Dunántúli Protestáns Lap, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1910-06-26 / 26. szám
204. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1910. A pápa — mint azt már kifejtettük - Borromäus szent Károly centenáriumát felhasználta arra, hogy a szent életével és példájával kapcsolatban reá mutasson a valódi és hamis reform lényegére és a modernizmus tévedéseire újólag felhívja a hívők figyelmét. Ez a pápai irat az egyház legbensőbb ügye és józan gondolkozás szerint még elképzelni is nehéz, hogy minő alapon és jogon szól ebbe bele valaki. Még nehezebb elképzelni, hogy miképpen lehet ezt a tisztán katholikus belső ügyet politikai harci eszközzé avatni, mint azt egyes német politikai pártok tették, melyek a fenyegetett és megtámadott protestántizmus nevében a centrum ellen akarják ütőkártyául felhasználni. A legérdekesebb a dologban az, hogy éppen a nemzeti liberális- és konzervatívpártok ütnek legnagyobb lármát, melyek pedig mindenkor éppen a vallásnak a politikától való távoltartását játszották ki legnagyobb, mondhatni egyetlen fegvver gyanánt a centrum ellen. De hát régi tapasztalat, hogy a katholikusoknak mindig más mértékkel mérnek és amíg soha katholikus részről senkinek eszébe sem jutí, hogy más vallásúak belső ügyeibe bele avatkozzék, addig a katholikus ügyekbe mindenki bele akar és mer ezólani.“ Vallásszabadság Spanyolországban. Azok a spanyol törvények, amelyek eleddig szabályozták a vallásszabadságot, eltiltják a protestánsoktól a nyilvános templomokat, a zsidóktól még azt is, hogy temetkezésüket a maguk szertartása szerint nyilvánosan végezhessék. E törvények azt tartják, hogy „nem szabad nyilvános botrányt“ csinálni azzal, hogy a protestánsok nyilvános istenitiszteletet tarthassanak. Itt, ezen a színvonalon állott Spanyolország a legutóbbi időig. Átvette az igaz isteuitisztelet monopóliumát a farizeus zsidóktól, a bálvány imádó pogányoktól és üldözte az eltérő véleményeket mind máig. Most hajnalodib Spanyolországban is ; sőt már fel is jött a nap. Alfonz király egy rendelettel megengedte a nyilvános istenitiszteletet a protestánsoknak is; megengedte, hogy templomokat építhessenek, toronnyal és harangokkal. Mi lesz most az igazhivők szent szemeivel és füleivel ? 1 Állandóan be kell majd hunyni, illetőleg fogni azokat. Mert a botrányt hogyan nézhetnék, hogyan hallgathatnák?! Lássuk, hogyan ír e nagy eredményről a magyarországi katholikusok lapja : az Alkotmány“. íme, a 147. számban azt irja : „Spanyolország kultúrharc előtt. A Ferrer-heccek titkon működő mozgatóinak keze munkája nyomára Európa szerte megújult erővel indultak meg a harcok az egyház1 ellen. A legkisebb alkalom és ürügy jó volt arra, hogy kultúrharc elé sodorjanak országokat és népeket és a mindenre kész liberális-szabadkőmíves sajtó mindenfelé kész volt arra, hogy lármájával a szúnyogot is elefánttá fújja fel. A kulturbarcos törekvések eddig sohasem sikerül-1 így hát persze az Isten ellen! 2 Csodálatos türelem ! tek ; most a szabadkőmíveseég egész erejével Spanyolország felé fordult, abban a reményben, hogy ott sikerül célját elérnie. A most lefolyt választásokból a liberális kormány ismét győztesen került ki és ezt az alkalmat felhasználták arra, hogy a katholikusok ellen intézett támadásokkal azokat türelmükből2 kihozzák és így a szakítást előidézzék. A Canalejaskormány azon eljárásának perfid voltát, hogy az alkotmány egyes pontjait, melyek a kultúsz gyakorlására vonatkoznak, a parlament megkérdezése nélkül változtatta meg a királyi rendelettel, mi sem jellemzi jobban, minthogy ez éppen most történik, mikor a spanyol kormány és a Vatikán között tárgyalások folynak a konkordátum megváltoztatása tárgyában. A spanyol kormány intézkedéseivel ezeknek a tárgyalásoknak eléje vágott és különösen sértőek katholikus szempontból azok az intézkedések, melyeket a szerzetes-rendek ellen terveznek és melyekre nézve a miniszterelnök egy francia laptudósító előtt a következőképpen nyilatkozott •-— Az utóbbi időben Spanyolországban nagyon sok kolostor épült és a szerzetes-rendek nagyon elszaporodtak. Ennek azok az emberek az okai, akik az utóbbi amerikai háború és a Filippi-szigetekről való lemondásunk után az országot elárasztották szerzetesrendekkel. Mi legalább is ellenőrizni akarjuk ezt a beözönlóst, és egy olyan törvényjavaslaton is dolgozunk, amelyikkel újabb kolostorok építését megakadályozhatjuk. A király az én véleményemen van. Amikor a trónbeszéd tervezetét bemutattam neki, az Most jelent meg | Szervet Mihály harminc levele Kálvin Jánoshoz, a genfiek prédikátorához. Fordította: Veress __ * Jenő. Ára 1 korona 40 fillér. — Kálvin János: A tridenti zsinat határozatainak cáfolata. Fordította: Rábold Gusztáv. Ára 2 korona 40 fillér. Kapható: Kis Tivadar könyvkereskedésében Pápán, Fő-utca 21. sz. a. Református egyház-irodalmi munkák állandó nagy raktára. Telefon: 9. szám.
