Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1909-10-31 / 44. szám
767 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 768 mutatni, ha egyedül csak azt a szellemet oltották volna leikeinkbe, hogy a hazai protestáns egyházi életben ne azt keressük, ami a két testvér-egyházfelekezetet elválasztja egymástól, hanem inkább azt, ami egyesíti őket : már ez önmagában elég eredmény lett volna, mely felett minden igaz evangéliumi szellemű keresztyén léleknek örvendenie kellene. Ok tanúbizonyságai azon buzgalomnak, mellyel a Szentírás alapelveit kívánták tisztázni, de sohasem azon szándékkal, bogy azokból örök időkre szóló dogmák legyenek. Megértettük azt is, hogy a különböző felfogások is csak azon törekvéseredtek, melyre Megváltónknak azon szavai utaltak : Keressétek az igazságot és az igazság szabadokká fog tenni titeket! Es ők valóban nagy buzgósággal és szeretettel keresték az isteni igazságot — a pápai lelki zsarnoksággal szemben ; de sohasem azért, hogy a szabad meggyőződés alapján álló követőket egymástól örökre elválasszák, vagy egymással szembeállítsák. Örömmel ragadom meg az alkalmat — folytatja —, hogy egyrészt volt evangélikus tanuló társaim nevében is hálámat fejezhessem ki ezen intézet nagynevű alapítóinak emléke iránt, másfelől pedig, hogy őszinte szívvel üdvözölhessem az intézetnek jelenlegi hitbuzgó fenntartóit, tanárait és tanítványait. Szivemből óhajtom, hogy a mai nehéz időkben a hazai protestáns vallásfelekezetek megértvén a kor szellemének intő szavát, az evangéliomi szeretet alapján, a közös cél felé egymással karöltve haladjanak. Óhajtanám, hogy megszivlelnők a nagy költőnek szavait, melyek szerint: A porszemet, mely csak magában áll, Elfujja egy kis szellő, egy, lehelet; De, hogy ha összeolvad, összenő, Ha a porszemekből szikla alakúi: A förgeteg sem ingathatja meg. Fontoljuk azt meg mi is, magyarhoni protestánsok, mert bizonyos, hogy egymástól külön válva, elszakadozva, nem leszünk képesek megvalósítani magas eszményeinket. Ezen erős meggyőződéséből kifolyólag azon hő óhajtásának ad kifejezést: Adja a Mindenható, hogy ezen ma jubiláló református theológiai intézet a nagy alapítók egyesítő szellemében továbbra is virágozzék és fejlődjék. Fejlődjék pedig úgy, hogy a fennforgó nehézségek legyőzésével, a budapesti m. kir. tudomány-egyetem kebelében minél előbb, mint egyetemi egyesült protestáns theologiai fakultás folytathassa magasztos működését egyházunk és hazánk vallás - erkölcsi és közművelődési magas érdéinek gyarapítására. Dr. Kenessey Béla, erdélyi református püspök, a volt református növendékek nevében üdvözölte az Alma Matert. A mély érzésekkel telt és megkapó színekkel mondott beszédben üdvözölte az öreg épületet, amelyben egykor irni és olvasni tanították s üdvözölte az Alma Matert, amely később a magasabb tudományokba vezette, protestáns öntudatot öntött belé és felejthetetlen emlékeket vésett szivébe. Hálával, izzó lelkesedéssel szólt nagynevű tanárairól, üdvözli Szöts Farkast, a theológiai akadémia harminc-éven át működő és jelenlévő tanárát, úgyis mint egykori tanártársát. Idézi, hogy Kálvin János, mikor a genfi akadémiát alapította, azt irta barátainak : Küldjétek fát és mi nyílvesszőket küldünk Kéri az Öreg falakat, az Alma Matert, neveljen különb, nagyobb, lelkesebb és hatalmasabb nemzedéket náluk, amely érzi majd, hogy minden lelket meg kell tartani a magyar hazának. Csak egyet nem, a hitetleneket. Az Alma Mater olyan tanítványokat tanítson, akik ne csak tanítványoknak érezzék magukat, de azt is, hogy mártíroknak, bizouyságtevőknek kell lenm’ök. Ha nem így tanít, ha nem így nevel, akkor hűtlen lesz eddigi tradícióihoz. Mi küldünk — úgymond — fát, de faragj nyilakat. Az ünnepély Hegedűs István egyetemi tanárnak és az egyetem képviselőjének költői lendülettel előadott szép ódájával és a theológiai énekkar karénekével ért véget. A dunamelléki ref. egyházkerület közgyűlése. A dunamelléki református egyházkerület folyó hó 16-án és következő napjain tartotta meg Őszi közgyűlését Budapesten, dr. Darányi Ignác, főgoodnok és dr. Baksay Sándor, püspök elnöklete alatt. Dr. Darányi Ignác a közgyűlést szívélyesen üdvözölve, azt megnyitottnak nyilvánította. Az alakulás előtt megemlékezett arról, hogy Őfelségének legmagasabb kegye Szilassy Aladár, egyházmegyei gondnokot a magyar közigazgatási bíróság másodelnökévé kinevezte és egyszersmind a főrendiházba meghívta. Én azt hiszem, — mondta — hogy talán nincs a kerületben érdemesebb egyházi tagunk, mint Szilassy Aladár és az egyetemes egyházban is kevesen vannak, akik vele mérkőzhetnek. Tudjuk mi, hogy Öméltóságának sokat köszönhetünk, de érezzük, hogy még tőle sokat várunk s azért kérjük a Mindenhatót, hogy adjon neki az évekhez-éveket és egyházunk érdekeit az eddigi hűséggel még soká szolgálhassa. Szilassy Aladár hálás szívvel köszönte meg az elnök és az egyházkerület üdvözletét. .. A Nagy tiszteletű Lelkész urak figyelmébe! ... NEMES MIHÁLY történeti festőművész által tervezett és az Országos Református Lelkészegyesület által elfogadott terv szerinti új református papi mliát legjutányosabb----: árban készítem, jó minőségben és szép kivitelben, — az alább jelzett árakban: Tóga..................................90 kor*. Kunsüveg . . . . ÍO kor*. JPalást..................................60 „ Öv a tógához . . „ NAGY FERENC úri szabó KOMÁROM, Rákóczi-Ferenc-utca 3. sz.