Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-31 / 5. szám
71 Ezek után is fennmarad azonban egy vád, az előfizetési pénzek jogtalanul történt felvételének vádja, amely Radácsi Györgyöt tényleg mint magánszemélyt illeti. Ezen váddal szemben Radácsi György nyomban azon kérelemmel járult hozzám, hogy a sajtópört indítsam meg. Miután azonban úgy Szalay Károly budapesti főgimn. tanár és iró, mint Csik Dániel miskolczi vallástanár nyilatkozatából kitűnik, hogy Radácsi az előfizetési pénzeket soha kezéhez nem vette s hogy tanítványai ez ügyben is hálás elismeréssel vannak iránta és mindenben korrektnek tartják az eljárását: ő (Nemes) csak egy hajsza otromba eszközének tartja e vádat s ezért helytelennek tartaná, ha Radácsi a sajtópert megindítaná. Nyílt levelét igy végzi : Én úgy ügyvédi, mint erkölcsi felelőségem teljes tudatában a sajtóper megindítását szükségtelennek tartom és a nekem adott megbizást tiszteletem, szeretetem és nagyra becsülésem mellett visszaadom annak a Radácsi Györgynek, aki a sárospataki főiskolának méltó büszkesége. Azzal végzem, amivel Kun Bertalan püspök és Vaj Béla báró főgondnok végezték határozatukat : „az elfogulatlanul Ítélő közönség nem fog habozni afeletti elhatározásában, hogy kinek higyjen inkább : a tiszáninneni egyházkerület közgyűlésének és a sárospataki főiskola igazgató tanácsának-e, vagy egynéhány, a főiskolával meghasonlott volt sárospataki tanárnak ; a közönség elfogult részét pedig a sajtóper bármilyen kimenetele sem győzné meg a támadások alaptalanságáról.“ Budapest, 1909. január 12-én. Nemes Bertalan s. k. ügyvéd. Nekrolog. Amit életünkben megtagad a világ, megtagadnak az emberek, megadja s megadják azt halálunk után, ha megérdemeltük. Régi arany igazság ez s kell, hogy ehhez ne férhessen szó soha. Ha megérdemeltük ! De hát mikor érdemeljük meg ? Szerintem akkor, ha kötelességeinket azon a téren és pá~ 72 lyán, hova bennünket az isteni gondviselés állított, lelkiismeretesen, teljes odaadással, legjobb tehetségünk szerint teljesítjük Isten, magunk, embertársaink s a közügyek iránt. A közügy harcosainak egy ilyen kimagasló alakja dőlt ki hirtelen és váratlan, rövid, de kínos szenvedés után, múlt év dec. 24-én, Balassa Gábor hajmáskéri ref. tanító személyében. Váratlan elhunytáról ez ideig nem történt semmi emlékezés. Mintha bizony nem is lettek volna lekötelezettjei, barátai, ismerősei, pályatársai!... Egy egész nemzedéket nevelt emberré, ezrekre megy tanítványainak száma, kik szivök, lelkűk nemesítését, értelmök világosságát neki köszönhetik és hallgatnak mind, nem szól senki, hogy az elismerés szerény virágát a hideg sirra helyezze. Pedig életében sem találkozott sok elismeréssel. Ötvenegy esztendőn keresztül a magas kormány örömmel értesült a statisztikai adatokból arról, hogy a veszprémi ref. egyházmegye hajmáskéri kis egyházának szerény, egyszerű tanítója, a kötelesség teljesítésében ott van mindenha a magaslaton, ott van a hivatottak között s a tan- és nevelésügy terén olyan eredményeket mutat fel, aminők csak Isten kiválasztott emberének lehetnek tulajdonai. Hát az elismerés hol maradt? Elmaradt a magas kormánynál, elmaradt az egyházi főhatóságnál. Csupán pályatársai — szűk körben — jubilálták az érdemes barátot, s az egyházmegye esperese emlékezett meg róla esperesi jelentésében ekképpen : „Egyházmegyénk érdemes tantestülete sziute jubileumot rendezett a múlt hó 25-én tartott értekezlete alkalmával (1908). A hajmáskéri református egyház tisztességben megőszült, hivatala tiszteinek teljesítésében kimagasló 8 félszázadon át a tan- és nevelés-ügy terén, a szó valódi értelméhen kitűnő eredményeket feltüntető tanítója : Balassa Gábor ur, ez évben ünnepelte hajmáskéri tanítóságának 51-ik évfordulóját. 51 év életkornak is elég szép, s hányán nem érik meg azt. Hát még milyen szép hivataloskodásnak, s szigorú kötelesség teljesítésnek, még pedig folyvást kitűnő, páratlan sikerrel járó puritán kötelesség teljesítésnek, a szegénységgel küzdő, nehéz tanítói pályán! ? . . . Nem maradt hát el az elismerés ? Nem ! . . . Igaz, csak a pályatársak részéről. De igy is jól van ! Csatlakozzunk hozzájuk közgyülésileg, s jegyzőkönyvileg fejezzük ki mi is elismerésünket a tan- és nevelés-ügy eme fölkent bajnokának, kívánva azt, hogy a mindenekre elégséges isteni kegyelem, mely gyámolította őt a testi, lelki erőt igénylő, nehéz, verejtékes munkájában, félszázadon át; tegye reá nézve édessé s felejthetetlenné az elmúlt küzdelmes évek emlékeit ! Éljen még sok boldog éveket!“ DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP ORGONAEPITESIMÜINTEZET. “ ÄSSS ______________________________________________ BUDAPEST, YD. kerület, Garay-utca 48.-ik szám. Cs. és kir. udvari szállító, a Ferencz József rend lovagja. — A párisi és bécsi világkiállításon kitüntetve. Legolcsóbb álban és kedvező fizetési feltételek mellett kiváló tiszta légnyomásu csőrendszerei (pneumatikái) tartós, nemeshangu orgonákat szállít. 34 év óta 1400 orgonát szállított. Mindennemű orgonajavításokat és hangolásokat a legmérsékeltebb árban és lelkiismeretes pontossággal teljesít. Orgona jókarban tartását mérsékelt árban elvállalja. Tervezetek és mintarajzok kívánatra.
