Dunántúli Protestáns Lap, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1910-08-21 / 34. szám
34. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 279. oldal. Külföldi szemle* Irta : Tóth Lajos. A „Tbe Britisch Weekly“ legutóbbi számának híradása szerint nem mindennapi dolog foglalkoztatja az angol egyházi és társadalmi élet vezetőit. A meg beszéléeek és vitatkozások tárgyát egy nyilatkozat képezi, melyet az angol királyok koronáztatásuk alkalmával tesznek. Köztudomású dolog úgyanis, hogy az angol király az anglikán egyháztagja, vagyis protestánsnak kell lenni. S hogy Ő tényleg ez egyházhoz tartozik, illetve, hogy annak tanítását vallja, hivatalosan is ki kell nyilatkoztatnia. . E nyilatkozat (deelaratio) története a KVII. századba, abba az időbe nyúlik vissza, midőn a proteetántizmust megsemmisülés fenyegette. Ugyanis a Franciaországból Angliába térő katholikus Stuart Mária mindent elkövetett a proteetantismus elnyomására és hogy a katholiciBmust juttassa vissza uralomra. Az ő ural kodása alatt a protestantismust Angliában nagy veszély fenyegette. Rövid uralkodásával e veszély megszűnt. Az ő tragikus halála után az elnyomott protestánsok szabadon lélegzettek fel, de hogy a jövőre nézve vallá suknak szabadsága egyszer és mindenkorra biztosítva legyen, azzal a követeléssel léptek fel és — ekkor már ismét többségre jutva — egy parlamenti határozattal el is rendelték, hogy az uralkodó ezután csak is protestáns lehet és a protestáns egyházhoz való tartozását egy nyilatkozatban fejezze is ki. így jött szokásba tehát e nyilatkozat tétel. E nyilatkozatban azonban régi idők óla nem csupán azt mondotta ki a trónra lépő új király, hogy ő protestáns, de haiárgzottan ki kellett jelentenie azt is, hogy ő a róm. kath. egyház tanításait nem hiszi, sőt 1901 ig szóval VII. Edvárd trónralépéséig még e tanítások helytelenítését is ajkaira kellett vennie az angol királynak, azokat bálványimádásnak és babonának minősítve. 1901 ben azonban a róm. kath. egyház vezető férfiai kiviték azt, hogy ez utóbbi sértő szavak elmaradtak. E nyilatkozat, mely ha most már nem is annyira sértő, de bizonyára mégis kellemetlen impressiókat kelt a mint egy 11 milliót kitévő róm. kath. lelkében, így hangzik: „Én, Isten kegyelméből Nagybritánia és Írország királya (vagy királynője) mint a hit védője, ünnepélyesen és nyíltan Isten előtt vallom, állítom és kinyilatkoztatom, hogy az úrvacsora sakramentumban — bárki megszentelése után is — a kenyérnek és bornak Krisztus testévé és vérévé váló átváltozását (Transubstantiati o) nem hiszem. De hiszem azt, hogy a Szűz Máriának, vagy a többi szenteknek segítségül hívása és tisztelete, nem különben a mise-áldozat, amint ez a róm. kath. egyházban meg van, ellenkezik a protestáns vallással. És ünnepélyesen Isten előtt vallom, állítom és kinyilatkoztatom, hogy ón eme nyilatkozatomat és annak minden részét bátran hirdetem.“ Ez lenne ama nyilatkozat most is, melyet V. György angol királynak tenni kellene. Azonban a róm. kath. és nem különben a liberálisabb felfogású protestánsok között is egy mozgalm indúlt meg, hogy e nyilatkozat módosíttassák. Akadnak egyesek, kik elégségesnek tartják, hogyha az új király hivatalosan csupán azt nyilatkoztatja ki, hogy ő a protestáns egyház tagja. Ezt hirdette példáúl múlt héten Wesley követői konferenciáján Mister Rexuciman Mások meg holmi ilyen nyilatkozatoknak - és ezt különösen a katholikusok teszik — a felesleges voltát hirdetik. Lord Landaff róm. kath. peer, azt hangoztatja, hogy jobb ha a régi nyilatkozat tétel marad meg, ha azt teljesen el nem törlik. Dr. Welldon manchesteri dékán meg azt mondja, hogy erre a nyilatkozatra mind addig szükség van, míg a róm. kath. egyház elutasítja és kárhoztatja azokat az elveket, melyek a mai társadalmnak sarktételeit képezik. Mellette áll a protestánsok túlnyomó része, szükségesnek tartják e nyilatkozatnak fenu tartását azzal a róm. kath. egyházzal szemben, „mely ,mint ez óriási politikai szervezet4 nem szűnik meg sohasem az ő hittételeivel szemben feltétlen engedelmességet és egyetemes elfogadást követelni s nem riad vissza jogokat erőszakolni ki magának, az államot csupán egy gépezetnek tekinti, mely az ő terveit és követeléseit támogatni és kivinni tartozik“. És e párt különösen szükségesnek tartja ennek a nyilatkozatnak fenntartását akkor mikor egyre jobban látja a róm. kath. egyháznak térfoglalását. Látja, hogy mint teremtett egyre nagyobb és nagyobb befolyást úgy a parlamentben, mint a sajtónál, a társadalomban épen úgy, mint a diplomáciai körökben. Látjuk, hogy a különféle szerzetes-rendek és róm. kath. vallási szervezetek száma jelenleg sokkal nagyobb Angliában mint Aiapíttatott 1864-ben. .A vidék legrégibb és legnagyobb cipőüzlete Alapíthatott 1864-ben. ]Vf anheim y^min, ezelőtt ^Áltstafltei] J. cipfhjak;tái|a Lápa. gossutíj Lajos utca bői mértéit szerint, vagy egy beküldött minta-cipó ntán nemcsak divatos és szép, de fóleg tartós és jól álló cipőket lebet kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (ortophäd-munka) kiváló gondot fordít. — Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadászcipöit és csizmáit, Üzletemet ugyanezen utcában, a postapalotával szemben épült házba helyeztem át.
