Dunántúli Protestáns Lap, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-15 / 20. szám
170. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1910. nem a járásbíróság, hanem a törvényszék elé tartozott volna a per megindítása. Összes költségeket — 233 korona — az egyház tartozott viselni. Törvényes jogvédőnk azt tanáosolta, hogy ezt már nekünk fellebbezni nem érdemes. No kérem. Az egyháznak birtokát legkevesebb 12 évig tiporják, hidat csinálnak rá, az egyházat perbe kényszerítik, lelkész, gondnok fárad, ír, utazik (persze minden díj- és fuvar nélkül, mert a 233 koronában sem lelkésznek, sem gondnoknak költsége, díja nincs ám benn azon egyszerű oknál fogva, mert sem a lelkész, sem a gondnok nem számított be semmit sem) s az egyház fizet 233 koronát. Mert hát nem a járásbíróságnak kellett volna Ítélkezni ebben a dologban, hanem mindjárt először a törvényszék elé tartozott volna. Hát fizettünk, zsebre rakva egyúttal az ügy keserűségeit. . Kapóra jött, hogy derék gondnokunk — Horváth Gábor — egy életrevaló és ügyes vétel által fedezhette a költséget úgy, hogy az egyház nem vesztett. A templom-padok alját kellett volna padlóztatni. Gondnokunk megvett a vasút-vállalattól maradók fanemüeket, felhordatta, lepadlásoltatta a templom illető részét, lepadlásoltatta a présházat — ez a kettő testvérek közt 300 korona érték — a megmaradt fanemüeket elárvereztetvén, bejött az összes deszkák vételára, felhordás, padlózás, asztalos munkája, minden. Ez a gonnok volt az, aki 1903 ban a püspöki látogatás alkalmával — mint biró a saját erélyes és buzgó föllépésével rendbe hozatta az almádi határtól Alsóörsig vezető rettenetes utat, amely mióta a jó Isten megteremtette, soha rendbe hozva nem volt, mert minden illetékes és illetéktelen fórum csak azon civódott, hogy ugyan kinek a kötelessége is az út rendbe hozása? Nohát az ügyes és buzgó községbiró a község lakosaival rendbe hozatta, mire főtiszteletü püspök úr jött. Nem von le semmit a dolog érdeméből, hogy az elismerést nem ő rakta zsebre, hiszen — mikor már az út készen volt és amikor már (elkésve) földi erő rendbe nem hozhatta volna — jött is valami utasítás féle a bitónak, hogy rendbe kell hozatni (!) — Folytatása következik. — Protestáns A II. Patronage kongresszus iratai. 1909 december hó. 4. füzet O császári és ap. kir. felségének legfőbb védnöksége alatt Budapesten, 1909 szeptember 10—11-én tartott II. országos patronage kongresszus tárgyalásának naplója. Bellijei líickl Gyula miniszteri tanácsos, a kongresszusnak és a Patronage egyesületek országos szövetsége elnökének vezetése mellett szerkesztették : dr. Rottenbiller Fülöp kir. Ítélőtáblái biró, a kongresszus főtitkára és dr. Horváth Dániel kir. törvényszéki jegyző', a kongresszusnak és a Patronage | egyesületek országos szövetségének titkára. Ára 3 kor. E 272 oldalra terjedő napló tüzetesen beszámol a szeptemberi kongresszusról, első helyen a megjelentekről névszerint, a hatóságok és egyesületek kiküldötteiről, üdvözleteiről. Aztán közli teljes szövegben az elhangzott beszédeket, javaslatokat, megállapodásokat. Egész sereg kiváló jogász, mind megannyi emberbarát nézeteit ismerhetjük meg e füzetből afelől a nagyjelentőírodalom* ségü kérdés felől, hogy „Mily eszközökkel vplna legcélszerűbben kiterjeszthető az újra szervezendő patronage egyesületek munkássága az erkölcsi romlás veszélyének kitett, vagy züllésnek indult gyermekek és fiatalkornak megmentésére?“ Ez volt az első kérdés. Nem kevésbbé fontos a második: „Melyek a patronage munkásság vezérelvei a züllés veszélyének kitett vagy erkölcsi romlásnak indult fiatalkorú leányok, illetőleg a nőrabok érdekében ?“ E kérdés előadói Dessewőy Emma és Farkas Edith úrhölgyek voltak, de más nők is adtak véleményt. A harmadik kérdés ez volt : „Melyek a legalkalmasabb eszközök arra, hogy a szabaduló rabok elhelyezése még büntetésük kitöltése előtt biztosíttassék és számukra tisztességes munka szerzése megkönyíttessék ? Mily eszközökkel lehetne a patronagetevékenységre szoruló fiatalkorúak elhelyezését megkönnyíteni ?“ Igen hasznos munka volt e füzet kiadása. Vegyes közlemények* Évzáró vizsga. Pápai főgimnáziumunkban e hó 12. és 13 . napjain volt a VIII. o. tanulók vizsgálata. A vizsgán, melyen Antal Gábor püspök ur elnökölt, 47 tanuló vett részt s valamennyi sikerrel vizsgázott. Az írásbeli érettségi e hó 18, 19, 20. napjain lesz. Szives tudomásul. Több oldalról hozzám érkezett tudakozódásra ezen az utón is értesítem a nt. lelkész és t. tanító urakat, úgyszintén a szülőket és gyámokat, hogy az 1910 — 11. tanévre szóló köztartási segélyekért f. évi junius hó 20-ig kell folyamodni. A kérvényeket a nt. és tek. igazgató-tanácshoz címezve, szegénységi és iskolai bizonyítvánnyal fölszerelve hozzám kell beküldeni. Tandíjmentességért és tankönyvsegélyért szeptemberben, a beiratkozáskor, alapítványért 1911 febr. 5-ig kell folyamodni. Bárminemű felvilágosítással mindig készséggel szolgálok. Pápa, 1910 máj. 14. Faragó János főgimn. igazgató.
