Dunántúli Protestáns Lap, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1910-08-14 / 33. szám

38. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 271. oldal. A Főiskola Értesítője* Irta : A. F. Szerkesztették dr. Horváth József és Faragó János igazgatók. Az elején Thury Etele közli ; „Kocsi Csergő Bálint rektori beszédeit“ adatokul a főiskola történetéhez, mely közeledik a négyszáz éves fordulóhoz. Ezzel kapcsolatban olvashatjuk a sokat hányatott tanár, és vértanú szenvedésekben gazdag rövidre fogott életét. Háromszor volt a főiskola rektora a XVII. század második felében, ez alkalmakkor mondotta latin, magyar beszédeit. Egyházi-, kor- és művelődési szempontból egyiránt nagyfontoseáguak ezek a beszédek. Szemlélhetjük ben­nük a hívek akkori lelki világát, a jócselekedetek hanyatlását és hitükben való megingását és az egyház nehéz küzdelmeit. Magyar beszédei mind didaktikai és pedagógiai jótanácsok Utána „A nemzeti elem az Árpádok művelődésében és iskolázásában“ címen két fejezetet közöl Acsay Ferenc készülő munkájából. Az első fejezetben a vezérek korának műveltségét iparkodik megrajzolni a nyelv és a kútfők alapján. A szellemi életnek alig találja meg némi nyomát. A második fejezetben a térítést nemzeti szempontból rajzolja, tekintettel a politikai és művelődési irányokra. A megváltozott viszonyok összekötő kapcsa a nyelv és a nemzeti ön­tudat. Szerző a legnagyobb gonddal felkeresi és felhasználja az e tárgyra vonatkozó összes adatokat, értékesíti irodalmunknak e nemű összes műveit s így oly érdekes képet rajzol elénk erről a fontos tárgyról, mely figyelmünket teljes mértékben leköti. Előadása egyszerű és világos. Olyan összefoglaló s könnyen áttekinthető képet nyújt az Árpádok korának művelődési viszonyai­ról, hogy azt minden művelt ember nagy haszonnal olvashatja. Munkája valóban díszére válik az értesítőnek. A lefolyt esztendő történetét ismertető rész két részre oszlik. Az első rész a theologia akadémia életé vei számol be. Tanári karában változás annyiban történt, hogy ad glóriám memoriae, dr. Antal Géza Pápa város országgyűlési képviselője lett, dr. Kőrös Endre pedig a német nyelvet tanította. A hallgatók száma 51, s közülök csak 1 távozott évközben. Közülök a legtöbb többféle és tetemes segélyben részesült a kerület részéről. Úgy a kollokviumok, mint a lelkészi vizsgák szép eredményt mutatnak. A főgimnáziumnál először a tanári karban történt változásokról számol be az igazgató. Eszerint Sándor Pál helyettes tanárt rendes tanárnak nevezte ki a m. kir. közoktatásügyi miniszter. Az eltávozott Futó Jenő és a szabadságolt dr. Kőrös Endre helyébe jöttek Németh Károly és Bogár István alapvizsgázott tanárok. Mint örvendetes eseményt említi fel — a tanári kar életéből — az igazgatói jelentés dr. Lakos Béla afrikai útját, melyben a kerület is segélyezte. A beirt tanulók száma 618, s köztük csak 43 a más intézetből jött. Az ilyen nagy anyaggal való ered­ményes munka kétségtelenné teszi a tanári kar nagy­fokú buzgalmát. A nagy anyag következménye a jövő évre felállított párhuzamos IV. osztály. A tanítás módszeréről szólva, hosszasabban számol be az igazgató a tanári karnak ama állásfoglalásáról, melyet vett a miniszter ama két rendeletére, melyek­ben az osztatlan tanítást és a 1l/2 órás próbatanítást ajánlja. Ezekre vonatkozólag az igazgató elaboratumot terjesztett a tanári kar elé, melyet egészben közöl az értesítő (103 — 107. 11.), a tanári kar elfogadott, az igazgató-tanács pedig jóváhagyott. Különösen a helyi viszonyok mérlegelése után az elaboratum egyik rendeletet sem tartja nálunk kivihetőnek. A vallás-erkölcsös nevelés és az egészségügy az intézetben teljesen kielégítő volt; két tanulót kellett eltávolítani fegyelmi vétség miatt és kettő halt meg. Úgy a kerületi elnökség, mint a miniszteri meg­bízott az őszön tették meg hivatalos látogatásaikat. Megtisztelő volt az intézetre gróf Apponyi Albert látogatása dr. Hoitsy Pál társaságában. Az ifjúsági ünnepségekről, a Pozsony—Wienbe, Sümegre és a helybeli gyárakba lett kirándulásokról és az új adomát)) okról szóló jelentéssel zárja be az igazgató beszámolóját. Az utóbbiból ki kell emelni, hogy a főgimn. Segítőegyesület karácsonyi gyűjtésének az eredménye 1704 22 korona. Ugyancsak a tanulók javára újabb alapítványokat tettek : Csorba József és neje 4000 korona, Thaly Kálmán, az elhunyt nagy történeti ró, mint volt tanítvány, végrendeletében 5000 korona és özv. Veress Edéné sz. Szép Ilona 20.000 koronát. Egyáltalán nagymérvű anyagi támogatásban részesültek a tanulók, 54 tanuló részesült egész-, 132 féltandíjmentesBégben, ami készpénzben 7440 koronát tesz ki. Hasonlóképpen a köztartási segélyben részesült Nyári mulatságokra és alkalmi ünnepélyekre lampionok (papirlámpák) 20 fillértől kezdve; szerpentin, keskeny papírszalag, különféle színben; konfetti, szingazdag kerek papirszeletek; táncrend, legújabb minták, dús felszerelés; meghívó, ízléses kivitelben, legolcsóbban megrendelhető Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében Pápa, Fő-utca 21.

Next

/
Thumbnails
Contents