Dunántúli Protestáns Lap, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1910-11-06 / 45. szám
386. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1910. az irányban működjenek közre. Meg vagyok győződve, hogy az ifjúság, amely ebből az intézetből ki fog kerülni, a magyar protestántizmusnak igaz hive és a magyar hazának záloga, talpköve lesz. Adja az Isten, hogy rövid idő alatt, a múlt nyomdokán haladva, dicsőséges és igaz szép nagy intézetté fejlődjék a szászvárosi Kuun-kollégium. A protestántizmus hatása a magyar állami életre* — Folytatás. — „ . . . A Bethlen alatt tartott pozsonyi és beszterczebányai országgyűlések, melyeknek végzéseiben a prot. szellem előbb szelíden, majd az utóbbiban visszatorlólag nyilatkozik meg, csupán történelmi elmékeket képeznek, amelyek azonban élénk világításba helyezik a prot. politikai gondolkozásmódot. A vallási türelemnek eszméjét látjuk azokban megnyilatkozni. Midőn a protestántizmus az ellenreformáció felett diadalt ül, ugyanakkor a római katholicizmus valódi jogait is megvédelmezi, intézményeit fenntartja. A káptalanok és konventekről hozott beszterczebányai VI. törvénycikk bizonyság arra nézve, hogy a protestántizmus a római katholikus egyház intézményeinek a közjó érdekében végzett szolgálatait kellőleg méltányolta. Azonban ugyancsak a beszterczebányai országgyűlésnek ama rendelkezései, melyekkel a r. kath. püspökségek száma, a püspökök jövedelmei, az egyházi javak lefoglalása, szekularizálása felett intézkedtek, egyenesen a visszatorlási szándék bélyegeit viselik magukon. Más oldalról azonban úgy ezek, mint a szentszékre, házassági perekre, parochiális jövedelmekre, a templomjogra, stb. vonatkozó határozatok, a protestáns egyházpolitikának természetes folyamányai és annak a teljes paritásnak a beváltása, amelyet az 1608-iki országgyűlés a k. e. I. törvénycikkben a maga részéről lefektetett. Minthogy az itt kifejezett eszmék az egyházi életben nem tudtak törvényes érvényre emelkedni, az alkotmányi határozatok pedig a békekötésbe foglaltattak : azért ezen országgyűlések csakis, mint bizonyos politikai álláspontot megvilágító képek állanak előttünk s belőlük nem szándékozunk további következtetéseket kivonni. A tulajdonképpeni eredmény és a szolgálat, melyet a Bethlen által vezetett protestántizmus ezen küzdelmekben a magyar államnak tett: a bécsi béke és az 1608-iki törvényeknek sértetlen fenntartása. A nikolsburgi-, a második bécsi- és lőcsei békék megmentették azokat az eredményeket, melyeket a protestáns nemzeti politika már Bocskay és Illésházy vezetése alatt kivívott volt. És mily ellentétben áll Magyarország alkotmányos életének ott megadott képe azzal, amelyet a r. kath. visszahatás Csehországban és az örökös tartományokban megvalósított! A korlátlan uralomnak katonai hatalomra fektetett, papi színezetű, központosított kormányrendszere, — a politikai- és vallásszabadság megsemmisítése volt a Pázmány és r. kath. pártfelei által hathatósan támogatott ellenreformációnak tényleges szülötte. Bethlen politikájának nyomában pedig a rendi szabadság, alkotmányosság, nemzeti állam és vallásszabadság járt. És ha lehet is eltéréseket kimutatni Cseh- és Magyarország helyzete között; ha lehetséges is azt állítani, hogy hazánkban az ellenreformációnak teljes sikere esetén, Bethlen és a protestántizmus nélkül is, megmarad a nemzeti állam és ennek alkotmánya : de a későbbi idők képe, amikor „cseh nadrágba“ szoríták a magyarok lábszárait, teljes bizonyossággal tárja elénk azt a helyzetet, amelytől 50 évvel az előtt a protestántizmus megmentette a magyar államot, a magyar nemzetet. Bethlennek fellépése nem maradhatott hatás nélkül még a római katholikusokra sem. Hiszen szemök előtt folyt le a szomszédos államokban az a nagy tragédia, amelynél nagyobb alig van a történelemben, amikor t. i. állam és nemzet semmisíttetik meg. Ennek mérséklőig kellett hatnia a túlbuzgó római katholikusokra is, hacsak egyúttal magyarok akartak maradni. A vallás érdeke ugyan az uralkodóhoz fűzte, de a haza érdeke az alkotmányosság megvédésére ösztönözte őket. Csakugyan Eszterházy Miklós nádorral megkezdődik a nemzeti katholikus politika is, amely nem szűnik ugyan meg a római katholicizmus igényeit istápolni, de tartózkodik attól, hogy ezt az állam rovására munkálja s az alkotmány veszélyeztetésével érje el ... “ — Vége. — Régner Pál templom- és díszfestő Pápa. Templomok festéséről számos elismerő levél! — Több kiállításon kitüntetve! Több pápai templom restaurátora! — Elvállal szobák, termek művészi festését! Alapíttatott Í87í-ben. — Cím- és betufestészet! — Modern kivitel ! — Szolid árak ! — Alapíttatott í87í-ben ♦
