Dunántúli Protestáns Lap, 1911 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1911-05-07 / 19. szám
166. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1911. E kötet a nagy hirü zürichi szónok „ Vallásos beszédek“ cimü. két kötetre terjedő művéből 13 beszédet foglal magában, melyeket Mitrovics még 1877-ben fordított le magyarra. E munkája a könyvpiacon még ugyanebben az évben meg is jelent hozzácsatolt élet és jellemrajzával az európai hirü szerzőnek. Már maga e kitűnő biográfia is nyilvánvalóvá teszi a fordító nagy tudását és vonzó lelkesedését Lang Henrik iránt. E munka második kiadása jelent most meg. Lang racionális theológus. Mindég önálló irányban haladt. Neves mestereitől Baurtól, Zellertől és Schweglertől „csak modort tanult“, föltétien követőikül nem szegődött. A hires tübingai iskola szélsőbb irányának képviselőit: Strausst, Hartmannt hevesen ostorozta és keményen megbírálta. A szabadabb szellemű egyházi beszédeket a konzervatív theologusok erős támadásokkal illették, mig viszont a liberális szelleműek kitörő lelkesedéssel fogadták. Az előbbiek nézetét tolmácsolja egy német birálat, mely semmi mást nem lát e beszédekben, mint „vérszegény és felületes“, bár kétségkivül szellemes polémiákat, melyeknek stíl és nyelvbéli szépségeit azonban ez is elismeri. A racionális, modern theológusok meg elragadtatásuknak adtak kifejezést. Ök Lángban irányuknak hathatós támaszát találták, ki a művészies egyházi szónoki stíl minden szépségével, erejével — sőt fegyvereivel is fölényesen rendelkezett. Csodálták meggyőző erejét, következetességét, vas logikáját. Magasztalták eszméinek tisztaságát és a mindezeken átsugárzó nemes, vonzó meggyőződését. Mitrovics által fordított beszédeinek a fogadtatása hazánkban is hasonló volt. Vegyes érzelmekkel fogadták lelkészeink e beszédeket 1877-ben a magyarországi Prot. Egylet fénykorában. Azt hisszük, hogy ma is ilyen hatást fognak ezek kelteni : theológiai meggyőződésük szerint egyesek örömmel fogadják, viszont mások idegenkednek liberális szellemétől, hangjától. Lang Henrik újonnan közrebocsátott beszédei talán nem is fognak ma a szabadelvűek táborában oly n agy lelkesedést, az orthodoxokéban viszont olyan visszahatást kelteni, mint ezelőtt 34 évvel, mert hiszen most az indiferentizmus uralja a lelkeket és liberális theológusaink száma is azóta kétségkivül megcsappant. Pedig e beszédek művészi kivitele, megkapó, magával ragadó ereje, tartalmuk vallásfilozófiai mélysége kétségkivül méltán megérdemelné a legteljesebb figyelmet. Már mindjárt az első — Lang zürichi székfoglaló — beszéde teljesen megismerteti velünk az ő eszményi meggyőződését, lelkes ragaszkodását egyházához, melynek — mint prédikátor — szolgálatára lehetni, legfőbb és egyszersmind legszebb feladatául vallja életének. Lang beszédei nem a mai homiletika szellemének, kívánalmainak megfelelően vannak készítve. Inkább művelt hallgatóság, megértő közönség számára irt, értekező stílusban tartott vallásbölcseleti polémiák ezek, melyek közül némelyiknek textusa sincs. E beszédeket Mitrovics Gyula — ki szintén a racionális theológia nézeteit vallotta — Lang iránti lelkesedéstől áthatott hangon, könnyed, folyékony nyelven fordította le; bizvást állíthatjuk, hogy Latig szellemi nagyságához méltóan. Függelékképen közli velünk a kötet végén a közrebocsátó ifj. Mitrovics Gyula azt, hogy atyja Debreczenben hol és mikor mondotta el Lang e beszédeit. még pedig anélkül, hogy a szabadabb szellemen, mely ezeket átlengi, megütköztek volna hallgatói. Egy fényes elmének tűzcsóvái ezek a beszédek. És a felett is csak örömünket fejezhetjük ki, hogy ezeket épen a Lángot, megérteni tudó, vele rokonérzelmű Mitrovics ültette át magyarra. Tagadhatatlan, hogy belemélyedést, tanulmányt kívánnak, de méltók is reá. Vegyes közlemények. Záró-estély. A pápai ref. leányegyesület m. hó 30-án vasárnap este tartotta záróestélyét a főiskola tornatermében, mely ez alkalomra zsúfolásig megtelt közönséggel. A műsor első száma dr. Körös Endre leánynevelő intézeti igazgató-tanár szabadelőadása volt, amelyben ismertette Schönherrnek „Hit és Haza“ c. új történeti drámáját. E mű a salzburgi protestánsok üldözését és eközben a szegény földnépének azt a vívódását rajzolja, amin a hithez és az ősi rögökhöz való ragaszkodása miatt át kellett mennie. Dr. Kőrösnek a mű tartalmát, célját, szépségeit fejtegető előadását a közönség feszült figyelemmel hallgatta, végül zajosan megtapsolta. Bírjuk ígéretét, hogy előadását összeállítja és átadja, hogy közölhessük. A hangversenyrész első számaként Kis József és Nagy Berta, mester és tanítvány, négykezest zongoráztak igen szépen, nagy tetszés mellett, Labancz Ida hatásosan szavalta a Kincses Lázár leányát, a tanítónőképzőintézeti növendékek egy csoportja Krausz Adrienne zongorakisérete mellett kedves énekszámokat énekelt. Hatalmas drámai erővel adta elő Kovács József a Hollót s hangulatos záradéka volt a műsornak Kis József zenetanár pompás zongoraszáma. Az estély szereplőinek, valamint azoknak is, kik az egyesület többi estélyein szerepeltek, Kis József esperes mondott köszönetét, mire az egyesület tagjai által készített szebbnél-szebb kézimunkák kisorsolása következett. Ebből, valamint a belépő dijakból is emberbaráti céloknak tekintélyes összeg fog jutni. A Kispesti Kálvln-Szövetsóg április hő 22-én este 8 órakor tartotta első ismeretterjesztő felolvasó estélyét. Nagyszámú érdeklődő közönség töltötte meg a Petőfi-uteai tágas tornatermet. A „Jövel Szentlélek Úr Isten“ és Gaál Lajos s. lelkész buzgó imája után, Szász Ferenc igazgató énekelte el hatalmas, csengő dús választék bel- és külföldi gyapjukelraékben, valamint angol ízléses, jól álló papi, polgári, valamint egyenruhákat készítek mérték szerint a legelegánsabb kivitelben. A szabásnál a test formáira, a kényelem követelményeire nagy gond fordíttatik. DEZSŐ szabászati akadémiát végzett szabómester, oki, szaktanító PÁPÁN, Fő-tér 19. sz. a. YÁGÓ különlegességekben. Állandóan
