Dunántúli Protestáns Lap, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1910-09-18 / 38. szám
38. szám. Istennek segítségével. A lelki életnek is rozsdája a csüggedés, kishitűség, hitetlenség. Ne ez a rozsda marja lelkűnk tiszta fényét ; hanem világosan ragyogjon, tükröződjék lelki világunkban is a hit, remény és szeretet csillaga ! Hadd épüljenek a templomok ! Hadd épüljenek leikeink! Nem érzitek e, hogy messze időkre kiható, nagy, szent elhatározást tettetek, midőn templomépítéshez fogtatok ? Nemes versenyre keltetek egymással. Oh ez a nemes versengés Istennek kegyelméből vagyon, Istennek áldása lesz rajta ! Aki dicsekedik, az Urban dicsekedjék. Az Urnák dolgaiban való jó példaadások által hadd mondhassátok el végezetül mindannyian a bevégzett munkára tekintve : Dicsekedvén áldja lelkem jóvoltát az Urnák !„ Majd buzgó imádság szállt az egek Urához. A toronygömbben elhelyezett emlékirat olvastatott fel azután, mely igy kezdődik : „Dicsőség a magasságban Istennek, a földön békesség és az emberekhez jóakarat ! — és így végződik : „Az Istennek szerelme, a Jézus Krisztusnak kegyelme, a Szentlélekn ek segedelme legyen és maradjon mindnyájunkkal ! Ámen !“ Az építés f bb mozzanatai (úgy anyagi, mint lelki) vannak ebben felsorolva. A fuudust néhai Molnár János után örökölve Kállay örökösök hagyták az egyházra, egyenesen templornépítés céljára. 46 ref. házcsalád fizet a templomépitésbe kivetés utján Istené a dicsőség. Egyházi beszédek. Irta : Bocsor László fulöpszállási ref. vallástanító lelkész. Szerző tulajdona. Kunszeutmiklós, Schwarcz Lipót könynyom dája. 1909. Ára jelezve nines. A kötet 22 egyházi beszédet tartalmaz és pedig 12 közönséges, 2 — 2 karácsonyi, húsvéti és pünkösdi s 1—1 nagypénteki, gyermeknapi, reformációi és ó-év utolsó vasárnapjára való beszédet. Az egyes beszédekre vonatkozó észrevételeinket a könyvben foglalt sorrendben fogjuk megtenni s csak azután közöljük általános, összefoglaló és értékelő megjegyzéseinket. 1. beszéd eime : Kijelentés. Róm. 1 19 20 alapján ezt a főtételt állíja fel : akik Istent ismerni nem akarnak, menthetetlenek. Helyes. De akkor a cim rossz. Szerintünk jobb lett volna címül is, főtételül is ezt tenni : Isten kijelentette magát. így a részek is önként folytak volna a főtételből, mig jelen alakjában a részek nem foglalhatók a főtétel alá s nem is folynak belőle. A tárgyalás maga értékes, de hiányos; kellett volna azt is magyarázni, hogy miben áll a kijelentést el nem fogadók „menthetetlen“-sége. 2. Isten önmagában és az emberséghez való viszonyában. I. Móz. 17X 2. A cim sokkal tágabb, mint aminőt az alapige megenged, s mint aminő főtételt maga a szerző felállít. Az egész beszéd, a részletek értékes volta mellett is teljesen elhibázott. Az alap321. oldal. 5200 K-t, a legkisebb kivetés 10 korona, legnagyobb 200 korona. Ezenfelül már eddig is tetemes adományok történtek a kivetésen felül is. Ajándékoztak ugyanis : Tóth János egyházi gondnok 50 kor., az ő napa özv. Pecze Jánosné egy keresztelőkutat rendelt 40 korona értékben, Baiogh Károly egyik épitőgondnok díszes urasztalát 200 kor. értékben, Nagy József 100 kor., lovasi ifjúság 27 kor., Karsay Béla tanító 20 korona. Vidékiek ajándékoztak : Szűcs Józsefné Baráth Linda 100 kor., Tóth László Ítélőtáblái tanácselnök 20 kor., Tálos Dániel (Felsőörs) 20 kor., Könczöl Gábor (Alsóörs) 20 kor., Török Lajos (Révfülöp) 10 kor., Borbély Imre (Fooyód) 10 kor. A lelkész áldást kérő szavai után a gyülekezet a LXI. zsoltár 2. versét énekelte el, s az egyházi szertartás véget érvén, ismét a Rákóczi-induló hangjainál emelkedett, szállott a jelvény rendeltetése helyére. Az elöljáróság ugyanekkor hódoló táviratot küldött Őfelségéhez, üdvözölvén őt az újonnan épülő templom gömbjének és csillagjának föltételekor, 80-ik életévének betöltése alkalmával. Hadd épüljön a templom ; hadd épüljenek a lelkek isU Hadd álljon az új csillag szép, erős tornyán, de legyen legerősebb tornya a mindenható Istennek oltalma ! Egy jelenvolt. igében csak az Ur beszél s ez mégis úgy van a beszédben feltüntetve, mint „Ábrahámnak Isten felől való gondolata“. Ha szerzőnk az alapigét egybe vette volna az egész fejezet gondolatmenetével különösen a 17. verssel, nem született volna meg a beszéde, vagy nem így. Hogy mennyire nem Ábrahámnak az Isten felől való gondolatait tartalmazza az alapige, épen az a l7. vers mutatja, mely szerint Ábrahám az Úr beszédén „nevete“., A szerkezet tökéletlenségét mutatja a 3. rész erőltetett felvétele. 3. Ján. 310. Karácsonyi. Hibátlan, mély gondolatokkal megrakott jó beszéd. Ugyanezt mondhatjuk a 4. számú Luk. 210 n alapján készült második karácsonyi beszédről is. A bevezetés tömören mutatja fel a karácsonyi örömhirt s a tárgyalás igazán, hatásosan szól arról a hatásról, amit érez a világba merülteknél, a kételkedőknél, a szenvedőknél és a boldog hívőknél. Szemben egyik birálóval, teljesen textusszerünek kell állítanunk e beszédet. Az 5. számú nagypénteki már a textus (I. Ján. 4S) megválasztásával is szem elől téveszti az alkalmiságot. Szerzőnk nem egyszer kimutatja, hogy szokatlan idegenkedéssel kerüli a sokszor használt textusokat. Ennek túlzása hiba. Elvégre nagypénteki alkalmi beszédekhez megfelelőbb textust, mint szerzőnk választott, bőven találhatunk ; s ha kellő körültekintéssel járunk el, nem kell félnünk, hogy az elkoptatott DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. Protestáns irodalom*
