Dunántúli Protestáns Lap, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-06 / 10. szám

80. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1910. magyar királyok, még a gyenge Ulászló is, egymás után tiltakoztak a pápák hatalmaskodása és javadalom­adományozása ellen. Zsigmond király törvényhozásilag a legszigorúbban tiltotta a pápák rendeletéinek az ő tudta és előzetes beleegyezése nélkül való kihirdetését és az utána következő királyok is megtudták őrizni függetlenségüket a római szentszékkel szemben. Külön­ben Verbőozy István az ő hármas könyvében a leg­világosabban fejtette meg a magyar királyok főkegyúri jogát, amikor azt írja, hogy „Magyarország királyai maguk alapították az ország minden egyházait, püspök­ségeit, apátságait és prépostságait. Ezen alapítás által minden kegyúri , kinevezési , választási és javadalmazási hatalmat maguk szerezték meg maguknak.“ Tehát a pápa semmiféle különleges joggal nem ruházta fél őket, csupán a megerősítés jogát tartotta fenn magának. Fölötte érdekes volt a mohácsi vész után bekövetkezett állapotok festése, a királyi kegyúri jognak zavaros fel­fogása és alkalmazása. A főpapságnak főtörekvése mindig az volt, hogy a protestánsoknak hasonló jogaik ne legyenek. Különösen II Ferdinand korában kutatták az apostoli cím keletkezését. Zsilinszky Mihály itt reá mutatott arra a bebizonyult és országra szóló papi koholmányra, amelyet a jezsuiták titokban a Szilveszter­féle bulla körűi elkövettek, mintha Szilveszter pápa valami külön pápai követséggel és apostoli címmel ruházta volna fel Szent István királyt. Ez a koliolás a Rákóczy György féle szabadságharc ideje alatt tör­tént, amikor a közfigyelem a véres küzdelemre irányult. Csak száz esztendővel később kezdték a magyar történet­írók a bulla eredetét fejtegetni. Újabb történetírók is csakhamar tisztába jöttek ennek célzatos voltára, míg végre dr. Karácsonyi János kanonok és jeles történet­iró külön tanulmány tárgyává tette a kérdést és el­évülhetetlen érdemeket szerzett magának azzal, hogy a kérdést véglegesen tisztázta és felderítette nemcsak a koholmány okait és körülményeit, hanem annak szerzőjét is, Tomkó János horvát püspök személyében. Valóban csodálatos — úgymond — hogy a magas klérus és a vele tartó főurak még mindig erre a koholmányra hivatkoznak, hogy az 1818 : XX. törvény cikkben megállapított tökéletes jogegyenlőség és viszonos­ság elveit kijátszhassák és a római egyháznak közép­kori előjogait visszaszerezhessék és magát a koronás királyt is félre vezethessék. A római papságnak ezen békebontó és törvénysértő törekvései homlok-egyenest ellenkeznek az ország alkotmányos intézményeivel. Mert hiszen — úgymond — az állami jogrendnek elemi felfogása és az állampolgárok közötti vallási békének nagy érdeke és általában a társadalmi haladás összhangja egyaránt követelik, hogy az egységes magyar nemzet kebelében a polgárok szellemi és anyagi jóléte, szabad fejlődhetése minden jogosulatlan hatalmi törek­vések ellen állandóan biztosítva legyen. Zsilinszky Mihály dr. fejtegetéseit hosszan tartó taps és éljenzés követte. Az estély még néhány programm­­számmal és tíeduly Henrik elnök záró-imájával végződött. Ezután Geduly Henrik lelkész díszes vacsorán látta vendégül az egyházvezért. A vacsorán ott volt Zsilinszky Mihályon kívül Meskó László, volt államtitkár és egyházmegyei felügyelő, Mayerszky Béla polgármester, Bállá Jenő városi tanácsos, egyházfelügyelő, Paulik J nos lelkész, Popini Albert dr., a „Bessenyey Kör“ főtitkára és a város több vezető egyénisége. Szabad fejlődés és egyesség a Szendétekben* Különös figyelemmel gróf Tisza Istvánnak a M. P. I. T. ülésén tartott beszédére. — Irta; Eugen. — Folytatás. — Azt tudják, hogy Jézus Urunknak a földre való le­­jövetele és messiási pályája isteni eredetű. így minden igazság, rendelet és intézmény, ami O tőle származik, szintén isteni eredetű. Hiszen 0 maga is Istennek valóságos, csudálatos, egyetlenegyszülött Fia. így isteni eredetű az apostolok hivatala és az ezen hivatalból szükségszerüleg leszármazott hivatalok, hatal­mak, erők is. Isteni eredetű az egyház is, mert a Jézus Urunk által megígért és küldött Szentlélek erejé­vel alapíttatott meg. Itt két, el nem fogadható hibás szélsőséggel talál­kozunk. Egyik az, hogy a hivatal az egyháztól külön és előbb lett; amiből származott volna az egyház, s mint ilyen, bár célját és állapotát tekintve, az egyház-, ért az egyházban van, de eredetét, fokozatát és hatalmát illetőleg, a lejebb fokozott tanuló, laikus egyháznál korábbi származással attól külön és afelett létezik, szolgál és uralkodik, erősnek képzelt érvül hozhatván fel, a többek között példáúl azt. hogy az Űr már az első pünkösd előtt elválasztván őket, rájuk Régner Pál templom- és díszfestő Pápa. Templomok festéséről számos elismerő levél! — Több kiállításon kitüntetve! Több pápai templom restaurátora! — Elvállal szobák, termek művészi festését! Alapíttatott Í87í-ben. — Cím- és betüfestészet! — Modern kivitel! — Szolid árak! — Alapíttatott I87í-ben.

Next

/
Thumbnails
Contents