Dunántúli Protestáns Lap, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1910-12-18 / 51. szám
51. szám. DUNÁNTÚL1P ROTESTÁNS LAP. 445. oldal. De hogy állunk a belső szemléltetéssel, az értelmezéssel? Olyan dolgot, amit a gyermek nem ért, tanítani nem lehet. 'Szerző a munkában igen sok szép énekverset vett föl, de arra, hogy azokat a gyermek meg is értse, hogy azok valláserkölcsi épülésének igazi istápolói legyenek, még csak nem is gondolt. Egyetlenegy énekverset sem értelmezett. Hát ezeket csak úgy, minden értelmezés nélkül akarja betanítani? Hiszen így imádkozó malmokká formálja azt a kis gyermeket. Némely dolgot értelmez, pl. a csodát így értelmezi : „a csodák olyan dolgok, amiket más ember nem tudott volna megtennia. Hát hiszi valaki, hogy ebből az a kis gyermek értett valamit. A tanítás alakja a munkában a kérdve kifejtő tanítási alak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ennek az alaknak a keretében kérdezni bármiként lehet. A kérdésnek gondolkodtatónak és nem rákérdezőnek kell lenni, amelyekre csak igen és nem feleletet adhat a gyermek. Csak néhány kérdést idézek, ezekből is kitűnik, hogy az író a kérdésekre is kevés gondot fordított. .Mikor megebédelsz, megköszönöd-e az ebédet? (Igen.) Mit csinálunk a kézzel? (Tessék reá felelni!) Mit fogadnak meg az engedelmes gyermekek ? (Rákérdezés.) Hogy hívták azt az embert, aki régen élt? stb. Az erkölcsi irányú meséket felhasználni nem tudja. Nem a végén, de a tanítás elején van ezeknek a helye, ezeken kell a tanításnak felépülni. •5. A valláserkölcsi hatás. Sem magát a természetet, pedig az Istent éppen magából a természetből, mint az ő tökéletes munkájából ismerheti meg a gyermek a legközvetlenebbül, sem az életből felvett elbeszéléseket, meséket, sem az énekverseket, imákat nem használja föl eléggé arra, hogy azokból a gyermek Istent, mint szerető Atyánkat megismerje. Az iró arra törekedett, hogy sokat adjon, s éppen ezzel vágta útját annak, hogy a vallásos nevelés célját megközelítse. 6. A hazafias hatás. A hazafias irányú nevelés a protestáns iskoláknak mindig elsőrendű céljuk volt. A történelem mutatja, hogy volt idő, amikor nemzeti létünket egyedül a kálvinista iskolák mentették meg. Ezt a missiót sem látom a munkában kidomborodni, pedig erre lépten-nyomon kínálkozik az alkalom. A mező, rét, erdő, kert, állat, növény, hegy, völgy, folyó tárgyalásánál milyen szépen ki lehetett volna térni az édes anyaföld gazdagságára s a kivándorló mostoha gyermekekre. Nagyon jó hatásuk van a hazafias dalocskáknak is. A munka végén van ugyan 14 dal, de ezek nagy része elavult, ma már egészen más dalokat tanítunk. Ezeket a dalokat mind egy-egy leckéhez kellett volna kapcsolni. 7. A nyelvezet. Mivelhogy a munka jórésze párbeszédes, nyelvi nézőpontból nem tettem bírálat tárgyává, csupán arra tekintettem, hogy ahol a tanítás alakja előadó, megfelel-e az a gyermek nyelvének. Itt nem a meséket, hanem főleg a bibliai történeteket kifogásolom. Ezeket a történeteket oly szárazon mondja el, mint amiként azok a régi könyvekben le vannak Írva. Ezeket mint szent meséket a gyermek nyelvén kell elmondani, ügyelvén arra, hogy a közönséges mesék szintájára ne sülyedjenek. A fent Írtakban voltam bátor legjobb meggyőződésemen alapuló véleményét a munkáról elmondani. Szívesen ismerem el a szerzőnek az anyag összegyűjtésénél kiváló nagy szorgalmát és a cél felé való törekvését. A 600 oldalnál bővebb munka megírása sok idejébe és nagy fáradságába került, s én végtelen örülnék, ha ezt a fáradságát, nagy szorgalmát jutalmazásra ajánlhatnám, de a fentebb elmondottak alapján a munkát nem tartom alkalmasnak arra, hogy azt a szép célt, amelyet a tanterv megjelölt, a benne megjelölt utón az iskola elérhetné. Pápa, 1910 május hó. Lígárt Mihály áll. tanítóképző-intézeti tanár, gyakorló-iskoiai tanító. Az Országos Református Lelkészegyesület közgyűlése* Az ORLE dr. Baltazár Dezső elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott Budapesten dec. 15-én. A tagok főleg Budapest környékéről jelentek meg; de jöttek mindegyik kerületből, Erdélyből is. A mi kerületünkből ott voltak Patay Károly esperes, Csekei Dávid, Birtha József, Sörös Béla, Kis József, Kádár Lajos. A közgyűlést az elnök a tőle megszokott igen szép beszéddel nyitotta meg. Visszapillantást vetett a kongresszus óta lefolyt eseményekre és kiemelte Fejes Istvánnak püspökké választatását és beiktatását. A gyűlés Fejes István püspök urat táviratilag üdvözölte. A kereskedelmi miniszternek azon leiratát, melyben a lelkészek részére a már annyira kiterjesztett vasúti kedvezményt nem adta meg, kedvetlenül fogadta a gyűlés és elhatározta, hogy újból zörgetni fog, zörgetni mindaddig, mig meg nem hallgattatik. A Kálvineum ügyéről igen megnyugtató előterjesztést tett Kiss Ferenc ügyvezető elnök. Hajdúböszörmény és Losoncz mintegy 300.000 koronát biztosítottak már. A lelkészek alapítványa is közel van az 50.000 koronához. Eddig még csak 480 lelkész nyilatkozott. Ha az ORLE rendes alapszabályokkal biró egyesületté lesz : úgy a kormány is hajlandó lesz ez intézményt legalább 200.000 koronával támogatni. Javaslatot tett
