Dunántúli Protestáns Lap, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1910-07-03 / 27. szám

27. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 213. oldal. Tehát a szíves olvasóknak meg kell azzal a kevéssel elégedniök, mit elnökünk tartalmas és szép beszédéből jegyzeteim alapján az én szavaimmal közlök : A keresztyénségnek kötelessége Krisztus tudomá­nyát a világ előítéleteivel szemben híven és állhatatosan megvédelmezni. így tettek az apostolok, a reformátorok s minden idők nagy emberei, korunknak ama leg­nagyobb élő magyarja is, ki elveit, igaz és becsületes meggyőződését minden megtámadtatás dacára is híven megőrizte, kinek szellemi erejét és nagyságát leg­nagyobb ellenségei elismerik, sőt irigylik tőlünk : gróí Tisza István, a mi kerületünk kiváló főgondnoka. Féltünk a klerikálizmus sötét rémeitől, aggódtunk a katholikus népszövetségek rohamos gyarapodása miatt attól, hogy ez a sötét hatalom hazánkban az igazi szabadelvüséget le fogja tiporni; annyival inkább, mert ellene való szervezkedésünk eredménytelennek mutatkozott. És íme, a nemzeti akarat megnyilvánulása igazolta, hogy a klerikálizmus nemcsak hogy nem lett fontosabb politikai tényezővé, hanem azelőtt elfoglalt területéből is sokat veszített. Tanulságul szolgál ez arra vonatkozólag, hogy ha ezután is híven kitartunk Krisztus eszméi mellett s hivatásunknak megfelelőleg élünk, semmiféle ellenség nem tudja igazainkat legyőzni. A gyűlés megalakulása után sajnálattal igazoltuk bejelentéseik alapján az aszalói-, esökölyi-, jádi-, kaposmérői-, kaposvári , kaposzzentbenedeki-, kutasi-, magyaratádi-, magyaregresi-, mezőcsokonyai-. rinya­­kiskovácsi lelkésztársak távolmaradását. Erre fentirott tartotta meg felolvasását: „Jézus, mint a keresztyén férfi eszményképe“ címen, melyet lapunk más helyén egész terjedelmében közlünk. Bujtár János szóvá tette a hencsei egyház példája nyomán azt a visszás helyzetet, hogy míg a lelkészekre nézve kifejezetten intézkedik a szabályrendelet oly értelemben, hogy változás esetén a szalmát nem szabad sem elvinniök, sem eladniok, addig a tanítóknak e tekintetben teljes szabadságot ad ; minek következtében gyakori tanítóváltozás esetén - miként ez nála is elő­fordult — a tanítói földek a hiányos trágyázás folytán elsoványodnak és hasznavehetetlenekké válnak. Lelkész­értekezletünk ez ügyben indítványt tesz a további teendőkre vonatkozólag az egyházmegyei közgyűlésen. Még néhány többé-kevésbé fontos ügy letárgyalása után elnökünk úgy kedves vendégeinknek, mint a tagoknak megjelenéséért köszönetét nyilvánítva, az értekezletet bezárta. Ebéd közben vendégszerető házigazdánk, Németh József, asztalánál több szellemes pohárköszöntő hangzott el a kedves háziasszony, elnökünk és mások egészségére. A csallóközi lelkész! kör értekezlete* Irta: Kis Dániel, az alístáli református egyházközség lelkésze. A komáromi ref. egyházmegye csallók özi lelkészköre múlt hó 21.-én tartotta Alistálon értekezletét Kies Pál csicsói lelkész elnöklete alatt, melyen 14 lelkész vett részt. Az értekezlet tárgyai közül kiemeljük Tuba Gáspár indítványát, mely a tanítóválasztási szabály­­rendelet 20. pont megváltoztatására irányul. Az említett pont kimondja, hogy működő tanító állását évközben nem változtathatja. Ez a szabályzat nem egy esetben kárt jelent az oly gyülekezetekre nézve, melyben az egy, kántorsággal összekötött tanítói állás évközben üresedik meg s ha az állásnélküli tanítók közűi a gyülekezet kántortanítót nem alkalmazhat; mert ez esetben nemcsak helyettes tanítóról, hanem egyúttal kántor-helyetteBről is kell gondoskodnia; ami tekintve a kántori javadalmazás rendezetlenségét, nemcsak vallás­erkölcsi, de egyúttal anyagi károsodást is jelent a hivatkozott pont merev érvényesítése. De sérelmes ez a pont a már állásban levő tanítókra nézve is, akik­nek ez által nagyon meg volt nehezítve az esetleg jobb ja vadalmazású kántortanítói állásba juthatás. Mert bizony, a gyülekezet nem egy esetben, tisztán csak azért, hogy tanítójához minél előbb hozzájuthasson, inkább választ állásnélküli kezdőt, mint talán a külön­ben jobban tetsző rendes tanítót, de akit azonnal nem vihet el. Az értekezlet oly értelemben óhajtja meg­változtatni, vagy helyesebben kibővíteni a nevezett pontot, hogy a kántortanítói állás legyen évközben is elfoglalható, illetve, hogy a már működő, de kántor­tanítóságra megválasztott rendes tanító évközben is elhagyhassa állását, ha neki erre az illetékes egyház­megye esperesének indokolt előterjesztésére a püspök úr engedélyt ad. Az értekezlet Kiss Pál indítványára kimondja, hogy nem szűnik meg sürgetni az egyházi felsőbb hatóságokat mindaddig, míg a lelkészi javadalom a törvényben foglalt 2400 koronáig föl nem emeltetik. Régner Pál templom- és díszfestő Pápa. Templomok festéséről számos elismerő levél! — Több kiállításon kitüntetve! Több pápai templom restaurátora! — Elvállal szobák, termek művészi festését! Alapíttatott J87í-ben. — Cím- és betüfestészet! — Modern kivitel! — Szolid árak! — Alapittatott Í87í-ben.

Next

/
Thumbnails
Contents