Dunántúli Protestáns Lap, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1910-07-10 / 28. szám
28. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 223. oldal. életed minden napjaiban; mintha azt mondaná: Erről sohasem szabad megfeledkezni. Óh keresztyén, te is elmondhatod: Egykor messze voltam, de most közel vagyok a Krisztus vére által; egykor sötétség voltam, de most világosság vagyok az Urban; egykor jövevény és idegen voltam, de most a szentek polgártársa vagyok az Isten országában 1 Némelyek részletesen is emlékeznek e nap körülményeire. Emlékeznek a helyre, ahol először találkoztak i\Jegváltójukkal és azt mondtákUram, tiéd vagyok, tarts meg! Emlékeznek az eszközökre, melyek megtérítésük érdekében felhasználtattak és így szólhatnak : Oh, az a kedves lelkipásztor, aki lábaimat a békesség útjára vezette; az a prédikáció, mely felzárta gondtalan, könnyelmű lelkemet; az a könyv, mely felébresztett a közöny mély álmából; a barát, aki vonzott, ösztökélt; a csapás, mely összetörte földi vigaszaimat s mintegy azt mondotta: Kelj föl és távozz, nem ez a te nyugodalmad! Némelyeknél fokozatosan történt, másoknál hirtelen. Némelyek mentettek a félelem, mások a szeretet által. De ahol ily részletekre emlékezés nincs is, ott is elmondhatja az ember: Jóllehet, vak voltam, most pedig látok. Tudom! hogy egykor megholtam a bűnben és vétekben, most pedig élek az Istennek! * * * A kedveseinktől való megfosztatás napjai. Ezek is emlékezetül legyenek. És kinek ne volnának -— kérdem — ilyen napja? íme itt Ráchel, ki zokogva siratja kedves gyermekeit és nem akar vigasztalást bevenni, mivelhogy azok többé nincsenek. Amott az, ki halija a kijelentést: Embernek fia! íme, én elveszem tőled szemeidnek gyönyörűségét hirtelen halállal. Dávid ekként kesereg : Szomorkodom utánad, testvérem, Jonathán! Itt látunk özvegyet jönni a pusztaságból, nem támaszkodva többé szerelmesére; pályáját egyedül kell végeznie. Ott látunk atyát, siratva kedves fiát, ki szivének öröme, büszkesége, édes reménye volt, s így sóhajtva: Te összetöröd az ember reményeit! De ki nem volt már megfosztva, kinek szivén nem ejtett már sebet a halál?! Oh bizony, megható az ilyen jelenetekre visszatekinteni! Fájdalmas hallani az utolsó Istenhozzádot és tudni, hogy arcukat nem látjuk, szavukat nem halljuk soha többé az elköltözőknek ! De mégis összeköttetésben vagyunk velők, mert „a szentek a földön és a megholtak, egy közösségben vannak: mind egyesülnek Krisztusban, élő fejőkben s részesülnek kegyelmében“. Vajha elköltözött kedveseink vonnának minket az ég felé és buzdítanának, így szólni: Mit csináljak itt? Micsodám van itt? Amott legjobb barátaim, rokonságom ; ott Istenem, édes Megváltóm ! * * * A házasságkötés napja. Ez is emlékezetül legyen. Az égben nincsenek házasságok és a föltámadáskor sem nem házasodnak, sem férjhez nem adatnak. De itt a földön — Isten rendelése szerint — kell lenni házasságnak, itt szükséges az és tiszteletreméltó. Mert akkor oly viszonyba lép az ember, mely fölötte áll a vérrokonságnak is. Azért elhagyja az ember atyját, anyját és ragaszkodik az ö feleségéhez és ketten lesznek egy testté. Ez a viszony az egész életre szól és ha helyes alapon jön létre, forrása a legnagyobb házi áldásnak s nagyobb mértékben hozzájárul a közjóiét előmozdításához, mint bármely más intézmény. Mégis mily könnyelműen, megfontolatlanul és kegyesség nélkül lépnek sokan e viszonyba! S ha aztán némely figyelmen kívül hagyja Istennek intését, hogy az Urban kössék meg a házasságot, csak a saját személyöket, érzékiségöket, vagy az érdek ujj mutatását követték, nem csoda, ha olyan belső érzelmek és külső körülmények közé jutottak, melyek emlékeztetik őket Istennek a zsidókhoz intézett kijelentésére: Ha ti én ellenem jártok, én meg ti ellenetek járok. És Megérkeztek a legújabb tavaszi és nyári férfi-divatkelmék! Rendkívüli dús választék bel- és külföldi gyapjukelmékben, valamint angol különlegességekben, ízléses, jól álló papi, polgári, valamint egyenruhákat készítek mérték szerint a legelegánsabb kivitelben. A szabásnál a test formáira, a kényelem követelményeire nagy gond fordíttatik. Vágó Dezső szabászati akadémiát végzett szabómester, oki. szaktanító Pápán, Fő-tér 19.
