Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1909-08-15 / 33. szám
569 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 570 a 37,% nyugdijintézeti tagsági járulék ne a gyülekezet terhére, hanem a javadalmat élvező terhére rovassák ki. Medgyasszay Vince és Borsos Endre lepsényi lelkész és tanító fellebbezése folytán nem erősítette meg az egyházmegye a lepsényi egyház azon határozatát, mellyel a konventi adóügyi bizottság értékelése szerint akarta a dijlevelekben foglalt nat.urálékat megváltani. mert ez jövedelemcsökkenést vonna maga után. Ellenben megerősítette a siómarosi, székesfehérvári, ezilasbalhási lelkészi és tanítói dijlapokat. Jóváhagyta a kálozi egyház rendkívüli adókulcsát és azt a határozatát, hogy a gabonát ezután is természetben fizeti, melynek a konventi kulcs szerint való értéke a hi vek készpénzadójába beszámítta'ik. Csákberénynek, Siómarosnak, Csősznek építkezésekre engedély adatik. Megengedtetik, hogy Csősz és Pálfa visszatérítési kötelezettséggel saját tőkéjüket, illetve magtárjukat építésre felhasználhassák. Széles vitát idézett elő Szilasbalkás azon határozata, hogy Iókuthy Albert budapesti lakos, szilasbal hási birtokost még saját óhajtása és akaratára sem vette fel adózónak és igy az egyházhatósági jogok gyakorlásától megfosztotta. Az egyházmegye a becsatolt okmányok alapján kimondotta, hogy nevezett mint küibirtokos az Egyházi Tövények III. t.-c. 10. § b) pontja aladján felveendő s az I. t.-c. 106. és 19. §-ai szerint jogot gyakorolhat. Bózsa Kálmán magyaralmási lelkész káplántartási kérelme pártolóíag felterjesztetett a kerületre. Egyházak, egyházmegyék, gyámolda, könyvtár számadásai jóváhagyattak. Tanügyi bizottság jelentése letárgyaltatván, a szükséges intézkedések megtétettek. Segélyosztó bizottság javaslata alapján : államsegélyre Yároshidvég és Dóg, Baldácsi alapra Bánhida és Csákberény, egyszersmindenkori közalapi nagyobb segélyre Csákberény ajánltattak. Julius 29-én bírósági gyűlés volt egy tanító elleni fegyelmi ügyben, továbbá a mezőszentgyörgyi lelkészválasztás ügyében. Kálóz, 1909 aug. hó. Vargha Kálmán ref. lelkész. A genfi ünnepségek. (Vége.) Jul. 9-én volt az egyetem második ünnepélyes gyűlése, a doktorrá kinevezések napja, a Victoria Hall-ban — egy pompás teremben. A pódiumon a genfi professzorok kara foglalt helyet, körülvéve a díszruhába öltözött diákoktól. Az orgona előtt voltak fölállítva a különböző iskolák zászlói. A földszinten volt a delegátusok tömege. Orgonajáték után Chodat rektor mondott igen nagy tetszést aratott beszédet. Csak az idő, a tegnapi nap választja el a múlt nagy embereinek és tudósainak megtiszteltetését attól a megtiszteltetéstől, amit a ma élőknek adunk, különösen azoknak, akik szívesek voltak személyesen is megjelenni a jubileumi ünnepségen. Bár elmúlt már az az idő, amikor a tudományoknak egy nyelvük volt, azért Genf mégis föntartja az összeköttetést Európa, sőt Amerika legtöbb egyetemével, valamint a tudományos társaságokkal, amelyek mindig legnagyobb érdeklődéssel viseltettek Genf intellectualitása iránt. Ezeket illeti első sorban a genfiek hálája . . . Megnyitója után átvette a szót Borgeand professzor, aki nagy szónoki erővel és ügyességgel rajzolta azt a szerepet, amit Genf ez előtt vitt az eszmék világában ; különösen a természeti jogok megszületésében és ezek következményeinek redszeresítésében. E. Richard államtanácsos a régi diákok nevében fejezte ki háláját az egyetem iránt és szép összeget adott át a rektornak alapítványul. De Crue felsorolta azokat a kiadványokat, amelyekkel a genfi egyetem irodalmilag is megünnepli a jubileumot. Hatalmas emlék lesz ez ! A tiszteletbeli doktori cimek (doctor honoris causa) adományozása következett most. E szép kitüntetésben összesen 152 egyént részesített az egyetem ; maga a theologiai fakultás 37-et. Az egyes fakultások dékánjai felolvasták a kitüntetettek neveit és röviden megemlítették tudományos érdemeiket. A mi doktoraink ime ezek : Antal Gábor, a pápai főiskola egykori tanára, nagy szolgálatokat tett az iskolaügy szervezés és fejlesztése körül egyházában. Baksay Sándor, hires író, elbeszéléseit igen nagyra becsülik ; a múlt ősszel ékes főpásztori levélben ajánlotta híveinek a reformációi emlékműre való adakozást. Eröss Lajos, a debreceni ref. akadémia egykori tanára, egy Apologetika szerzője. Kenessey Béla, a kolozsvári theol. akadémia egykori tanára, több kiváló munka szerzője. Kun Bertalan, a ref. püspökök doyenje, az egyetemes konvent egyházi elnöke. Balogh Ferenc, debreceni teol. tanár, számos egybáztörténeti mű szerzője. Zsilinszky Mihály nyug. közoktatásügyi államtitkár, egyházi és politikai iró; főműve: A magyar országgyűlések vallásügyi tárgyalásai, 4 kötet; A protestantizmus története Magyarországon. Pruzsinszky Pál budapesti theol. tanár Kálvin életrajza írója. Július 9-én este a „Salle de la Réformatione“ban Ador úr előadást tartott a XV. századbeli Géniről. Hangsúlyozta, hogy mily üdvös volt Kálvin munkája. Azután Thomas lelkész magáról Kálvinról beszélt, bemutatta, mint önzetlen embert, mint a kötelességteljesítés mintaképét. Jul. 10-ének programmja volt az intézetek meglátogatása ; gyűlés ; d. u. 5 órakor históriai fölvonulás.