Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-14 / 11. szám
171 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 172 erejét fokozzák. A tanterv igen helyes útmutatást ád tanítóinknak, csak hozzá kell szoktatni népünket, le kell győzni e téren tapasztalható idegenkedésüket. Ami az óratervet illeti, azt hiszém, hogy nemcsak hasznos, de kedves dolgot is cselekedett volna a . kerületi népiskolai bizottság nagyérdemű tantervjavaslat készítője, ha I—V. tani* tós iskolák részére külön-külön készített volna nemcsak általános, de részletes óratervet is. A jó óraterv, még ha nem lehet is mindig betartani zavartalanul, igen nagy segítség. A régi tantervhez volt csatolva 3 tanítós iskolák részére is általános óraterv, sőt egy tanítós iskola részére részletes is van mellékelve. Ezt a hiányt kérjük pótolni a legközelebbi kerületi gyűlésig, nemcsak a tanítók könnyebbségükre, de a helyi iskolaszék és iskolavizsgálók érdekében is, mert különben a tanterv betartását bajos évközben ellenőrizni, meg a különböző tantárgyak tanításában az eredmény vizsgálását igy lehet a többi tárgyak zavarása nélkül legcélszerűbben eszközölni. Az magától értetődik, hogy jelen viszonyaink között, bizonyos mértékben szabad kezet kell engednünk tanítóinknak a téli és tavaszi hónapokban p. o. a rajz és testgyakorlás tanításnál, hogy az időjáráshoz képest egyik helyett másikat taníthassanak. Az ismétlő iskolások részére szintén kérünk 1 és 2 tanítós részletes óratervet. Örömmel olvastuk, hogy a tan- és vezérkönyvek egyik csoportjára a pályázat meg lett hirdetve, de mivel legjobb esetben is csak 1911. év szeptember hóra készülhetnek el a tankönyvek és léphet életbe az uj tanterv, még 3 tanéven keresztül fogjuk hallgatni régi tankönyveinkre a panaszt és 3 évig annyi hiányát fogjuk felfedezni a már kiosztott, de használatba nem léphető uj tantervnek, hogy 3 év múlva valószínűleg ismét újabb tanterv készíttetésén fogunk buzgólkodni. Mivelhogy szabályrendelet gyártás korszakában élünk és úgy az egyházmegyei, mint a kerületi tanügyi bizottságok évenként 2—3 uj szabályrendelet javaslattal foglalkoztatják egyházmegyei és kerületi közgyűléseinket és kívánnak lélekszám szerinti lapot jegyzőkönyveinkből: egész természetes folyománya az uj tantervnek az uj Rendtartásjavaslat. Igaz, hogy mig régi tantervűnk 20 éves múltra tekinthet vissza, addig most érvényben levő népiskolai Rendtartásunk bár 1899-ben lett kiadva, de mivel mint törvénytelen kisded látott napvilágot, csak 2 év múlva adoptáltatok a kerületi gyűlésen, az egyházmegyék véleményeinek utólagos meghallgatásával. No de ezzel foglalkoztunk akkor, most térjünk az újra. (Folyt, köv.) Vágmelléki. A községi Káívin-Szövetségek viszonya a központi Szövetséghez és hatásköre. 1. A községi Kálvin-Szövetség külön alapszabályokat nem alkot, hanem a 23916/908. V. a. osztály szám alatt belügyminiszterileg jóváhagyott alapszabályok uralma alatt áll. (17. §. utolsó bek.) 2. Ügyrendjét az alapszabályok nyomán saját maga alkotja meg, melyre nézve a központi választmány teljes szabadságot biztosít, azonban havonként legalább egyszer, a téli hónapokban többször is, összejövetel tartandó, melyen az előterjesztett javaslatok, indítványok, megbe8zélendők s a hozott határozatok végrehajtásáról jelentés teendő. (17. §. 2. bek.) 3. Tisztikarát a maga kebeléből választja, amely tisztikar számára nézve nem avatkozik be a központi választmány, de a községi Kálvin-Szövetség választmányának legalább 3 tagból kell állania. (17. §. 1. bek.) 4. A községi Kálvin-Szövetség tisztikara és választmánya a központi választmány szerveit képezik. (17. §. 2. bek.) 5. A községi Kálvin-Szövetség választmánya közvetlenül a központi választmányának tesz előterjesztést a saját községében felmerült társadalmi bajokról s azoknak orvoslási módjára nézve javaslatokat terjeszt elő (17, §. 2. bek.). Ezen jelentéseket a központi választmány a legközelebbi ülésen tárgyalja s útmutatást nyújt a községi Kálvin-Szövetség választmányának a bajok megelőzése, orvoslása, enyhítése tekintetében, gondoskodik anyagi erejéhez képest arról, hogy közvetlenül tanácskozzék a községi Kálvin-Szövetséggel vagy annak választmányával. Amennyiben a községi Szövetség kerületi szövetségbe tömörülne, ezen előterjesztéseket és javaslatokat a kerületi Kálvin-Szövetség elnökéhez terjeszti be. A kerületi szövetség elnöke közvetlenül intézkedik 8 ő tesz jelentést a központi választmánynak, miután ennek hivatalból tagja. (10. §. 2-ik bek.) 6. A községi Kálvin-Szövetség különösen gondoskodik a következőkről: a) A felmerült és tapasztalt társadalmi bajokat s ezzel összefüggő szociális kérdéseket, szóval és tollal tárgyalja az ev. szellemű folyóiratokban, helyilapkban és hírlapokban. A társadalmi bajok leküzdésére köte
