Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1909-07-11 / 28. szám

491

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

492

A genfi ünnepségek.

Immár lezajlottak a világra szóló ünnepségek, miken az Isten előtt való egyenlőségnek, az Istenben való józan bibliai hitnek, a szabadságnak és ezzel együttjáró tudományos vizgálódásnak, a helvéciai reformációnak zászlóvivő örökösei nagy számmal sereglettek össze a föld kerekségéről, hogy lerójják a kegyelet adóját és bizonyságot tegyenek arról, hogy az önzetlen, nemes, nagy lelkek századok múlva se vesztik el a maguk csodás befolyását, hanem — mint az élővizek folyása — állandóan táplálják az igazságért küzködő, a rossz ellen viaskodó lelkeket. Egészen bizonyos, hogy a Genfben lefolyt ünnepségek mélyen megragadták a lelkeket és a messze országokból résztvevők, mint megannyi villamos vezeték, szétviszik a lelkesedés áramát hazájukba, hittestvéreik körébe és e lelkesedés nyomában az életnek, a kötelességeknek, a hitnek komolyabb felfogása támad; hogy egyet nagyot lép ismét az emberiség a haladás, az anyagi és a lelki boldogulás utján. Keresztyén felfogás szerint ez a kettő együtt jár.

Előzetes közleményekből ismeretes már, hogy a magyar csapat junius 28-án este már ismerkedési estélyt tartott Budapesten. Másnap reggel aztán elindult Bécsbe. A délutánt és az éjszakát ott töltötte, a város megszemlélésével.

Junius 30-án reggel 8 órakor indultunk el Bécsből, mintegy nyolcvanan. Gyorsvonaton utazva, este 7 óra után érkeztünk meg Insbruckba; az osztrák katholicizmus legsötétebb fészkébe. A város fekvése előttünk, kivált olyan homályos, esős időben, mint amilyen ekkor volt, szinte borzalmas. Körül van véve, de közvetlen közelből ám, óriás havasokkal. A Selzthal, melyen átvezetett utunk, valamint az Inn völgye is sok igen szép, néhol borzalmasan szép látványt nyújtott. De hát az itt s általában az útközben látottakkal nem akarok én részletesen foglalkozni. Jeles utazók, jó tollú irók megírták Tirolnak és Svájcnak szépségeit már sokan ; és bizonyosan szebben is, mint ahogyan én letudnám írni. Annyit mégis egész röviden megemlítek, hogy nem csak eddig nem látott magas hegyekben, havasokban gyönyörködtünk, de láttunk sok szép vizesést; láttunk Langen állomáshoz érve friss havat, mely ellepte a fákat, a földet; láttunk szivárványt a havason. Az idő egész utunk alatt olyan hűvös volt, hogy könnyen ellehetett tűrni a tavaszi felöltőt is.

Julius 1-én 8 óra tájban indultunk Insbruckból és Béchs határállomáson át 3 órakor érkeztünk Zürichbe. Utunk ismét gyönyörűséges vidéken vezetett át. Mint nekem igen feltűnő dolgot megemlítem, hogy a házak — s úgy látszik az egészen jómóduaké is — alacsonyan vannak építve. Ahogyan mi építünk ma, azzal a magassággal Svájcban — a vidéket értem — emeletes házat építenek. Jellemző, hogy a padlást is általában felhasználják' lakószobául. Takarékosságuk

azonban nem csak ebben nyilvánul meg, hanem abban is, hogy udvaruk alig van; minden földet felhasználnak. Az épületek szinte egymás mellé vannak zsúfolva. A szőlőkben karfát, lúgost sehol se látttam. Uj építkezésnél is azt tapasztaltam, hogy egyáltalán nem tartják szükségesnek, hogy a szobák belső világosságának magassága 3'5—4 méter legyen. Igen előkelő szálló p. o. a Grand Hotel des Bergues; és szobáinak belső magassága csak úgy 3 méter. Egyébként aztán igen díszes és kényelmes.

(Folyt, köv.)

Kis J.

Vegyes közlemények.

— Szives tudomásul. Lapunk felelős szerkesztője Genfben van s így a hozzá intézett kérdésekre csak hazajövetele után fog válaszolni.

— A dunántúli ág. hitv- evang. egyházkeliilet

íyOú. évi rendes közgyűlését augusztus hó 18-án Sopronban tartja. A közgyűlés tárgysorozata : Megalakulás. Az egyházkerületi felügyelőt választó szavazatok felbontásáról felvett jegyzőkönyvek felolvasása. A megválasztott egyházkerületi felügyelő beiktatása. — Az egyetemes közgyűlés elnökségének meghívó levele a f. évi rendes közgyűlésre. — Miniszteri leiratok, átiratok egyházi és világi hatóságoktól. — Püspöki jelentés. — A főiskolai nagybizottság, az egyházkerületi pénzügyi bizottság, ének- és zenepártoló-egyesület, véleményező bizottság, missióügvi és kikerekités’ bizottság, számvevőszék, gyámintézati bizottság és levéltáros jelentése. — A múlt évi egyházkerületi jegyzőkönyv egyes pontjai. — A múlt évi egyetemes közgyűlés jegyzőkönyvének egyes pontjai. — Kérvények. — Indíiványok. — A jövő évi egyházkerületi közgyűlés helyének kitűzése.

— A sárospataki ref. főgimnázium államsegélye. A sárospataki ref. főgimnázium fentartó testületé, a tiszáninneni ref. egyházkerület, mindeddig nem vette igénybe az államsegélyt az intézet részére. A legközelébb tartott í'Őisk. igazgató tanács azonban, tekintettel azon körülményre, hogy a főiskola költségvetésében 16.000 korona deficit mutatkozik, végső remédium gyanánt az államsegély igénybevételét ajánlja az egyház - kerületnek. Azt hisszük, az egyházker. el is fogadja a javaslatot. Nem szándékunk a sárospataki reí. főgimnázium ügyeibe beleavatkozni, csak az iránta való rokonérzés mondatja velünk, hiszen a tiszáninneni egyházkerület emlőjén nevekedtünk mi is, hogy az államsegély elfogadásában, melyet a pápai ref. főgimnázium immár 15 esztendő óta élvez, semmi veszedelmet nem látunk. A főigazgató, mint miniszteri megbízott, eddig is elment Sárospatakra s hatásköre semmivel sem volt kisebb, mint akár Pápán. Egy az, amit fel kell adni az államsegélyért : a tanterv. De hát a mostani állami tanterv sokban egyezik a mi régi felekezeti tantervűnkkel. Aztán nem is a tanterv teszi az iskolát; az iskola a tanár! Faragó János a pápai ref. főgimn. igazgatója.