Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1909-02-14 / 7. szám
109 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 110 I. 17.), melyek alatt ő a Pentateukhost, illetve a már akkor ehhez részben hozzácsatolt többi szent könyvet értette, mint ez egy másik helyéből kitűnik (Ant. Jud. III. I. 7.) — következteti, hogy Josephus más forrás munkát használt, mint az ó-testamentom, illetve a templomban levő könyvek. S ez szerinte — mint a már előbb felsorolt egyezések is mutatják, hozzávéve még Kanaan felosztása elbeszélésénél mindkét szöveget jellemző rövidséget — nem lehet más mint a most talált Samaritan Jozsue könyv. Feltéve tehát, hogy e samaritán szöveg idősebb Josephusnál, az a kérdés merül fel, hogy mikorra tehetjük a Josephus előtti korban. Ha figyelembe vesszük a samaritánok történetét semmi esetre sem később a Kr. e II. századnál. Az V. században a Neheraiás által — mert pogány nejétől elválni nem akart — Jeruzsálemből száműzött Manasse pap a Garizim hegyén épített templommal gyülekezetté szervezte a samariaiakat. Az uj templom s a jeruzsálemi revalisként állva szemben, köztük előbb vetélkedés, majd — különösen a garizirai templom lerombolása után (Hyrkanus Kr. e. 128.) engesztelhetetlen gyűlölködés indul meg. E gyűlölködés ideje alatt — alig hihetjük —, hogy átvettek valamit a samariak a judea beliektől. Ez csak is a garizim-hegyi templom lerombolása előtt történhetett. Azonban a szöveg korára vonatkozó ezen észrevételek még beható kritika tárgyát kell, hogy képezzék. S e kritika már is megindult. Csak rövid ideje, hogy e samaritán szöveg nyomtatásban megjelent, alig egy pár hét, hogy a szöveg korára vonatkozó észrevételeit Gaster nyilvánosságra hozta, már is elhangzott az első támadás, mely annak régi voltát kétségbe vonja. Ez év augusztus 20-án Kopenhagenen tartott 14 orientalista eongressuson dr. Jahuda ismerteti s behatóan foglalkozik Gaster e felfedezésével s a szöveg korára vonatkozó észrevételeit a legnagyobb mértékben téveseknek tartja. A szövegben található arabismusokból s főleg a massorával egyező részekben előforduló ortográfiái hibákból nagyon is ifjú korra következtet. Kém e szöveg szolgált — miként Gaster mondja — a Scaliger-féle arab krónikának s Abul Fath krónikájának forrásul, hanem megfordítva azok képezik ez elbeszélésnek forrását „mely — szeriute — csak az európai tudósok a héber Jozsue könyv samaritáni fordítása utáni buzgó kutatásának köszöni eredetét.“ Sajnos, dr. Jahuda kopenhageui kongresszuson tartott felolvasása 8 az általa ott említett „Mittheilungen der Berliner Akademie“ XXXIX. számában közölt cikke hiányában csak a The Times augusztus 25.-iki kopenhageni orientalista kongresszusra vonatkozó rövid jegyzeteire voltam kénytelen szorítkozni. Hogy most a szöveg korára nézve Gaster észrevételei vagy dr. Jahuda véleménye-e helyes, ezt majd szorgos s beható vizsgálódás lesz hivatva eldönteni. Tóth Lajos ref. s. lelkész. Vegyes közlemények. — Az előfizetési pénzek és hirdetésen j ah: szives beküldését tisztelettel kérjük. — Egyházkerületi választások. A múlt héten bontotta föl az ezen célból kiküldött bizottság Komáromban a megüresedett egyházkor, tanáosbiróságra beérkezett szavazatokat. Egyházkerületi tanácsbiró Antal Lajos ászári lelkész, zsinati póttag Dózsa József tatai lelkész lett. Mindkét választás igen érdemes férfiúra esett. Gratulálunk ! — A Kálvin szövetség nmnkaprogrammjáról. A Kálvin szövetség vezetősége a tagok számának örvendetes szaporodása s a szövetség megerősödése folytán komolyan igyekszik kitűzött céljainak megvalósítására. Egyelőre főleg a főváros református vallása munkásainak az egyházhoz való közelebb hozásán fáradozik s évvégből a Lorántffy Zsuzsánua-egyesülettel egybefogva a munkások között a ferenezvárosi napközi otthonban rendezett vallásos estét, amelyeken Böszörményi Jenő a L. Zs. egylet missionáriusa, bilkei Papp István, dr. J. István, Kaeziány Géza, Kónya Gábor és dr. palóci Horváth Zoltán a K. Sz. ügyvivő titkára tartottak előadásokat. Utóbbinak „A városi munkás lelki szükségei“-ről s a „Városi missió és munkásotthonokról“ tartott előadásai legközelebb a szövetség kiadásában meg is fognak jelenni. Az utóbbi évtizedekben a fővárosba nagy számmal beköltözött ref. munkásságot az egyház részére megtartani, oly magasztos feladat, amelynek a megvalósítása méltó kezdet lesz a szövetség későbbi nagyobb arányú munkásságához. Általáü a munkáskérdést és annak szociális vonatkozásait különös figyelemre kívánja méltatni a szövetség s legközelebbi felolvasó estélyén Tóthfalussy József marosvásárhelyi ref. lelkész a munkás kolóniákról s a vándor munkások gondozásáról fog előadást tartani, mig Németh József min. o. tanácsos a kivándorlók védelméről fog értekezni Amerikában szerzett tapasztalatai alapján ; egyidejűleg a kivándorló hajókon ref. istenitiszteletek tartása tárgyában is lépéseket tesz a szövetség választmánya az illetékes helyeken, A vidéki szövetségek megalakításának gondolata is foglalkoztatja a Kálvin szövetség vezetőségét s már is kidolgozta a helyi szövetségek munkakörére s a központhoz való viszonyára vonatkozó szabályzatot az ügyvivő titkár a több helyen van alapos remény rá, hogy a helyi szövetségek rövidesen meg fognak alakulni. A tagsági illetmények kérdését is tárgyalta már a választmány s a szövetségi lap tervét egyelőre mellőzte, miután a meglevő egyházi lapok eddig is a legteljesebb jóakarattal adtak helyet a szövetségek közleményeinek s igy egy külön szövetségi lap megindítása sem célszerűnek, sem szükségesnek nem mutatkozott. E helyett inkább apró brosúrákban óhajtja a szövetség tagjait s általán a ref. híveket tájékoztatni a fontosabb egyháztársadalmi kérdésekről. így egyelőre Bernát István „Keresztyén lélek“ 0’ előadását és Andrássy Kálmán buji ref. lelkész 25