Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1909-08-08 / 32. szám

553 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. * 554 hívásokról emlékezvén meg, azon véleményének ad kifejezést, hogy mellékes a keret, melyben egyháztár­sadalmi munka lesz kifejtve, fő az, hogy ilynemű munka minden egyes egyházunkban kifejtessék s ehhez képest felhívattak a lelkészek, hogy egy egyesületet — bármilyen címet visel is az — okvetlenü alakítsa­nak egyházukban, melynek keretében szivnemesítő hasznosan szórakoztató, ismeretterjesztő munkát igye­kezzenek kifejteni főleg a serdülő ifjúság köréhen. Az ő jelentésével kapcsolatosan történt felszó­lamlások alapján felír egyházmegyénk az adósegély bizottság azon utasítása ellen, hogy a gyülekezetek segélyének megállapításánál az építkezésből származott adósságok közül még a hosszú lejáratú kölcsönök tör­lesztési hányadait sem vette fel a szükségletek rova­tába, ami sok egyházunkat a legérzékenyebben érinti, s létfeltételeiben támadja meg. A rovatos ivek ingóságot tárgyazó lapjainak el­hibázott volta miatt is, de a VII. rovat céltalan és használhatatlansága okából is felirat küldését határozta el a gyűlés, esperes ur által készített minta melléklé­sével. Megemlékeztünk kegyeletes érzésekkel Vargha József és dr. Ádám Endre elhalt tanácsbiráinkról, va­lamint Czirók János hodosi tanítónkról, akiknek em­lékét jegyzőkönyvünkben örökítettük meg. Meleg szeretettel ünnepeltük jeleseinket életük egyes kimagasló határpontjain: u. m. Sulacsik Lajos komáromi kántort 40 éves kántori — Konkoly Thege Bélát 25 éves főgondnoki s dr. Antal Gábor püspök urat 40 éves lelkészi s most legújabban doktorrá ava­tásának díszes ünnepélye alkalmából — s Czirók János aranyosi lelkészt 50 éves lelkészi jubileuma alkalmából — kívánva további pályájukra is Istennek áldását. Sajnálattal vette a közgyűlés a tanügyi bizottság elnökének, Kiss Pál lelkésznek ezen állásáról való le­mondását, s neki eddigi működéséért elismerését nyil­vánította, s állását nyomban Tuba Gáspár ekeli lelkész atyánkfiával töltötte be. Lejárt kerületi képviselőink megbízatása is, he­lyükre újabb 3 évre egyházi részről Gyalókay László, Boross Kálmán és Tuba Gáspár, világi részről dr, Szily János, Pogrányi József és Kacz Lajos urak vá­lasztattak meg. Letárgyalta a közgyűlés a missiói-, a tanügyi-, a segélyosztó-bizottságok javaslatait is, s azokat nagyobb vita nélkül el is fogadta. Segélyekre ajánltattak a Baldaccy-alapnál: Nyitra, Izsap és Szapnyárad, az államsegélynél: Pozsony, Dunaradvány, Csilizradvány, Jóka, Izsap, Zsigárd, N.-Ócsa, a közalapnál: Ruttka és Izsa, a missiónál: Pozsony, Ruttka és Nyitra, to­vábbá a kérvényező lelkészek, segédlelkészek és lel­­késznék. Ujszony missiói 800 K segélyéről lemondott. Felír az egyházmegye, hogy ezen segélyt két missiói egyháza. Nyitra és Ruttka között ossza meg a konvent. A lelkészi gyámolda ig. tanácsának jelentései és javaslatai elfogadtattak, s az özvegyek járulékai 130 K-ban megállapíttattak. Egyes egyházak adásvételi, építkezési, s kölcsön­­vehetési ügyei az előadók javaslatai értelmében jóvá­hagyattak. Az egyházmegyei könyvtárról való jelentés, annak örvendetes gyarapodása, szakszerű rendezése, ami Vargha Sándor komáromi hitoktató lelkész érdeme legfőképpen, örvendetes tudomásul vétetett. Hogy is ne! hiszen rövid pár év alatt könyvtárunk 6000 kö­tetre felszaporodott, amelyből igen szép számú mű ma már a legnagyobb ritkaságok közé tartozik. A zöld asztaltól a fehérhez telepedtünk le, hol szebbnél szebb felköszöntők hangzottak el vezetőinkre, s ezek között a legkimagaslóbbra, a mi szeretett püspök urunkra, akit attikai sóval megterhelt felköszön­tőjében a legkedvesebb toaszt mondónk, Borza Mór is éltetett. Vajha mindazok a jó kívánságok, melyek elhang­zottak és azok a határozatok, amelyek meghozattak, a valóság mezét öltenék magukra az életben. Adja Isten, hogy úgy legyen 1 — ő. — A genfi ünnepségek. Julius 7-én nagyszerű kirándulást rendeztek a Léman-tón. Reggel 9 órára volt kitűzve az indulás. Két hajó állt rendelkezésre: a General Dufour és az Italic. Amazon a delegátusok, emezen a többi vendé­gek hajókáztak. Sajnos, az idő most se volt kedvező; sötét, komor, esős volt. Csak déltájt derült ki s ez néhány órán át tartott. Azért a vidéket mégis elég jól szemlélhettük, mert hajónk a part közelében haladt, így is gyönyörködtünk eleget. A General Dufour Will- Neuwban kötött ki s a vendégek kis gyalogolás, eset­leg villamos kocsizás után a gyönyörű fekvésű és elegáns Hotel Byronban megebédeltek. Ebéd után, megint kicsit gyalogolva, elmentünk a hires chilloni várba. E vár egészen benn a tóban; közvetlenül a part mellett ugyan, de mégis a viz által ettől elvá­lasztva, egy hid által összekötve. Érdekes régi vár. Előbb börtönnek használták. Hat évvel ezelőtt kiürí­tették, restaurálták és mint történeti emléket tartják fönn és mutogatják; természetesen belépdti díj mellett. A lovagteremben genfi és waubkántonbeli ifjak törté­nelmi jelmezekben, előadták Béza Tódornak egy szín­darabját, amelynek tárgya az, hogy Ábrahám az Ur parancsára hajlandó föláldozni egyetlen fiát Izsákot. Ennek végeztével lementünk az alatta lévő, ép oly nagy ebédlőbe s ott gazdag uzsonnában volt részünk. Érdekes, hogy az ablakokba több lépcsőn lehet fel­menni s ott ülőhelyek vannak. Ennek igen megvan, kivált megvolt a maga értelme; ugyanis a várnak ez a fala a tóra néz; innen végig lehet látni az egész tavon. Gyönyörű kilátás! Uzsonna után megszemlél-

Next

/
Thumbnails
Contents