Dunántúli Protestáns Lap, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-23 / 4. szám
4. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 29. oldal. János Jelenépek könyve II. rész, 2. versek »lapján : „Tudom a Te cselekedeteidet és a Te fáradságodat és tűrésedet és hogy a gonoszokat el nem szenvedheted ; és megkísértettél azoktól, akik apostoloknak mondják magukat, holott nem azok, és hazugoknak találtad 8ketu. Térszüke miatt nem ismertethetjük a beszédet részleteiben s csak annyit gzabadjon megjegyezni, hogy a remekül kidolgozott és igazán szönoki erővel előadott beszéd mély benyomást tett a hallgatókra. Maga az alapige is igen találó volt, Utóima és áldás után a magyar „Himnuszát énekelte a gyülekezet. Ezután következett a jubileumi ünnepély egyik legkedvesebb és felejthetetlen jelenete. Az egyháztanács kiállt az urasztala köré s Bandré György helyettes-gondnok szép beszéd kíséretében, a sok küzdés és lelkes munkásság elismeréséül, a tisztelet és szeretet jeléül — mint mondá — „pénzre be nem váltható, de annál maradandóbb“ díszes keretbe foglalt emlékiratot nyújtott át a mitsem tudó s könnyekig meghatott lelkésznek (Komjáthy Ernő ) az eg)háztanács nevében. (Az emlékiratot alább közöljük !) Lelkész a meghatottságtól alig tudott szóhoz jutni s könnyek között mondott köszönetét a meglepetésért, a kedves ajándékért, mely neki sokkal kedvesebb lesz minden földi kincsnél. A szemekben az öröm könnyűi csllogtak még, mikor újabb meglepetés következett. Töitéssy Pálné lépett az urasztala mellé s rövid, de annál kedvesebb szavakkal egy antik iroda-asztali felszerelést nyújtott át lelkésznek az egyház női tagjainak nevében. Lelkész emez újabb váratlan és kedves meglepetés alatt annyira elérzékenyült, hogy alig volt képes néhány- szóban köszönetét rebegni a szeretet és ragaszkodás ilynemű megnyilvánulásáért. A kedves és feledhetetlen ünnepély a 75. dicséret 3-5. verseinek elénekléeével ért véget. Az istenitisztelen a „Kálvin Ján03 Egylet“ zászlóival jelent meg. Megemlítésre méltó, hogy ezen alkalomra Töitéssy Pálné és Pásztor Janómé az egyház női tagjai nak áldozatkészségéből szép új térítőkét szereztek be a szószékre és az új urasaidra, melynek beszerzését Nikházy Gábor és Nikházy íerenc hitbuzgó presbiterek e célra tett 5 — 5 dolláros adománya tette lehetővé. Fehér Józstfné és Szabó Etel (testvérek) hitbuzgó és az egyház iránt mindenkor áldozatkész női tagok pedig egy nagyon szép szőnyeget ajándékoztak a szószék elé (25 dollár értékben). Végűi Pásztor János és neje még újabb szőnyegek beszerzésére tettek ajánlatot. Fogadják mindannyian az egyház hálás köszönetét e helyen is. Ugyan e nap este a wallingfordi egyház a „vallásos estélyén“ jelenlevő lelkészt meleg szeretettel üdvözölte jubiláló egyházával együtt A bridgeporti és vidéki magyar református egyháztanács —=- EMLÉKIRATA =nagytíszteletü Komjáthy Ernő református lelkész urnák az egyház 5 éves fennállásának örömünnepe alkalmából. Öt éves fennállását ünnepli bridgeporti é3 vidéki magyar református egyházunk. Öt év ! . . . Egy perc az idők örökkévalóságában. Egy parányi vizcsöpp az Óceán végtelenségében. De mily sokat jelent ez a dátum a mi forrón szeretett Egyházunk életében, melynek a semmiből lett csodás megépülése, áldásos gyümölcsözése a lelki világban s diadalmas kifejlődése a a harcok edző viharában, éppen ez öt évet határoló mesgyék közé esik. Midőn a mai örömnapon hálatelt szivünk zengése a Mindenek Adójához emelkedik : Isten után Téged ölelünk át lelkünk melegével szeretett Lelkipásztorunk^ ki öt év óta szólod közöttünk a vigasztalásnak igéit a szomorúság óráiban, ki egyházunkat mélyreható belátással nemcsak megszervezted, Isten és emberek dicsőségére felvirágoztattad, hanem népedet, az Árpád és Kálvin népét, a szent hazaszeretet igéretföldjére is elvezérelted. Az a tiszteletreméltó önfeláldozás, az a lankadatlan buzgót-ág, az a rendületlen hit és megalkuvást nem ismerő hazafiság, mellyel előttünk világoltál ; míg egyfelől bámulatba ejt, másfelől a tisztelet és szeretet, a kifejezhetetlen hála és ragaszkodás érzetét váltja ki keblünkből. Ez érzelmünknek bár szerény, de látható jeléül fogadd tőlünk ez Emlékiratot, melynek minden betűjét az a nemes indulat diktálta, mely a mai örömnapon mindnyájunkat fölemel és áthat ; mellyel jutalmazni óhajtjuk az igaz érdemet, melyről szólanak egyházunk történetének lapjai ; ragyogóbbá akarjuk tenni Nevedet, mely mindenkor tisztelt lesz a híveknek seregében. Kelt Bridgeporton, az Urnák 1909. esztendejében, november hó 25. én, a bridgeporti és vidéki magyar ref. egyház presbitériuma diszülésének tanácsában. Bandré György, helyettes-gondok. Baja Mihály, wallingfordi lelkész, mint a diszülés vezetője Nemes Kálmán, presbiter. Töitéssy Pál, pénztárnok. Pogány Gusztáv, bridgeporti ref. tanító, a presbitérium vezetője. Pásztor János, presbiter. Örömmel olvastuk, örömmel közöljük és hisszük, hogy e lap olvasói is örömmel veszik a Heti Szemléből átvett tudósítást Mi is szívből gratulálunk a messze idegenbe szakadt lelkésztársunknak és hitsorsosainknak. Szerk. előadásra legalkalmasabb monologok, párjelenetek, kabaré-dalok, egy-, két- és három felvonásos színdarabok nagy választékban. KIS TIVADAR könyv-, papír- és zeneműkereskedésében PÁPA, Fö-utca 21. szám. Vidéki megrendelések a beérkezés napján pontosan s lelkiismeretesen elintéztetnek.
