Dunántúli Protestáns Lap, 1911 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1911-04-09 / 15. szám
130. oldal. Dunántúli protestáns lap. 1911. Egy kinrekedt hallgatótól hallottam, hogy a beszéd egész részletei oly mély hatással voltak a hallgatókra, hogy kívülről is meg lehetett hallani egy egy visszafojtott zokogás halk. elesuklását. Délben a Vörösmarty-kör fényes éttermében Saára Gyula dr. polgármester látta vendégeiül a szereplőket és rendezőket. A színházi est 3/46 órakor kezdődött Nikolai O. ünnepi nyitányával (Erős vár a mi Istenünk variáeiója) a m. kir. honvédzenekar pompás előadásában Fryesaj Richard precíz vezetése mellett. A megnyitó beszédet dr. Baltazár Dezső esperes, a lelkészegyesület fáradhatlan elnöke tartotta. Mély gondolatai, klasszikus nyelvezete, meleg, férfias őszintesége, a református papság özvegyei és árvái helyzetének festése, fenséges nyugalma, méltóságteljes előadása mindenkit szive mélyéig meghatottak. Lelkésztársai iránti mély és nagy szeretet sugárzott ki szavaiból. — O úgymond — boldog és hiányt nem szenvedő családja köréből jött, hol ninöB oka semmi panaszra, mégis ha a szükségben maradt papi özvegyekre és árvákra gondol, a felesége mosolya, gyermekeinek boldogságtól sugárzó arca sem tudják vele feledtetni amazok arcán a fájdalom visszatükrözését. A közönség meghatottan és lelkesen ünnepelte a kiváló szónokot. A harmadik pont lett volna Szabolcska Mihály felolvasása. Távollétében Csomasz Dezső móri lelkész olvasta fel hatásosan a költő három remekét, melyek után Jánosi Antal püspökladányi kántor énekelte gyönyörű bariton hangján a honvédzenekar kiséretével Mozart „ Varázsfuvolájá“ból Sarastre főpap imáját oly nagy sikerrel, hogy ráadásul még el kellett énekelni gróf Andrássy Gy.-né „Krasznahorka büszke vára“ eimfí dalát. Ezt követte Gergely Antal ünnepi beszéde. Magasra osapdosó, szónoki lendülettel, Istenadta nagy készséggel beszélt az életről és halálról, mindkettőnek nagy mystiumáról oly tetszést aratva, hogy szinte nem akart elülni a tapsvihar. Kozma Zsigmond biharnagybajomi lelkész szavalta ezután nagy tetszéssel Szász Károly Angyal és Ördög c. költeményét, mire a honvédzenekar játszott ismét kifogástalanul egy ábrándot a „Hugenották“ c. operából. Majd Csomasz Dezső szavalta ismét teljes hatással „A vén cigány“-t Voröemartytóí. Ezután pedig az elmaradt Kiss Ferenc helyett Miklós Géza mondott formás bezáró beszédet, köszönettel adózván a megjelent szép közönségnek, melyet maga előtt látva, — mint mondá — büszkén vallja magát fehérvárinak. A honvédzenekar „hódolati zené“-je után fél 9 órakor lelkében igazi magas lelkiéi vezet benyomásával távozott a színházból a „telt ház“ közönsége, melynek egy tekintélyes része a Vörösmarty* körben gyülekezett össze csendes társas vacsorán, melyről a gyász miatt a zene ugyan elmaradt, de szónoklatokban nem volt hiány, melyek közt előkelő hely jutott a Tisza István gróf ünnepeltetésének, ki az estély védnöke volt, kinek eszmét, zászlót jelentő neve bizonyára hozzájárult a siker biztosításához. Nagy figyelemmel hallgatta a társaság dr. Baltazár fel köszöntőjét s meleg ó váciéval ünnepelte a nemes főurat és a szónokot is, Több fel* köszöntő hangzott el a vendégek és vendéglátókra, kik között voltak Székesfehérvár kimagasló tudós püspöke dr. Prohászka Ottokár és a derék ciszterciták rendháza, kiknél a szereplők elszállásolva voltak. A szeretet és jótékonyság napjának ünnepségét valóban teljessé tette nemes, emelkedett gondolkozásuk és vendégszeretetük. A polgármester úr kedvessége, szeretetre méltó figyelme, személyes jelenléte az ünnep minden részein szintén minden tiszteletre érdemes. Az estély anyagi sikere is fényes; mert az előadás „telt ház“ előtt folyt le, sőt még a színházi zenekar helye is ülőhelyekké volt alakítva. A székesfehérvári egyházközség presbitériuma pedig külön 1000 (ezer) koronát szavazott meg a Kálvineiunra. Az estély jövedelme a költ ségek leszámításával szintén mintegy 1000 korona. Végleszáraolás még nincs. II. A hétfőn (márc. 27-én) Móron tartott Kálvineum-estély is minden tekintetben sikerült ; mert dacára az elmaradásáról szárnyra kelt híreszteléseknek, igen szép közönség gyűlt össze a „Barna Szarvas“ nagytermében, hol 8 órakor lépett a dobogóra Miklós Géza székesfehérvári lelkész és gondolatokban gazdag megnyitóbeszédében meghatóan tárta fel a ref. lelkészek özvegyeinek és árváinak siralmas helyzetét. Utána Kozma Zsigmond biharnagybajomi lelkész és JáuoBi Antal püspökladányi kántor énekelték kettesben a „Kitárom reszkető karom“ kezdetű dalt. Szárnyaiban csengett a Kozma Bzép tenórja, melyhez pompásan simult a Jánosi baritonjának átható mélysége. Ekkor megjelent az emelvényen Gergely Antal, Mezőtúr ékes szavú papja és szólott a neki adatott hatalmas előadó művészet gyönyörű melegségével. Beszédjének kiinduló pontja Rafáel Sanzio egyik képe a Transfiguratio volt, melynek reágyakorolt hatását ecsetelve, elragadóan beszélt a mindnyájunk életében megnyilvánuló transfigurativ erőkről. Mikor pedig fejtegetései bezárásául az árvák érdekében a szivekhez szólt, a jelenvoltak mindnyájan érezték a beszéd transfiguráló hatását; mert nemcsak a hölgyek, de a férfiak is szabad folyást engedtek a jóleső könybullatá8nak. Sőt cselekedetben is megnyilvánult a hatás, amennnyiben egy űri ember, ki névtelenül óhajt maradni, 100 (száz) korona adományozásával bizonyította be, hogy mennyire meghatotta Gegely Antal beszéde. Pár percnyi szünet után Állandóan dús választék bel- és külföldi gyapjukelmékben, valamint angol különlegességekben. ízléses, jól álló papi, polgári, valamint egyenruhákat készítek mérték szerint a legelegánsabb kivitelben. A szabásnál a test formáira, a kényelem követelményeire nagy gond fordíttatik. VÁGÓ DEZSŐ szabászati akadémiát végzett szabómester, oki, szaktanító PÁPÁN, Fő-tér 19. sz, a,
