Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1909-10-31 / 44. szám
763 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 764 egyetemi tanár a családjával, Siklóssy Gyula dr. feleségével, Feszty Gyula, Feszty Béla, Hegedűs Sándor húga: Jánossy Béláné, továbbá Antal Gábor, dunántúli református püspök és Petry Elek, református lelkész. Az ünnepi beszédet, miután Fekete Ignác dr., a Magyarországi Hirlapirók Nyugdíjintézetének alelnöke hirtelen megbetegedett, Márkus Miksa főszerkesztő, a Magyarországi Hirlapirók Nyugdíjintézetének igazgatósági tagja, mondta el : Ismét elzarándokoltunk ide a temetőbe, — úgymond — hogy felkeressük azt a helyet, ahol Hegedűs Sándor hamvai pihennek. Ismét eljöttünk, mert mi, akik hozzá közel állottunk, akik szerettük, gyakran jövünk el meglátogatni, az O sirját. Szívből fakadó igaz érzés hoz mindig ide minket. Ma is ez az érzés gyűjtött egybe, hogy emlékének áldozzunk. Korán költözött el tőlünk, de élete mégis harmonikus, egész. Mi, a sajtó névtelen munkásai áldozunk ma emlékének. Vérbeli ujságiró volt. Sokszor lett volna alkalma, hogy elhagyja ezt a tövises pályát. De ő élete végéig megmaradt hírlapírónak. Az 0 fáradságos és pihenést nem ismerő munkakedve, ernyedetlen szorgalma, buzgó kitartása minden téren kivívta munkásságának az elismerés megérdemelt koszorúját. A munka volt az éltető eleme. A szónok HegedÜB gyermekkoráról emlékezett most meg és áttért annak méltatására, mennyire szerette Hegedűs Sándor a tudományt. Az Akadémia is megjutalmazta. Hazánk gazdasági tejlődésének igen nagy részét neki köszönhetjük. Politikai pályáján azon nal feltűnt és becsülést és tiszteletet szerzett magának. Munkás életének szórakozása volt az újságírók ügyének felkarolása. Bízvást mondható, hogy mi, ujságirók voltunk a második családja. Hegedűs Sándor, a munka embere, egész életén át fáradt és dolgozott. Most itt pihen a hideg kövek alatt. Életében sohasem pihent. Most pihen és álmodik. A művész keze ide varázsolta elénk felejthetetlen képmását. Es ércnél maradandóbban fog élni földi pályájának, alkotásainak emléke köztünk és mindazok közt, akik a nemzet felvirágoztatásán dolgoznak. Példája serkentően fog hatni mindig, mert tudjuk és érezzük, hogy ő itt lent a nemzet nagyságáról, a nemzet felvirágzásáról álmodik. A nagyszabású emlékbeszéd után Antal Gábor püspök úr mondott gyönyörű fohászt: Atyánk, Istenünk ! Ez az emlék felújítja képzeletünkben Hegedűs Sándor valódi lelki képét, amelyet dicsfénnyel övez körűi az a tudatunk, hogy ahol a fölvilágosodás terjesztéséről, a haza nagyságáról, az emberiség jólétéről, a szegények segélyezéséről, a tudományos intézetek pártolásáról volt szó: mindig ott állott a boldogult az elsők között, nemcsak tanácsával, jóakaratával, de áldozatkészségével is. Aki így halt meg, az Te benned halt meg. Jól tudjuk, hogy a sötét sírboltban, e hideg kövek alatt csak porladozó részei vannak. Nemesebb része, a lélek, elszállott Te hozzád. Ne vedd el tőlünk, Atyánk, Istenünk, egészen ezt a lelket. Hassa az át egész társadalmunkat. Legyen az ő lelki képe a munkában, a közügyekért való fáradozásban, a család és annak tagjai szeretetében sokaknak példaképe. Az Úri ima után még áldásként mondta el így : Isten veled életedben áldott, halálodban megsiratott, siri nyugalmadban kegyelettel és tisztelettel környezett barátunk. Nem zavarjuk többé csendes siri nyugodalmadat. A Mindenható Isten tegye azt rád nézve kedvessé, őrködjék feletted, hogy meghallhasd egykor a sirok fölött álló Jézusnak eme szavait : En élek és ti is éltek. Vezéreljen téged nyugalmadban az Isten az örökkévalóság felé s egykor támadhass fel dicsőségben, az örök boldogságra, Istennek kegyelméből, az Úr Jézus Krisztus érdemeiért! Amen ! Ezután a koszorúk elhelyezése következett. Az első koszorút Szterényi József államtitkár tette az emlékműre, a kereskedelemügyi kormány nevében, a másodikat Hoitsy Pál, országgyűlési képviselő, a Magyarországi Hirlapirók Nyugdíjintézetének alelnöke, a nyugdíjintézet nevében, Marx János, az államvasutak igazgatóságának megbízásából helyezett koszorút a sirra, Fodor Ferenc, a Gyáriparosok Országos Szövetsége nevében tett le koszorút; koszorút tettek még a sirra : A budapesti református egyház, Kolozsvár szab. királyi város közönsége, a dunamelléki református egyházkerület, Lánczy Leó és neje, Berzeviczy Albert és családja, Madarassy-Beck Gyula báró, Ligeti Miklós és neje, a magyar jég- és viszontbiztosító részvénytársaság, a trieszti általános biztosító társaság, az általános baleset ellen biztosító társaság, a magyar általános takarékpénztár részvénytársaság, a telepítő- és parcellázó bank részvénytársaság, Elek Pál és neje, a dunántúli református egyházkerület és a pápai református főiskola, Chor in Ferenc dr., főrendiházi tag és Wottitz Gusztáv. Zerkovitz Emil, kivándorlási felügyelő 50 koronával váltotta meg koszorúját a Magyarországi Hirlapirók Nyugdíjintézete javára. A budapesti református theológia jubileuma, A budapesti református theológia október 16-án ünnepelte meg teljessé léteiének ötvenedik évfordulóját, a Kálvin téri református templomban. A nagyszabású RÉGNER PÁL templom- és diszfestő PÁPA. ßBI"' Templomok festéséről számos elismerő levél! Több kiállításon kitüntetve! . Több pápai templom restaurátora! Elvállal szobák, termek művészi festését! -.. — Alapítatott 18'71-ben. ■ , „----- Cim- és betüfestészct! Modern kivitel! Szolid árak ! Alapitatott lS7l-ben
