Dunántúli Protestáns Lap, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1910-04-03 / 14. szám
118. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1910. Bizony a számok beszélnek ; de tessék elhinni, nemcsak a kétszerkettőről, hanem a sok nyomorúság sajtolta keserüséges könyről, az éhség, nélkülözés miatt átvirrasztott bánatos éjszakáról is. Ezen segíteni kell, ezen változtatni kell! Itt az ideje, hogy a református lelkészegyesületek, lelkészértekezletek emeljék fel szavukat, mert* nem elég egy egy nagy családú református lelkésztársunk koporsójánál konstatálni, hogy ha meghal a lelkész, meghal a családja is. Nem elég egy-egy református lelkész-árva láttára a könnyeinket kitörölni szemünkből, azután tovább menni, — hanem valósággal tenni és cselekedni kell. Ha türelemmel hordozzuk az óriási terhet, bizony jogos és méltányos, hogy annak gyümölcsét lássa és érezze a mi korunk, a mi nemzetségünk is. Mert ha egyesek félnek a mostoha időktől, mi meg tarthatunk a kasszafuróktól, a sikkasztóktól, a pénzpiacon bekövetkezhető krach tői, stb., s mindez nem pénzgyüjtésre, tőke-összeharácsolására, hanem inkább meggondolt, hitteljes, könyörületes tettre, cselekedetre indíthat, buzdíthat mindannyiunkat. Kút a parochíán* Irta: Szűcs József, az alsóörsí református egyház lelkésze. Az alsóörsi református paplakásnál, mely magasan, a Balatonra néző hegyoldalon épült a templommal együtt, honnan a Balatonon innen és túl páratlan kilátással három vármegyébe lehet ellátni, s maga a Balaton, a hegyek, völgyek oly elragadó tájképet adnak . nagy hiány volt ősidők óta, hogy kút és viz nem volt, vizet 1/i órányiról lehetett csak szállítani. Hogy ez különösen a mai világban mit jelentett, elképzelhető. De hát a száraz, vulkánikus hegyoldalban, hol talajvíznek, forrásnak legkisebb nyoma sincs, ki gondolhatott és gondolt volna kutkészítésre ? Kutkészítésre ott, hol az egész környezetben semmi nyoma, hogy valaha kút és- viz lett volna, hol a néhány méternyi száraz, meleg, tüzes talaj után szikla következik, melynek vastagságát még emberi kéz alig kutatta. „Nem lesz ott víz, bár meddig mennek is“ — ez volt a vélekedőt, mikor az egyház fentirt lelkésze megpendítette, hogy miután lelkészlakás, templom, tanítólakás, iskola a legközelebbi években megépült, próbálnák meg egy kút készíttetését, hogy a folyton kisértő, s a mai viszonyok közt sokszor elviselhetetlenné váló vízhiány, ha lehet, legyen elhárítva. Bizony, ez fogas kérdés volt. Hogyan? Mikép? Végre is a fentirt lelkész azt az ajánlatot tette, hogy az egyház szavazzon meg kutkészítésre 600 koronát, ha kevesebbe kerül, jő, az az egyház haszna lesz, ha többe kerül, amennyivel több lesz a költség, a lelkész és hitvestársa a magukéból fedezik a többletet. Hát ha nem lesz viz? nem lehet kutat csinálni? „Akkor az összes hiába való költséget fedezi a lelkész és hitvestársa“, ajánlottam fel, így az egyház nem kockáztat semmit, ha nem lehet is vizet találni. No, így már csak bele lehetett menni valahogy . . . Egy kútfúró-vállalat nem sokára meg is kezdte a munkát, nagy bámulására a környékbelieknek, kik el nem tudták gondolni, hogyan lehet kutat csinálni úgy, hogy csak a föld felett keringenek hosszú szálvasakkal, melyek lyukat fúrnak a földbe, hogyan lesz abból kút ? A munka pedig folyt, nehezen, de derekasan. 15 méter mélységnél már oly kemény volt a szikla, hogy a fúró nem fogta, vésőkkel kellett áttörni. Murva, kő, agyagpalás kőzetek egész 28 méterig, sehol még egy csepp viznek nyoma sem. 28 méternél egyszerre vizes réteg jött, bő vízzel, 60 centiméter vastagon. A viz édes volt. Elzáratott csővel, s ment tovább a fúrás, remélve, hogy teljes jó viz is lesz, ment 55 méterig. Lett is másik viz, mely jónak találtatott. A kút tehát elkészült. Mikor használatba jött a viz, kitűnt, hogy a levegőn teljesen átrozsdásodik, megvörösödi k, kőre, vasra vastagon rakodik belőle a rozsda. A vegyvizsgálat kimutatta, hogy a viz vasas, kénes, szénsavas, a benne levő vas bomlik fel, miután a szénsav elillan. Kihúzva, tiszta állapotban, jó hatású, de miután össze zavarodott, nem jó. Használni nem lehet, mert mindent megfog. A szerződés értelmében másik helyen, másik kutat tartozott tehát készíttetni és készíttetet is a vállalkozó, mely 15 méterrel távolabb van az előbbitől, s Anti-peronospora a legjobb, növénynek a leghasznosabb, biztosan és állandóan ható, szőlő- és gyümölcsfa-permetezőszer tartalmaz klór-rezet, mely a permetezés pillanatában, szénsavas-rezet, mely utólagosan és tartósan hat peronospora ellen, továbbá kén-pracip, mely oidium ellen véd. A legelmésebb, tudományosan legideálisabb, a gyakorlatban, általánosságban és kivétel nélkül, még peronosporának járványos fellépésénél is kitünően bevált, használatra azonnal elkészíthető permetezőszer. — Ár-ajánlattal, ismertetéssel és tanúsítványokkal készséggel szolgál, ingyen és bérmentve: Pick H. és Társa cég, Budapest, V., Akadémia-utca 16. sz.
