Dunántúli Protestáns Lap, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1910-04-10 / 15. szám
122. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1910. anyagi-, szellemi jólétének előmozdítását célozzák. A derék hazafiak egész tábora siet beállani ezen egyesületekbe, hogy együtt munkálkodhassanak azon, hogy hazánkat kiemeljék elmaradottságából és oda állítsák a szerencsésebb, műveltebb európai államok sorába. 1841. évig tartott e korszak, amíg gróf Széchenyi Istvánt vallotta mindenki a nemzet vezérének. 1841. évben megjelent a Pesti Hírlap, egy másik nagy jelesünk, Kossuth Lajos politikájának hirdetője. Ezzel gróf Széchenyi István férfi korának második korszakához értünk, a vezető szerepet tőle a tolinak, a szónak még hatalmasabb mestere, Kossuth Lajos vette át. Mindkét jelesünk a reformok lelkes harcosa volt, de egészen eltért egymástól politikájuk a kivitel módozataira nézve. Széchenyi előbb gazdaggá, erőssé akarta tenni hazánkat, hogy azután felvehessük jogainkért a küzdelmet Ausztriával; Kossuth Lajos szerint jogaink elnyerése nélkül se gazdaggá, se erőssé nem lehet hazánk, azért mindenek előtt jogainkat kell kiküzdeni és e két irány közül a nemzet többsége Kossuth mellé állt. Széchenyit is elérte a fáklya-gyújtók szerencsétlensége, az eszméitől felgyújtott közszellemet többé megfékeznie nem sikerült. A vezetést kiragadta a sors az ö óvatos kezéből s ö, aki elébb lekesített, most csitítani kénytelen és ez a szomorú állapot jellemzi államférfiú munkásságának második korszakát, az 1841. évtől 1848. évig terjedő időszakot. Mindent megfontolva tevő lelke előre látja a bonyodalmakat, amik bekövetkeznek. 1841. évben megjelent „Kelet Népe“ című müvétől kezdve az 1847. évben megjelent „Politikai Programmtöredékek“-ig minden müvében a szomorú jövőt előre látó bánatos ember áll előttünk, aki előre látja rombadöltét mindannak, amit épített. így érkezett el Széchenyi államférfim élete utolsó korszakához, 1848. évi miniszterségéhez. A közlekedési miniszteri tárcát vállalta el Batthyányi minisztériumában, remélvén, hogy így tehet még legtöbbet az előre látott forradalom megakadályozásában. Mikor azután a kikerülhetetlen végzet bekövetkezett, a nemzet meghasonlott a királlyal, a horvátok, a szerbek felsőbb biztatásra fegyvert fogtak ellenünk, Széchenyit rettentő lelki tusák, aggodalmak szállták meg, s ezen túlfeszített ideges állapotnak vége csak a döblingi tébolyda lehetett. A világosi fegyverletétel után a bécsi kormány hazánkat hat darabra szakítva, beosztotta az osztrák örökös tartományok közé, még vallásunknak se adott kegyelmet, az 1859. évi nyílt parancs a protestáns felekezetek önkormányzati jogát is megszüntette. Talán el is veszett volna örökre hazánk, ha külföldi események nem jönnek segítségünkre. Az 1859. évi olasz háború alkalmával Kossuth Lajos és emigráns társai élénk tárgyalásokat folytattak az olaszokkal, franciákkal és készültek újra megkísérelni hazánk függetlenségének kivívását. A bécsi kormány meggyanúsította gróf Széchenyi Istvánt, hogy összeköttetésben áll e mozgalommal és 1860. évi március hó 8.-án házkutatást is tartott lakásán. Ez újabb izgalmak hatása alatt beteg lelke megtörött és 1860. évi április hó 8.-án, nagyszombat és husvét vasárnapja közti éjjelen egy pisztolylövéssel önmaga oltotta ki áldásos életét. Lelke elszállt, de egész Magyarország vallja most, hogy : „ . . . s nőttön nő tiszta fénye Amint időben, térben távozik; Melyhez tekint fel az utód erénye Óhajt, remél, hisz és imádkozik.“ Főiskolai könyvnyomda Pápán mindennemű nyomtatványi tiszta, hibátlan kivitelben, olcsón és jutányos áron készít. Megrendeléseket elfogad KIS TIVADAR könyv- és papirkereskedő, a főisk. nyomda kezelője, Pápa, Fő-utca 21. sz.
