Dunántúli Protestáns Lap, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1910-07-24 / 30. szám
242. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1910. Nagy köszönetét mondott közgyűlésünk özv. Mádat) lzidorné Öméltóságának, aki a pápai ref. templomépítés céljára többet adományozott 3000 koronánál ; gróf Wallis Ggnláné Öméltóságának, aki bár r. kath, vallású, de nemes jóindulattal mégiB ismételve is segítette a [kicsi pápakovácsi leányegyházat iskolája felépítésében és Kúpot is építkezésében ; Szalóky Géza nemesszalóki földbirtokosnak, aki a pápai ref. templomépítésre 1000 koronát ajánlott fel; özv. Seregéig Lajosné, szül. Somody Terézia úrnő emlékét jegyzőkönyvében megörökíti a közgyűlés azokért a szép adományokért, amiket részint az egyházkerületi leánynevelő-intézetoek, részint a pápai ref. egyháznak adományozott. Az esperesi jelentés kapcsán örömmel értesült a közgyűlés arról, hogy általánosságban nagy erőkifejtést, haladást mutattak a gyülekezetek úgy az anyagiak, építkezések, tőkegyűjtések, mint a szellemiek terén. Uj építkezés, javítás költsége 23.864 korona, önkéntes adakozás 9996 korona. Vallásos estét tartottak 18 helyen ; még oly kis helyeken is, mint Borsosgyőr, Gyimót igen érdemes tartani, mert kedvelik a hívek. Nőegylet van 12 helyen; énekkar 9 helyen. Ifjúsági egyesület megalakításán fáradozott a pápai lelkész ; de nehezen megy a dolog. Ha színdarabokat kellene csak játszani : akkor lenne résztvevő ifjúság ! Leányegylet van Pápán. Női kézimunkát tanítják négy helyen. A szeretetházra begyült 46 korona. Jól esik eldicsekednünk vele, hogy ez a mi kis, harmadrendű egyház megyénk minden évben egy maga többet ád e nemes óéira, mint a másik nyolc egyházmegye együtt véve ! Világos bizonysága ez annak, hogy a jótékonyság gyakorlása nem annyira az erőtől, a módtól van, mint inkább a jóakarattól . . . Tanítóinknak legalább fele olyan becsületes, lelkiismeretes munkát végez; olyan szép sikert mutatott fel, hogy nem 1000 koronás alapfizetésre volnának érdemesek, de tanári fizetésre. Az örvendetes haladás természetesen a vezetők : lelkészek és tanítók ügybuzgalmát és lelkiismeretes hűségét bizonyítja. Kétségtelen azonban, hogy az örvendetes jelek, bizonyságok mellett vannak visszatetszők, leverők is. Sajnos, vannak fiatal lelkészek, jó erőben levő tanítók, akik igen könnyelműen fogják töl hivatásukat; akik még a rendes napszámos munkát sem végzik el ; akiket tehát noszogatni, piszkálni kell, sőt meg is kell fenyíteni. Különben úgy hallottuk, hogy esperesi irodákban, sőt a konventiben is általános a panasz egyes lelkészek nemtörődömsége, gondatlansága miatt ; hogy ugyanazon ügyben négyszer ötször is kell Írni, míg végre válaszol a kérdezett. Szégyenletes baj ez. A belhivatalnokok díjleveleinek átváltoztatása tárgyában egyházmegyei közgyűlésünk felhívja az egyházmegyei lelkészegyesületet, hogy a jövő közgyűlés elé kimerítő javaslatot terjesszen ... A protestáns történelmi irkák kötelező használatát az egyformaság, az erők egyesítése végett is helyesnek tartjuk ; egyúttal kifejeztük azon óhajtásunkat, hogy az ezekből befolyó jövedelem lelkészek és tanítók gyermekeinek segélyezésére fordíttassék. A hiányzó iskolaszerek beszerzését illetőleg elrendelte a közgyűlés, hogy augusztus 15 ig minden iskolaszéki elnök tegyen jelentést az espereshez, összeállítván a hiányzó szerek jegyzékét; az esperes pedig — több cégtől minta-gyűjteményt kérve — rendelje meg tömegesen a tanszereket minden gyülekezet terhére. Adócsökkentési segélyben most már minden gyülekezetünk részesül, az egy Dudart kivéve. Itt sehogy se sikerült az új adókulcsot elfogadtatni se esperesnek, se kiküldöttnek. Most a közgyűlés a E. T. III. t.-c. 11. §-a rendelkezése szerint egy bizottságot küldött ki az új adókulcs-javaslat elkészítésére. A Szabó Mária féle alapítvány jövedelméből ez úttal úgy főgimnáziumban, mint a leánynevelő-intézetben tanuló (pápai egyházmegyei) lelkész- és tanító-gyermekek közt 476 korona 44 fillért (összesen tehát 952 korona 88 fillért) osztott ki a közgyűlés. Voltak olyan leánykák, akiknek 102 korona 09 fillér jutott ; voltak olyan fiúk, akiknek 52 korona 92 fillér jutott. Szép és nagy segítség ez a taníttató szülőknek! Áldott legyen az alapítványozó emléke ! A lévai református egyház orgona-avatási ünnepélye. Örömünnepe volt a lévai ref. egyháznak e hó 5. én ; újonnan épített orgonáját avatta fel Isten dicsőségére. Istennek hajléka zsúfolásig megtelt e napon buzgó hívekkel. Ott volt az egyházmegye papi és tanítói kara, világi tisztviselői csaknem teljes számmal, ott voltak a lévai református gyülekezet tagjai, ott voltak az evangélikus egyház képviselői, de távollétével tündöklőit a testvér római egyház. Nem azért említjük mi ezt fel, mintha megzavarta volna az ünnepség összhangját e távoliét, csupán csak rá akarunk mutatni arra a jelenségre, amely az említettek által előszeretettel követtetik még akkor is, midőn a református egyház szívvel - lélekkel vette ki részét minden időben r. a katholikus felekezet egyházi és személyeket illető ünnepségeiből. Mi nem rekriminálunk tovább. Értsen ebből az, aki nem elfogult! Az egyházmegyei közgyűlés fél 11 órakor végződvén, pont 11 órakor megkezdődött az ünnepély. Felhangzott az ének a hivők ajkain. Még nem szólt az orgona ; buzgón, ájtatosan énekelt a gyülekezet orgonakiséret nélkül, mely után Patay Károly esperes felavató imája hangzott el. Égi szózat gyanánt hangzott ez imádság, buzdítóan, felemelően, bünbánatra hivólag. Az ima szavai után megszólalt az új orgona. Hatalmas hangjával megtöltötte a templomot. Minden szem, minden fül felé irányult. Kovács Dezső sárospataki zenetanár
