűlést tartott, melyen özv. Széky Aladárné úrhölgy, elnök, örömmel emlékezett meg az egyesület ez évi működéséről. A pár év előtt alakult egyesület kitűzött céljához híven mind jobban körébe vonta a különböző társadalmi osztályokhoz tartozó leányokat és számukra kedélyes és léleknevelö estélyeket rendezett. A nyilvános estélyek tiszta jövödelméből az egyesület jó zongorát vett s így az elmúlt évben az imádság, ének, dal és szavaláson kívül még zongorajáték is élénkítette a kedélyes és népes heti összejöveteleket. Azonban, hogy ne csak a szombat esték legyenek kedélyesek, könyvtárt is alapított és ami fő, 900 esetben juttatott meleg ételt kis iskolás gyermekeknek a népkonyhán. Adja Isten, hogy a kiváló elnök vezetése mellett a szociális szempontból is oly szépen működő egyesület minél jobban felvirágozhassék. A Kálvin-Szövetség április 27-iki irodalmi estélyén Pest vármegye disztermében igen előkelő és diszes közönség jelent meg. Bilkei Pap István áhitatos imája után dr. Kene-sey Béla püspök elnök fejtette ki a Kálvin-szövetség azon alapeszméjét, amely kötelességérzetre akarja rávezetni a társadalmat. Az emberiségnek évezredeken keresztül a római jog és az ebből fejlődött jogászi felfogás alapján a jog fejlesztésére irányult a gondolat világa s Kálvin volt az, aki az emberi „Én“-nek háttérbe tolásával a kötelességérzet felélesztésére törekedett. A családi, egyházi, társadalmi és nemzeti életben a kötelességtudatot kell felébreszteni és fejleszteni, mert csupán a jog követeléseivel még a családi élet sem találja meg erkölcsi alapját. Lampérth Géza, a Petőfi társaság tagja, olvasta fel „Kálvin“, „A kálvinista templom“, „Beszélgetés a szivemmel“, „Az est“ cimii vallásos és szubjektiv érzésű, kedves, meleghangú költeményeit. Dr. Simon József Sándor tanár szólt ezután a kálvinizmus szociális lényegéről. A legmélyebb filozófiai álláspontról kimutatja, hogy bármily ellenmondásos, azaz diszszociális is egész szellemi életünk, ezzel szemben mégis ott van az ezen ellenmondások kisimítására törekvő, harmonikus, azaz szociális alaptevékenységünk is. Az emberi szellem egész evulociója ugyanis minden téren a szellemi funkciók szociális együttműködésének ténye Jelé halad. A keresztyénségben jutott el az emberiség a legharmonikusabb, azaz egyetemesen szociális világszemlélethez, amely végre teljesen kibékítette az érzéki világjeljogásnak abszolút természeti és relatív gondolati ellentéteit és szociálisan egyesítette a transcendens és az immanens világ szemléleteket. Az egypár évszázad múlva teljesen disszociált, azaz újra ellenmondásokba keveredett bierarkhiku8 keresztyénséget a reformáció juttatta újra a krisztusi egyetemesen szociális alapfelfogáshoz. Itt különösen a kálvinizmus, mint most már véglegesen tökéletes alapon álló szociális világrendszer, valamint a legszebben egyesítette az Isten szemléletet a legtökéletesebb emberivel a vallásban, úgy megteremtette a legtökéletesebb emberit a tudományban és az igazságban, az államban pedig a legalkotmányosabban uralkodóban, a teljes jogokat élvező nemzetben, az erkölcsi téren a legtisztább becsületességben s a művészetben az ellentét nélküli szépben és magasztosban. Ezzel világosan elénk tárta a szellemi evulociónak azon alakját, amely felé, mint végpont felé évezredek óta törekszik minden tevékenység, t. i. azt a fokot, amelyen teljes együttműködés lesz végre nemcsak gondolkozásunk, érzékünk és akaratunk, hanem ezen funkcióinknak különböző érvényesülési területein is a vallásban, tudományban, művészetben, állami és gazdasági életben s erkölcsi világfelfogásunkban. Ugyanez a szemlélet, amely a vallásban isteni, a tudományban azonosul az igazzal, a jogban a törvényessel és igazságossal, az erkölcsi életben a becsületessel, az állami élet területén pedig a nemzeti szociálissal Végül Pálóczi Horváth Zoltán dr. ügyvéd ismertette a Kálvin-szövetség célját, társadalmi és egyházi szociális munkájának programmját s az alkotó és építő keresztyén szellem létesítésének fontosságát. Ismertette a fővárosban és a vidéken kifejtett munkásságot. Felhívta egyúttal a közönség figyelmét „a presbiteri alapon álló világszövetség“ keleti osztályának szeptember 20. és 21-ik napjain tartandó nagy gyűlésére, mely Eszakamerikából, Nagybritanniából, Hollandiából, Francziaországból, Svájoból, Németországból stb. sok buzgó külföldi embert fog ide vonzani. Utalt ennek a gyűlésnek várható kedvező hatására s általában a külföldi protestáns egyházakkal való összeköttetés fontosságára is s arra a nagy feladatra, mely a magyar protestáns egyházakra a keleti missió terén vár. A pozsonyi református templom-tervkíállításról. A pozsonyi református egyházközség az 1910. év november havában tervpályázatot hirdetett, amely 1911. év március 18-án járt le. A határidőre 22 pályamunka érkezett be, amelyeknek nyilvános kiállítása a megyeház kistermében délutánonként volt megtekinthető. A tervpályázati kérdés igen nehéz volt, mert a gyülekezet oly sokféle igényt támaszt az elfogadandó tervvel szemben, amelyek mindegyikét kielégíteni laikus előtt szinte lehetetlenség számba megy. „A gyülekezet 500-Alapíttatott 1864-ben. A. vidék legrégibb és legnagyobb cipőüzlete Alapíttatott 1864-ben. Manheim Ármin, ezelőtt Altstädter J. cipőraktára Pápa, Kossuth L. utca, hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos és szép, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (orthopäd-munka) kiváló gondot fordít. zz=z Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadászcipőit és csizmáit. ... Üzletemet ugyanezen utcában, a postapalotával szemben épült házba helyeztem át.
