Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1909-09-05 / 36. szám
621 alól mentesek, katonai alkalmazottak, kik sem az egyiket, sem a másikat nem fizetik — sokszor tudni sem akarnak egyházi adóról, a kényszer alkalmazásának pedig rendszerint a közönyösség sőt az ellenszenv jár nyomában. Legutóbbi törvényalkotásainknak igen nagy hiánya, hogy a korszellem egyes tüneteivel nem számolt! Idő szerű lett volna már most oly változtatást behozni az egyházi adózás terén, hogy azt ne a gyülekezetek kezeljék, hanem az állami közegek vételezzék be és szolgáltassák ki. így az sem történnék meg, hogy sok ezer hívünk a nyilvántartás hiányában nem viseli az egyházi terheket ! Egyházi adattárunknak a vagyoni helyzetet feltüntető s az év végén lezárt adatai a következők : Ingatlan vagyon értéke (lelkészlak, iraaház, kölcsön-befektetéssel létesített szőlő) 19409 K, ingó vagyon értéke (kötvények, alapítványok, templomalapv. stb.) 12066 K, összesen 31.475 K, teher 8588 K, tiszta va gyón 23.686 K, melyből kamatozó tőke 9198 K, az előző évinél 370 K-val több. Egyházi adó ki vettetett 1459 K, ebből és a fennállott mintegy 1500 korona hátralékkövetelésből befolyt 1507 K. Adósságából törlesztett az egyház 268-50 K-t. Évi bevétele 4793 K, kiadása 4679 K. Rendkívüli tételként felmerült kiadása 893 K volt az imaháznak gázfűtésre berendezése, a lelkészi lakás nedves falazatának kijavítása, légszeszvilágitás bevezetése címén, amelyekre és az előző évben zártfolyosó és konyha-átalakítás 669 K költségeire 1000 K egyszer s mindenkori közalapi segély kérelmeztetett s a folyó évben utólag meg is adatott. A jövő évi költségvetés szükségleti részében 4441 K, a fedezetiben 4448 46 K-val állapíttatott meg. Segélyképpen a következő összegek szerepelnek az évi levételek között: nyitrai pénzintézetek 100 K, Nyitia város 500 K, közalapi missiói segély 200 K, kerületi missiói (állam) segély 300 K, Baldáosy-segély 120 K, egyetemes adóalapból 498 K, tőkekamat-segély 400 K, egyesek adományából 520 K. Elöljáróságunk körében felmerült személyi változásokat is érintve, felemlítem dr. Ádám Endre elhalálozását, ki alapvetője és megteremtője volt az egyháznak b mindvégig igaz buzgóságot, áldozatkészséget tanúsított ügyeink iránt. Magyary Miklós főgondnok és Győrbiró Sámel presbiter királyi tanácsosok hivatali áthelyezés illetve nyugdíjba vonulás folytán távoztak egyházunk köréből, hol hasznos és buzgó érdeklődéseikkel és szolgálataikkal tették emlékezetessé Deveiket. (Folyt, köv.) Sedívy László ref. miss. leik. 622 Franciaország és a keresztyénség. Irta líois Henrik tanár. — Fordította Halotti Margit (Pozsony). Franciaország és a keresztyénség ! Nem lepne meg, ha ez a tétel már maga elég volna arra, hogy önökben a csodálkozás bizonyos nemét, sőt bizonyos akepticizmust keltse fel. Franciaország és a keresztyénség ! Hát egyáltalán vannak még Franciaországban keresztyének ? Kiváltképen vannak ott protestáns evangéliumi keresztyének ? Valóban a külföldön sokan azt hiszik, hogy nekünk csak részint babonás katolikusaink, részint hitetlen szabadgondolkozóink vannak. Az igaz, hogy a protestánsok száma a katholikusok számával összehasonlítva — igen kicsiny — 7 vagy 800.000 protestáns van 36,000.000 katolikussal szemben. Éppen így teljesen igaz az is, hogy a francia katholikusok többsége csak uévszerint ilyen és a valóságban éppen nem törődik a vallásos dolgokkal, sőt vallástalanok. Kétségtelenül az teljes skepticizmus, ahova a mi francia szabadgondolkodóinkuak nagyobb része magát számítja és amit szívesen közölne népünkkel. Nemzeti vallás helyett megkísérlik Franciaországot a nemzeti hitetlenség karjaiba taszítani és a többi nyugati nép előtt ez tűnik fel úgy, mint a mi eredetiségre való igényünk. Nem kevésbbé szükséges történetünkre utalni, hogy a franciaországi vallásos helyzetet igazságosan megítélhessük és a tényeket pontosan méltassuk, Franciaország a XVI. században egyike volt azon országoknak, ahol a protestáns reformáció erővel, termékenyen és eréllyel lépett életbe és fejlődött ki. Volt olyan időpont, midőn a nép, mint egész vagy legalább annak többsége látszólag a legjobb utón haladt, hogy protestánssá legyen. A francia katolikusság minden esetre egészen különbözött volna attól, ami ma, ha a protestantizmusnak szabad lett volna Franciaországban szárnyra kelni anélkül, hogy üldözések által akadályoztatott volna. A XVI. században a katoli - kusság a konzervatív elemet, ellenben a protestánsság a szabadelvűt képviselte. Ha a bét egyház egymás mellett fejlődött volna ki és kölcsönösen termékeny vetélkedést folytattak volna, úgy tevékenységük által a vallásos szellem megtartatott volna a népben. Továbbá meg lehet állapítani, hogy a két egyház közeledett volna egymáshoz ; talán a megegyezésre találtak volna teret, talán Franciaországban a katolikusság gallikánná, Rómától független katolikussággá változott volna. Mindenesetre elmondhatjuk, hogy a katolikusság a reformáció által kényszerült tisztulni, sőt magát reformálni. Sajnos, a papi szellem aratott győzelmet; a protestánsokat üldözték a politikai hatalmasok, fogságba vetették, gályákra vitték, legyilkolták és megégették. A régi Franciaország történetében nincs fájdalmasabb időpont, DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. A vidék legrégibb és legnagyobb cipőüzlete Manheim Ármin ezelőtt Altstädter Jakab cipőraktára Alapíttatott 1864-ben. Pápa, Kossuth LajOS-Utca lO. szám, Alapíthatott 1864-ben. hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos és szép, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet gyorsan kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (ortophäd-munka) kiváló gondot fordít. — Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadászcipőit és csizmáit.
