Dunántúli Protestáns Lap, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1910-08-14 / 33. szám
33. szám. DUNÁNTŰLI PROTESTÁNS LAP. 269. oldal. akarja, hol találsz beune olyasmit, amely a Szentirás egyszerűségének ellent mondana. Valóban csak az okvetlenkedők állanak törekvéseink útjában, mint akik az engedékenységnek még látszatától is félnek . . . Ob, vajha már felhagynánk egyszer avval, hogy a régi civódások felfrissítésével újra elkeserítsük a kedélyeket. Törekvésünknek komolyan arra kell irányulnia, hogy ne engedjük azt, hogy minden nézetkülömbség esetleges egyházi szakadás indító okaivá fajulhasson. Most igazában nem üdvös dolog az, ha könnyelműen elszakadunk azoktól, akiket Isten egyszer nekünk adott, nekünk adott pedig társakul a benne való hitben. Sokkal inkább a ezivnek kellene megszólalnia bennünk, semhogy ilyesmire rá engedjük magunkat kényszeríteni.“ Éppen így dicsőíti Bullingerrel szembeállítva azt a „sok és ritka erényt“, amellyel Butzer jeleskedik. „Nem szünök meg soha derekasságát dicsérni ! Azt sohasem fogod elérni — így ir a lutheránus és református unió egyik ellenzőjének hogy én olyan embereket tartsak és nevezzek becsteleneknek, akiknek becsületessége szemmel látható !“ És mivel Butzerben olyan hű segítőtársat talált unió törekvéseiben, azért Butzer halála (1551 február 28.) igen nagy szomorúságot és keserűséget okoz neki. „Hogy milyen nagy veszteség érte az Úr Sionát Butzer halálában, az majdnem szivem szaggatja szét, valahányszor csak eszembe jut.“ Még bensőbb és forróbb lesz a Melanehtonnal való baráti viszony. Személyes ismeretségük 1539 ben vette kezdetét. Butzer és Meianchton akkoriban Frankfurtban időztek, ahol akkor új fegyverszünetet, az úgynevezett frankfurti megállapodást hozták létre. Kálvin egész váratlanul rászánja magát az odautazásra. És maga is megnevezi egyik oknak azt, hogy „Meianchton Fülöppel beszélhessen vallásról és egyházról“. E tanácskozások folyamán az unió kérdése is szóba került. Ezen első találkozás óta sohasem szűnt meg a közlekedés Kálvin és Meianchton között. A következő (1540) évben tartott vallási vitákon (Hagenauban, Wormsban, Regensburgban) ismét alkalmuk nyilt egymással személyesen érintkezni. Ettől fogva folytonosan leveleztek egymással. Levelei „nyájas és szeretetteljes hangulatából“ Kálvin „vigasztalást“ merített. Felemelő és erősítő hatással van rá az a bizonyos és rendületlen hit, hogy Krisztus saját vérével támasztott közöttünk közösséget, hogy megszentelte és megpecsételte a mi szivünket az ő szent leikével, úgy, hogy már itt e földön szerethetjük egymást, ama szent reménységben, hogy majd egykor az egekben is együtt leszünk folytonos boldogságban és békében, amelynek sohasem lesz vége. „Óh mily balgaság volna az egyáltalában, — így irt később — hogy mi, akik már amúgy is szükségképpen elszakadtunk az egész világtól, most egymás közt is meghasonljunk, mindjárt az új tan életrekeltekor!“ Nem szűnik meg szeretni azt az embert: „akit ő annyira becsül és tisztel, s akit Isten nemcsak azért ruházott fel rendkívüli adományaival, hogy mint vezérlő szövétneket állítsa az egyház élére, hanem azért is, hogy mint az ő első szolgája irányítsa a legfontosabb mozgalmakat“. „És bizonyára •— így panaszkodik — sajátságos elvakultság az köztünk, hogy a szent közösséget olyan könnyen megvetik, amelynek pedig a mennyei élet előhirnökének kellene lenni e földön “. — Folytatása következik. — Mezőföldí református egyházmegye közgyűlése* Irta: Vargha Kálmán, a kálozí református egyház lelkésze. A mezőföldi egyházmegye augusztus 3,-án tartotta évi rendes közgyűlését Szűcs Dezső esperes és Kenessey Miklós egyházmegyei gondnok elnöklete alatt az egyház megyei lelkészek és a tagok élénk részvétele mellett. A gyűlést — mely a székesfehérvári gyülekezet templomában tartatott - könyörgés előzte meg, melyen a megnyitó imát esperes tartotta. Kenessey Miklós gondnok rövid, tartalmas beszéddel nyitotta meg a gyűlést. Az alakulás megtörténte után az esperesi jelentés került tárgyalás alá, mely minden alkotó tagnak előre megküldetvén, felolvasottnak tekintetett. Örömmel emlékezik meg úgy az esperesi jelentés, mint az egyházmegyei közgyűlés azon kitüntetésekről, melyek tagjait újabban érték, úgymint : Kutassy Ferenc 25-éves lelkészi jubileumáról, melyet a gyülekezet és polgári község együttesen tisztelői, barátai nagyszámú részvételével rendeztek; Csomasz Dezső theologiai magántanárrá történt képesítéséről és Szász Károly világi tanáosbiró orsz. képviselővé választásáról. Régner Pál templom- és díszfestő Pápa. Templomok festéséről számos elismerő levél! — Több kiállításon kitüntetve! Több pápai templom restaurátora ! — Elvállal szobák, termek művészi festését! Alapittatott Í87í-ben. — Cím- és betűfestészet! — Modern kivitel ! — Szolid árak ! — Alapíttatott Í87í-ben.
