Dunántúli Protestáns Lap, 1911 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1911-03-26 / 13. szám
110. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1911. csendőrség nincs, talán temetésre mentünk volna beiktatás helyett és az eszeveszett népség szétrombolja papjának minden szállítmányát. Ezeket tudva mentem 19-én 21 év óta nem látott iskolatársamnak beiktatására. A viszontlátás öröme, boldogsága helyett a bizonytalan jövő aggodalmával borultunk egymásra és mutatta be nem ismert családja tagjait. Kis idő múlva az utcán virágkoszorus hintót, pántlikás lovas férfiakat láttam a vasúthoz menni. Remény csillant meg szivemben, hogy egyházmegyei gondnokunkkal együtt érkező beiktató esperesünknek szól a megtisztelő fogadtatás. De a megérkezés után azonnal meggyőzött esperesünk arról, hogy őt nem is azon a kocsin akarták hozni, amelyen Kálmán Rudolf egyházmegyei gondnok urat, akitől még mindig szájuk ize szerint mondandó nyilatkozatot vártak. A leikészudvar telve volt káplánpárti zavargókkal. Volt éljenzés egyházmegyei gondnok urunk beszéde előtt; de lett abcug és virágkoszoru tépés a beszéd után. Harmadik harangszókor, mikor már palástosan akartunk templomba menni, beállított közénk a jelenlégi két kurátor és az egyik nem törődve esperessel, lelkészekkel, egyenest az egyházmegyei gondnok úr elé állt és kijelentette, hogy a gyülekezet nagy része kitér egyházunkból. Mi elbocsátottuk őket azzal, hogy ezt nem a református egyház gondnokainak kell bejelenteni, hanem annak idején, a törvény rendje szerint illetékes lelkészüknek. Majd a zavargó tömeg között a csendőrök kettős sorfala által fentartott úton bementünk a templomba. Mikor Sándor Benőt meglátták felhangzott az üvöltés : „ez az, ez az, abcúg, abcúg!“ És ő ment szótlanul, lehajtott fejjel, halvány arccal, égő tövissel szivében, a békesség és szeretet evangéliomának hirdetésére, mint ama szamárháton ülő lelkifejedelem. A templomban az ismerősök szavai szerint negyed! felnőtt református egyháztag alig volt több százötvennél. Az udvaron maradt a gondnokkal és a presbitérium kétharmadával legalább háromszor annyi férfi és nő. Pedig a gondnokokat és presbitereket esperes urunk külön is utasította a rend fenntartására. Az ily alkalommal szokásos énekversek elének- Iése után esperes urunk az úrasztalánál hosszabb beszédet intézett az új lelkészhez és gyülekezetéhez. A lelkészhez intézett beszéd még a kemény férfiakat is könnyezésre indította ; de a gyülekezethez intézett, törvényes eljárásunkban megnyugvásra buzdító beszéd falrahányt borsó volt, mert akiknek szólt, azok kívül maradtak. " Majd halotti csendben felment Sándor Benő'a szószékbe, remek verses előfohásza és imádsága után megtartotta Ap. csel. XX. rész, 24. v. és Máté evang. XVII. rész, 4. verse alapján egyházi beszédét. A bevezetésben igazán szivetfacsaró volt, mikor Tompának örök szép allegóriája ezen szakaszát magára vonatkoztatta : „Csak vissza, vissza! meg ne csaljanak Csalárd napsugár és siró patak; Csak vissza, vissza! nincs itt kikelet, Az élet fagyva van s megdermedett*. A tömeg udvari moraja volt hangosabb szivünk fájó dobogásánál. Éneklés után lehangolt kedéllyel^ mentünk vissza ugyanolyan úton, ugyanazon kiáltások között a lelkészlakra, amelyen a templomba mentünk. Ebéd közben hozták a hirt, hogy Tóth Andrásnét templomból kimenet majdnem agyonverték, amiért a lelkészcsalád megérkezésekor a papnét felkisérte szobájába. Míg ezeket fájó szívvel leírtam, lehet, hogy B. Szabó János káplán úr boldog önhittséggel kiálltja: mindezt én érettem tették! Hogy mi fog még történni a negyedi egyházzal és annak papi családjával, arra gondolni is félünk. De mivel tudjuk, hogy püspök urunk föpásztori intése, levele legkisebb foganattal se volt, kell, hogy magának gróf Tisza Istvánnak vaskeze és csodálatos hatású bölcsesége csináljon rendet, adjon nyugalmat, még ha talán operációval kellene is gyógyítania ! Vágmelléki. Könyvismertetés. A Franklin Kézi Lexikona. Megjelent végre, évekre terjedő előkészület után a három kötetes Franklin Kézi Lexikona első kötete, ízléses, finom és tartós kötésű, terjedelmes, de nem nehézkes, sőt könnyű kezelésű kötet, lexikonoknál szokatlanul szép, nagy, jól olvasható betűi szinte ingerük a szemet az olvasásra. Nem ijeszt vissza a sok anyagot kevés térre zsúfolni akaró, szemrontó apró nyomás; a papiros szépsége, a nyomás gondossága előre is bizalmat kelt, hogy szolid, praktikus, megbízható könyvet kaptunk a kezünkbe. S csak egy-két cikkét kell elolvasnunk, hogy meggyőződjünk róla: ez Állandóan dús választék bel- és külföldi gyapjnkelmékben, valamint angol különlegességekben. ízléses, jól álló papi, polgári, valamint egyenruhákat készítek mérték szerint a legelegánsabb kivitelben. A szabásnál a test formáira, a kényelem követelményeire nagy gond fordíttatik. YÁGÓ DEZSŐ szabászati akadémiát végzett szabómester, oki. szaktanító PÁPÁN, Fő-tér 19. sz. a.
