Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-05 / 49. szám

851

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

852

Este fél 9 órakor a ref. theológiai dísztermében gyűlt egybe a papság (Miért csak a papság?! Szerk.) értekezletre, megállapítandó a papok sociális tevékenységét irányító elveket. Kenessey Béla püspök nyitja meg rövid beszéddel az értekezletet. Nagy Károly egyházkerületi főjegyző nagyszabású beszédben vezeti be a vitát, ő a mai sociális bajok forrását általában ethikai okokban s egyúttal a faji és nemzeti öntudat ellanyhulásában látja. Sociális téren azért a pap, ha hivei sociális bajain segíteni akar, nem kell megtagadni papi voltát. A pap első sociális tevékenysége legyen az igehirdetés, de ez ne a mai általános szólamu prédikáció, hanem alkalmazott igehirdetés legyen. (Gyakoroljuk is már. Szerk.)

Második teendője a pásztoráció, mely az egyének, családok sociális bajának megismerését is célozza. A prot. egyház nem a tények, hanem az egyének vallása s igy a sociális irányú pásztoráció nincs ellentétben a protestáns felfogással. De ellentétben azok elvével, akik a bajok orvoslását a templomok és börtönök gyarapításában látják. — A sociálizmus igazságait el kell fogadnunk s el kell ismernünk azt is, hogy a bajokat karitativ eszközökkel nem lehet megszüntetni, de még enyhíteni sem, miként a keresztény sociálisták hisdk. A protestáns lelkésznek a közgazdasági eszközöket is igénybe kell venni hivei érdekében s e tekintetben különös figyelembe ajánlja a székelyföldi kirendeltség működésének támogatását.

Ébresztgetni, ápolni kell a népben a faji öntudatot, konzerválni a régi nemes faji szokásokat, jó tulajdonságokat. Végül határozati javaslatot terjeszt elő. A vitában először Bodor Géza esperes vesz részt, aki a pap sociális tevékenységét egyházi érdeknek jelöli meg, mert a nép erkölcsileg és anyagilag is csak olyan, amilyenné a papja segítségével lehet. (De sokszor elmondtuk ezt már itt ami lapunk hasábjain is ; kivált Pólya bátyánk. Szerk.)

Sófalvy Károly esperes, a sociális iráuyú váudor papi értekezletek eszméjét veti föl. Bartha Lajos gyéresi lelkész különösen a nemzetiségi törekvések elleni harc felvételét sürgeti. Tóthtalusy József marosvásárhelyi lelkész rámutatott arra, hogy a lelkész! hivatás csak úgy tölthető be igazán, ha hiterős. (Úgy ! ? Hát nem csak valahogy megszerzett bizonyítvány kell ! ? Erős hit is kell ! ? Hogy annyiszor és annyira kell ezt mostanában hangoztatni — mintha valami komoly, de kínos oka volna ennek ! Szerk.) lelkészek a hitélet fejlesztésén kívül a ref. magyar nép anyagi életének felderítésével foglalkoznak s ez alapon az értekezlet munkaprogramul fogadja el a határozati javaslatot.

Ezzel az első nap muukája véget ért.

Szombaton reggel nyílt meg a református theológiai fakultás helyiségeiben az egyháztársadalmi (belmissiói) kiállitás. Egy egész sereg ref. könyv, népies füzet és vallásos irat fekszik a kiállitás termeiben. A falakon ismeretterjesztő és vallásos tárgyú táblák, amelyeknek a helye az iskolában van s a kiállításon a budapesti Bethánia egylet, az Angol Traktátus társulat, a Vasárnapi iskolák szövetsége, Dely Gyula és Csűrös Sándor képviseletében vettek részt. Különösen nagy érdeklődést keltett az a hatalmas és sok száz illusztrációval ellátott legújabban megjelent biblia, amelyet Tóthfalussy József marosvásárhelyi lelkész szerkesztett. A tanulságos és egyben élvezetes kiállításnak számos látogatója volt. A kiállításon több vásárlás is történt. így a Bethlen Gábor kör a vasárnapi iskolákon való tanítások részére hatvan koronáért megvásárolt két nagy bibliai képsorozatot. Tiz óráig tolongott a közönség a kiállitás termeiben, azután átment a szomszédos díszterembe, ahol ekkor vette kezdetét az egyházkerületi közgyűlés.

— Folytatása következik. —

A kaposyárvidéki lelkészegyesület értekezlete.

A kaposvárvidéki lelkészegyesület f. é. nov. 18-án tartotta ez évi Őszi értekezletét Gigéu. Bár az idő kellemetlen esős volt, az egyesület tevékenyebb tagjai úgy szólván kivétel nélkül összejöttek, amennyiben Császár István helybeli lelkésztársunkon és egyesületünk agilis elnökén Mozsonyi Sándor kerületi tanácsbiró, kadarkuli lelkészen kívül ott láttuk Bosznay Sándort CsökölybŐl,

Halka Sándort Zselickisfaludról, Keresztes Gyulát Kapósmérőből, Mezey Pált Kutasról, Németh Józsefet Hedrahelyről, Somogyi Györgyöt Szomajomból és Hideg János rinyakiskovácsii kelyettes lelkészt. Az aszalói, jádi, kaposvári, magyaratádi, mezőcsokonyai és orczii kollegák kimentették elmaradásukat. Ezzel szemben igen jól esett tek.

A vidék legrégibb és legnagyobb cipöüzlete

Manheim Ármin ezelőtt Altstädter Jakab cipöraktára

.A.lapíttatott 1864-ben. Pápa, JAoSSUth PajOS-utca 10. szám, .Állapíttatott 1804r-ben.

hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos és szép, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet gyorsan kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (ortophäd-munka) kiváló gondot fordít. — Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja

garantált vizmentes vadászcipőit és csizmáit.

I Vásárhelyi Gerő uradalmi intéző és Bosznay Kálmán ceökölyi körjegyző uraknak megjelenése, kik közül az előbbi nemcsak tanácskozásunkat kisérte mindvégig élénk figyelemmel, de lelkes kálvinista buzgósággal többször hozzá is szólt az egye3 kérdésekhez.

Az értekezlet d. e. 10 órakor a derék gigei hívekkel megtelt templomban tartott istentisztelettel kezdődött, amelyen e sorok írója mondott Nehemiás 4: 7 — 9, 16 — 19. alapján egyházi beszédet Sión falainak építéséről Heintzeller nyomán. Istenitisztelet végeztével a helybeli presbitérium teljes számban megjelenvén az egyesület ’üdvözlésére, nevükben Pap József presbiter kért néhány, egyszerű, őszi nte szóban áldást munkánkra. Köszönetünket a prés-