Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-05 / 49. szám

847 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 848 csak bátorítás kell. Második pontja össze­jöveteleinknek mindenkor a Biblia olvasása ás magyarázása legyen. E végből kívánatos, hogy a vezető 'jelölje ki jó előre a megbeszélendő bibliai részleteket, hogy aztán mindenkinek legyen módjában azok felett előre gondolkozni s aztán saját gondolatvilágába a másoktól hallott eszméket beilleszteni. Ez arra is jó, hogy az ifjak megszokják a magányban is olvasgatni az Igét. A többi részletek aztán váltakozva sokfélék lehetnek. Egyszer talán felolvasás a különböző ismeretkörökből, máskor szavalat, zene vagy ének, egyszóval olyan dolgok, melyek gyarapítják az ismereteket, vagy nemesítik a kedélyt. E célból nagyon jó szolgálatot tesznek az énekkarok, amelyeknek nagy jelentőségét alig lehet eléggé hangoztatni. A magyar ember nagyon szereti az éneket, ezzel lehet leginkább becsalogatni az ifjakat az egyesületbe, amint néhai Sztáraink is énekkel édesgette át a pápás egyház tagjait a reformáció egyházába. Az éneknél engedjenek meg egy kis ki­térést. Egyházi énekek csak ott vaunak helyén egyesületeinkben, ahol az egész község egy felekezethez tartozik; egyebütt tiszteletben kell tartanunk a más felekezetbeliek jogait, talán féltékenységét is, és ilyen egyesületekben olyan énekeket kell használnunk, amelyek egyik fele* kezet istenitiszteletében sem hesználatosak. — Énekel hét jünk pékláúl a »Hozsánna« cimű gyűjtemény darabjait. Az ifjúság testi gondozása is kellő figyelemre méltó és e célból egyesületeink nagyon jól teszuek a Kékkereszt- és Fehérkereszt-egyesület eszméjének pártolásával és alkalom adtán a saját kebelükben szervezésével is. A vallásos összejöveteleken kívül, az élet­ben is bizonyságot kell tenni minden ifjúnak Krisztusról. Evégből minden tagnak feladata ügyelni a másikra és jó tanácsaival visszatartani a gonosztól, buzdítani a jóra, mert: „ha egy tag szenved, az egész test beteg“, egy tagnak helytelen magaviseleté nagy foltot ejt az egész egyesületen. Ezt az ellenőrzést mindenben a szeretet lelke irányítsa; a tévedőt előbb négyszem közt kell inteni, majd esetleg az intéző-bizottság jelen­létében, de végső esetben, ha teljes javíthatat­­lanság esete áll előttünk, szigorúbb eszközöktől sem szabad idegenkedni, a kirekesztés! jogot is gyakorolni. Legyen minta-ifjú az, aki az egylet tagja, akinek a kívül állóktól is jó bizonysága legyen. Feladatai közé sorolom még az egyesület­nek a Szenlírás és jó könyvek terjesztését, a beteg ifjak látogatását és a vasárnapi iskolák ügyének felkarolását. Főleg városon e munka­ágak nagy fontosságra emelkednek, s ezek teljesítése szintén a keresztyén ifjakra vár. Ám bárminő munkánál Isten segedelmét kérni a legelső feladat; ez kezeskedik szándékunk komoly­sága mellett s megóv attól, hogy uralkodni akarjunk, holott szolgálnunk kell; aki Isten előtt magát megalázza, az embertársaival szem­ben s^m fog felfuvalkodni. íme, ezekben óhajtottam megismertetni azt az egyesületi munkát, amelyet kívánatost) ak s Isten áldásával járónak tartok. Vajha minél rÖvidebb idő alatt elavulnának az én eszméim s lenne olyan élénk tevékenység egyesületeink­ben, hogy néhány év alatt túlnőne az élet azon a keretén, amelyet itt gyenge szavakkahvázoltam. Adja Isten ! Líc. Rácz Kálmán. — Vége. — Az afrikai népek és a keresztyénség. — Irta Hunion A. W., B. A. Amerikai Egyesült Államok. Fordította Szántó Ilona, Pozsony. — — Folytatás. — A keresztyénség a négerek között az Egyesült-Államokban. Észak- é9 Dél-Amerikában jelenleg több mint 20 millió ember él, akik az afrikai fajhoz tartoznak. Magában az Egyesült-Államokban 9 millió afrikai származású polgár van, és itt találjuk a négert fejlett­sége legmagasabb fokán. Az első afrikai rabszolgákat körülbelül abban az időben hozták Amerikába, amikor az angol gyarmato­sok Jamestowban és Virginiában letelepedtek, tudni­illik 1607. évben. — Irgalmas szeretetből azonban a történetnek e lapjait mellőzzük, amelyek ezen ember­telen kereskedésről tudósítanak, mely harmadfél századig tartott, egy nemzetet a legpusztítóbb polgárháborúba döntött és a legfontosabb életfeladatok egyikét hagyta hátra, melyek az amerikai polgárságot nyugtalanítják. Minden afrikai magával hozta Amerikába társa­dalmi és vallási szokásait. Bálványimádók voltak, a bűvészet és fetisismus gyakorlásába sülyedve. Gazdáik részéről két évszázadon keresztül nem is történtek kísérletek, bogy ezen pogányokuak az evangéliom ajtait megnyissák. Csak itt-ott gondos­kodtak a barátságosabb szívű gazdák rabszolgáik vallásos oktatásáról. Hébe-hóba egy-egy jószívű úrinő vasárnap délutánonként, egy kunyhóban, egész csapat rabszolgának a kereszt történetéről beszélt. Gyakran egy-egy rabszolga, midőn gazdájának családjával a templomba hajtatott, tárt szívvel hall­gatta kint az evangéliomot, hogy hogyan jutott el

Next

/
Thumbnails
Contents