Dunántúli Protestáns Lap, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1910-12-04 / 49. szám
49. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 425. oldal. Ö bizott Jézusban és kiveté a hálót. Nem is csalódott, mert a halak nagy sokaságát fogta. Nekünk is hallgatni kell Jézusra. Ő folyton mondja nekünk, hogy vessük ki a hálót. Bár mily eredménytelen volt is eddigi munkánk, ha hittel fogunk újra a dologhoz, ha Jézus biztató szavának engedünk, mi is nagy sokaságát fogjuk az embereknek. Péter nem is gondolt arra, hogy oly sok halat fog Jézus szavai után. Nekünk sem szabad elszalasztani az alkalmat, mert mi sem tudjuk, mennyit fogunk. Mint Péter is beljebb ment hajójával a parttól, úgy nekünk is, ha dolgozni akarunk, ha embereket akarunk halászni, nem szabad leragadni a földhöz. Nekünk is beljebb kell mennünk: fel kell emelkedni a földről, elhagyni a testi bűnöket és akkor az emberek nagy sokaságát fogjuk hálóinkba. Mint ahogy a vásári koldusok elrabolják a kis gyermekeket és kezüket-lábukat kitekerve, koldultatnak velük, de ha annyira betegek lesznek, hogy még koldulni sem tudnak, akkor eldobják maguktól, éppen úgy vagyunk a testi bűnökkel is : mikor kitekerik a bűnös kezét-lábát, akkor eldobják meguktól. Délután 5 órakor volt a záró-gyűlés, hol Fermaud Károly úr tartott bibliamagyarázatot. Textusa János X:1—10. terjedő versei voltak: „Bizony, bizony, mondom néktek: Aki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem másunnan hág be, tolvaj és rabló. Aki pedig az ajtón megy be, a juhok pásztora az . . . — ... A tolvaj nem egyébért jó, hanem hogy lopjon és öljön és pusztítson: én azért jöttem, hogy életök legyen és bövölködjenek.“ Azt mondja az ige, hogy aki nem az ajtón megy be, hanem kerülő utón felmászik az akol kerítésére, az nem pásztor, hanem tolvaj, rabló. Ismerteti majd a palesztinai pásztor-életet. Kevés lévén a viz is, legelő is, a pásztorok kénytelenek arra, hogy folytonosan odább és odább legeltessék nyájaikat. Megtörténik azután, hogy a falutól, melyben állandó lakásuk van, három-négy napi járóföldre is elkerülnek. Az ilyen — falutól messzefekvő — forrásvizeknél néha 7—8 pásztor is összetalálkozik. Természetesen, este nem hajthatnak haza a nagy távolság miatt s juhaik számára terméskövekből nagy karámokat építenek. Az egész karámon egyetlen egy ajtó van. Ezért mondja Jézus is: én vagyok az ajtó. — Mikor a nap lemegy, az egész nagy sereg juhot, a 7—8 féle nyájakat összekeverve, behajtják az akolba. (Keleten a naplementét nem előzi meg alkonyat, egész világos nappalt egyszerre váltja fel a sötét.) A pásztorok közül egy az akol ajtajának belső felénél fekszik le őrizőül, a többiek pedig aludni a közeleső falvakba térnek. Ha az éj folyamán vadállatok vetődnek arra felé, azok az alkol ajtaján igyekeznek behatolni, s ellenük a pásztor megvédelmezi a juhokat, de ha tolvaj jön, az az akol hátulja felől kerül s a termésköveket kibontva, rabol. Ezért mondja Jézus : „aki nem az ajtón megy be, az tolvaj, rabló“. Mikor eljő a reggel, a pásztorok is visszatérnek. Zörgetnek az ajtón, a bennlevő beereszti őket. S ekkor az összekeveredett nyájból kiválogatja az ő juhait. Hogy ezt megtehesse, szükséges, hogy ő is ismerje a juhokat egyenként, de viszont azok is ismerjék az ő hangját. Ezért van írva: „ ... és a maga juhait nevökön szólítja és kivezeti őket“. Igen érdekes, hogy a juhok ismerik a pásztor hangját. „Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak attól; mert nem ismerik az idegenek hangját.“ Egy skót utazó nem akarta elhinni, hogy a juhok más szavára nem engedelmeskednek. Egy pásztornak pénzt adott, hogy megtanítsa, hogyan kell hívni a juhokat. — Az megtanította. — Majd oda kölcsönözte ruháját s a skót teljesen pásztor-kosztümben ment a juhok közé. Megszólította azokat a szokott szavakkal. Mtt gondolnak, hány juh hallgatott reá ? Hány engedte magát bolonddá tenni ? Egyetlen egy sem. S bármennyiszer tett is próbát, nem akadt juh, amelyik utánna ment volna. Annyira ismerték az igazi pásztor hangját. Mindenki előtt világos, hogy a két födolog, hogy a juhok hallgatnak a pásztor szavára, de csak azéra hallgatnak ; továbbá, hogy a pásztor ismeri a juhokat fejenként. Az ifjúság előtt nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy reája nézve a legfontosabb feladat a pásztor ismerése. Meg kell ismerni az egyetlenegy pásztort, a jó pásztort, Ő vele kell ismeretségbe, barátságba, személyi viszonyba lépnünk. Meg kell tehát értetni minden emberrel, hogy micsoda értéke van az ő lelkének ezzel a jó pásztorral való összeköttetésben. Minden ifjú ember törekvéseinek oda kell irányulnia, hogy tisztába jöjjön azzal, hogy Krisztus a jó pásztor, aki életét adta az ő juhaiért, feláldozta magát a hívek leikéért. Ha egy egész télen keresztül az ifjúsági egyletnek nem sikerült egyebet tenni, mint egyetlen egy lelket viszonyba hozni Krisztussal, akkor az ifjúsági egylet rettenetes nagy dolgot cselekedett: megmentett egy életet. A másik igen fontos dolog, hogy a juhok ismeretesek a pásztor előtt. Valami óriási nagy gondolat ez, hogy a jó pásztor fejenként ismer minden szivet és Legszebb karácsonyi és új-évi ajándék a könyv! Olcsó képes- és meséskönyvek. — Ifjúsági iratok. — Regények. — Legújabb könyv- és zenemű újdonságok! Divatos levélpapír különlegességek. — Célszerű családi dobozok. — Remek kötésű ima- és énekeskönyvek! Naptárak 1911. évre kaphatók. --------- Karácsonyi és új-évi képeslapok nagy választékban ! Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében Pápa, Fő-utca 21. Telefon 9. szám,
