Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1909-10-03 / 40. szám
689 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 690 gondoltunk arra: íme, egy ember, aki a gondviselés szerencsés végzése folytán megtalálta a neki való helyet és teret. Mily kár lett volna érte, ha valami Isten háta mögött lévő. faluba kerül s a nem néki való viszonyok közt talán magával és a sorssal meghasonlásba jutva, kedvetlenül morzsolja le életét. Itt pedig maga is gyönyörködik, s ami fő, másokat is képes tudásával gyönyörködtetni. Vezetése mellett annyi sok szépet láttunk s annyi érdekeset hallottunk tőle, hogy azt itt nem lehet elmondani. Ahhoz igen sok lap és írás kellene. Tehát csak nagy felszínesen említek fel néhányat. Megnéztük a városházát, melynek már ódon külseje önkénytelen tiszteletet ébreszt szemlélőjében. Kapujának kőkeretébe be van ékelve a vasból készült öl és rőf. Minden vásárló hozzá mérhette a vett portékát, hogy nem csalta-e meg a kereskedő. Térés udvarán pedig gyönyörködtünk a szép nyitott, oszlopos folyosókban, melyekhez hasonló látható a lőcsei városházán s melyek még a vegyesházbeli királyok korában épültek. Oda látszik az udvarra a régi primási palota tetőzete is. Ezt megvette a város saját céljaira vagy kétszázezer forintért. S az épületet vizsgálgatva, az egyik nagy teremben a vakolat alatt olyan nagyszerű gobelineket talállak, hogy ezek értéke sokkal nagyobb, mint az egész épületé. De persze, nem adták el, mert Pozsonyban már sokkal nagyobb a kultúra, hogysem ilyen műkincseket eladjanak. Hanem jól bepakolva, várják a föltámadást, mig egy nagy városi múzeumban gyönyörködtethetik majd a nézők seregét. Azután megtekintettük az ősrégi husszita házat, mely még Mályás király kora előtt épült, melyet azonban a lebontás veszedelme fenyeget. Majd az ezzel szomszédos ősrégi csúcsíves templomot vettük szemügyre, mely még Kun László királyunk idejében épült. Erre már valóban ráférne az alapos renoválás. Korhad, bomlik az ősiségtől megfeketedett szép templom. Végtelen kár volna érte, ha szétbomlana. Szinte csodálkozva kérdezzük, hogy hol késik a műemlékeket gondozó országos bizottság segítő keze ? Bejártuk a belváros legódonabb utcáit, ahol a lakosok még céhek szerint csoportosulva laktak hajdanában. A régiség szinte ránk lehelt az utcákban, de mindenütt éreztük egyúttal, sőt láttuk az új kor szellemét, mert a legszűkebb és legkanyargósabb utcában is kifogástalan tisztaság fogadja a látogatót. S még csak rá sem kell gondolni a zsebkendőre, hogy azzal befogjuk az orrunkat, ami sokkal szélesebb utcáju városokban is megtörténik, ahol nem tudott lábra kapni a nyugati kultúra s a vele járó tisztaság. Azután ódon épületek serege közt feljutottunk a hires, nevezetes pozsonyi várhoz. Óriási kőfalai már kívülről is bámulatot gerjesztenek. A kapujában álló katonai őrség nemcsak hogy beeresztett, hanem még a kapu szárnyait is kinyitotta előttünk. Ezt már bizonyosan érdemes kalauzunk előzetes közbenjárásának kell tulajdonítanunk. Fölkapaszkodtunk a vár legmagasabb sikjára. Mert még ott is széles térségek kínálkoznak. A többek közt egész nagy gyakorlótér a katonaság számára. Széttekintettünb a környező tájékon s mindnyájunkat megragadott a tájék fölséges szépsége. Igaz, hogy ragyogó szép napfény ömlött el az egész vidék felett. De nemcsak ez tette oly széppé. Pozsony tájéka a nagy Dunával s a környező erdőborította szép hegyekkel vetekszik azzal, amit Budapesten láthatunk a Gellérthegyről, vagy a várból. Már máskor is láttam, de most úgy éreztem, hogy egyik legszebb hely, amit valaha láttam. A hegyről lejövet megnéztük a dómot. Ősrégi épület ez. Még talán az Árpád-királyok korában kezdték építeni. Mostani renovált állapotában pedig kívülről és belülről egyaránt megragadó látvány. Csak talán — véleményem szerint — a nagy torony renovált sisakja nem illik az épület komoly fenségéhez. Sok aranyozásával zavarja a harmóniát. De az épület belseje zavartalan élvezetet nyújt. Oly komoly fenség honol ott, hogy a legközönyösebb lélek sem zárkózhatnék el tőle. Okvetlenül éreznie kell, hogy ez az Isten imádására szentelt hely. Megnéztük még kívülről a Klassza-apácák templomát is, amelynek régi góth-stilü tornya ötszögletesnek indult s aztán négyszögletessé lett s melynek renoválásába egy derék építész beleőrült. Mert szétszedni ugyan szétszedte a nevezetes tornyot, de kellő összeállítása oly sok nehézséget okozott, hogy ebbe a munkába belezavarodott. Gyönyörködtünk a szép Mária Terézia szoborban, fölfedeztük mi is azt a furcsaságot, hogy a királynét kisérő vitéz kardja nem illik bele a hüvelyébe. S azután hajón átkeltünk a ligetbe, mely Pozsony városának egyik büszkesége. Hatalmas fáival, jól gondozott útjaival valóban ritka szép üdülőhely. (Vége köv.) RÉGNER PÁL templom- és diszfestő PÁPA. t&tET Templomok festéséről számos elismerő levél! Több kiállításon kitüntetve! ÜWI ... '■ Több pápai templom restaurátora! Elvállal szobák, termek művészi festését! ~ Aiapítatott 18’71-ben. Cím- és betüfestészct! Modern kivitel! Szolid árak ! . Aiapítatott 18'71-ben
