Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1909-11-07 / 45. szám
781 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 782 testantizmus eltörölte a dogmának azt a lelkeket lenyü göző uralmát, amely az igazság felé törekvő embert az emberi tekintélyek egész bástyázatával vette körül és akadályozta meg fejlődésében. (Úgy van !) A protestántizmus lényege az én nézetem szerint, és igazi nagy missziója az emberiség történelmében nem az, hogy az egyházat megszabadította bizonyos visszaélésektől. Nem is az, hogy itt-ott javított, tisztított az egyház dogmatikus tanain. De igenis az, hogy egy föllázadás volt a dogma ura Ima, föllázadás volt az emberi tekintély ellen, hogy kezébe nyomta a keresztyén hívőnek a bibliát és azt mondta : te rád nézve csak egy tekintély van, :z Isten, a Jézus Krisztus tanítása; keresd meg azt a bibliában, építsd föl a magad hitét, a m agad igaz, szent meggyőződésed szerint s akkor tárt karokkal fogadunk be magunk közé Krisztus tanítványaként. (Elénk tetszés.) Itt fejük, itt fekszik a fejlődés, a haladás momentuma a protestántizmusban. Itt rejlik az a boldogító erő, amelynek folytán megtalálhatja az emberi elme, az igazságot kereső emberi elme mindig, a fejlődésnek minden magasabb stádiumában is a belső egységet, a belső összhangot a tudomány és a vallás között. Mert hiszen, hogyha megtisztítjuk vallásuézetünker az emberi gyarlóság minden hozzátételét^ 1 és ha tekintély gyanánt nem fogadunk el mást, mint Jézus tanítá.-ác, úgy ahogy azt a ezentirás elénk tárja, akkor ebben a tanításban nem ellentétet fogunk találhatni a modern tudományosság legújabb vívmányaival szemben, de ebben a tanításban fogjuk megtalálni minden, az exakt tudományokra fölépülő világnézetnek is igazi koronáját, legszebb, legmagasabb, legfenségesebb betetőzését. Annyi új meg új vívmánnyal számol be az emberi elme aránylag rövid idő alatt, hogy emberileg érthető, hogy széles körökben széles körök fölfogásának alapjául az a meggyőződés alakul ki, hogy csak az létezik, amit megérthetünk, hogy csak az van, amit láthatunk, tapasztalhatunk, elménkkel fölfoghatunk és megismerhetünk. S azután odaállunk, szabadgondolkozóknak nevezzük magunkat és félvállról mosolyogva tekintünk le azokra a szegény korlátolt elmékre, akik hisznek még olyanokat is, amelyeket az emberi elme meg nem érthet, az emberi ész meg nem állapíthat. Mondom, emberileg érthető, de olyan nagyon nevetséges, olyan nagyon szánalmas és annyira a fölfuvalkodott békát juttatja az ember eszébe. Hiszen tudunk-e egyáltalán eszmélni, tudunk-e egyáltalán gondolkozni anélkül, hogy öntudatlanul az eszmélés első pillanatától fogva egész gondolkozásunk alapjául olyan sarktételeket ne tegyünk, amelyek az emberi elme előtt egyáltalán megfogha'atlanok ? Hát meg tudjuk-e mi érteni a tér és idő fogalmát, a kezdetet és véget, a születést és enyészetet, az örökkévalóság és az örökös fejlődés fogalmát? De hát minden téren, a legpoziti vabb tudomány terén is, amint egy bizonyos mélységre elhaladunk, lett légyen az fizika, vegytan, vagv matézis, hát nem jutunk el mindenütt az emberi elme korlátjáig ? Csak egyetlenegy példát engedjenek meg, uraim. Éppen a matézisből veszem, minden tudományok legpozitívabb, legracionálisabb, leglogikusabbjából. Van-e érthetetlenebi) dolog az emberi elme előtt, van e nagyobb abszurdum a mi emberi fölfogásunk szerint a végtelen nagy és a végtelen kicsi fogalmánál. Hát el tudunk mi képzelni tgy mennyiséget, amelyet bármennyivel szorozhatunk, vagy bármennyit adhatunk hozzá, vagy bármennyit vonjunk ki belőle, mindig ugyanaz marad? Hát van-e az összes dogmák terén fÖlfoghatatlanabb, abszurdabbnak látszó dolog, mint ez a matematikai igazság, amelyet hinnünk kell, mert rájutunk matematikai okoskodások logikájának vas kényszere alatt és hinnünk kell, mert beválik az életben, ha egyes gyakorlati képletekben a végtelen naggyal és végtelen kicsinnyel operálunk. Hát ha ez igy van, ha ennél a száraz, logikai tudománynál is, nem is olyan magas szfériáknan, csak az elemi ismeretekben ha eljutunk bizonyos fokig, már túlhaladtunk az emberi korlátokon, ha itt is hinnünk kell, mert rákényszerít a logika, törvényekben, amelyeket meg nem foghatunk, meg nem érthetünk, akkor nem nevetséges dolog-e a lét legmagasabb problémáinál odaállani ezzel a mi szerény, nyomorult emberi elménkkel, amely még erre sem volt képes, még erre is gyönge fegyvernek bizonyult és azt mondani, hogy én nem hiszem azt, amit én meg nem értek — mintha azt mondaná a tükör, hogy csak azok a napsugarak léteznek, amelyek az ő maroknyi felületére esnek, mintha azt mondaná a prizma, nincs több meleget és fényt adó sugár, mint amit az én kis testecském tör meg a maga elemeire. Minden úgynevezett tudományos rendszer, amint egyszer a lét alapjainak megoldásával akar foglalkozni, otthagyja a tudományt, megszűnik észbeli, elmebeli produktum lenni, álmodozássá, teóriáknak nevezett ködképek fölállításává válik. Minden tudomány és minden vallásos rendszer létföltételeit a lélek belső sejtelméből kívánja megfejteni és mindezek közt a A Nagytlszteletü Lelkész urak figyelmébe! :::.... NEMES MIHÁLY történeti festőművész által tervezett és az Országos Református Lelkészegyesület által elfogadott terv szerinti új református papi ruhát legjutányosabb---- árban készítem, jó minőségben és szép kivitelben, — az alább jelzett árakban: Tóga................................90 kor. ^ Kunsüveg . . . . lO kor*. JPalást................................60 „ y^fí Öv a tógához . . . 34 „ NAGY FERENC úri szabó KOMÁROM, Rákóczi-Ferenc-utca 3. sz.
