Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1909-06-27 / 26. szám
439 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 440 nemzedékek előteremtéséből épülhet fel hazánk nagysága is, ép úgy mint a többi kulturképeké! De a nagy létszám hiúsága grasszál egy idő óta középiskoláink vezetésében is. Némelyik, e fokú iskola vezetősége, igazgatója szinte hízik a büszkeség zsírjában, ha látja, hogy reáliskolája, gimnáziuma tanulóinak száma évről-évre szépen uövekedik, S dehogy engedne el egy új jelentkezőt is. Pedig a nemzeti kultúrának nagyobb szolgálatot tesz olyan intézet, amelynek 300—400 tanulója van, de abból a legnagyobb percent a jogos kívánalmak mértékét megüti, mint az olyan iskola, amely 500, 600, 700—800, 900 tanulóval birkózik és egyedül a nagy létszám miatt nem juthat el a követelt kulturális siker zsinórmértékéhez. De hát most nem a kulturális mérték a döntő az iskolák versenyében, hanem a tömeg. És a felsőbb hatóságok is annyira respektálják a tömeget, hogy elfelejtik éppen e tömegben fellelni a tanítás fogyatékosságának igaz okát és ahelyett a professorratusra vetik szemrehányó tekintetöket. A nagy tömegnek a tanításban káros hatását nem enyhítik még a párhuzamos osztályok sem. Az csak látszat. Igaz, hogy hosszú időn át tartó látszat már, de mégsem valóság az. Hogy a párhuzamos osztályoktól nem várhatni a tanításban semmi észrevehető javulást, azt a párhuzamos osztályok első felállítása is igazolja. Mert mikor a kormány az első e fajta osztályokat meguyitotta, csak szükségből, ideiglenes intézkedésnek tervezte. Rendszerré nem akarta tenni. E helyett inkább új iskolák létesítésére vágyott. És mégis, a rossz minősítési törvény és a csekély kulturális anyagi áldozatok miatt, egész rendszerré nőtte ki magát az osztály-parallelizálás mind az iskolai adminisztráló, mind a jó tamítás és erkölcsi nevelés kárára. Mert a sok párhuzamos osztállyal terhelt iskola adminisztrációja hasonlít a nagyon erősen meghízott test mozgásához. Minél kövérebb a test, annál nehezebben mozog; minél több a párhuzamos osztály, annál lassabban és nehezebben kormányozható jól. És amint ily testben a vérkeringés szabályos menete zavaroknak van kitéve és folyton fenyegeti a szivszélhüdés: az agyonpárhuzamosított iskolákban is a jó tanítás és erkölcsi fegyelmezés nem haladhat a szabályosság utain, hanem megakad, félre tér, nehezen mozog és folyton a tanítás és a disciplina csődjével fenyeget. A mai kor jelszava a munkafelosztás. A tanítás a leghasznosabb nemzeti munka és e téren hosszú idő óta nem látjuk érvényesülni ezt az egészséges elvet. Pedig, ha akár a különböző fajtájú reális jellegű iskolákat megszaporítaná az állam, akár a minősítési törvény tarthatatlan pontjai eltörlésével az egy hivatás körben mozgó iskolák teljesen egyenlő jogban és elbánásban részesülnének, a helyzet gyökeresen és hazánk intelligens elemének célirányosabb nevelésére hatékonyan megváltoznék. Persze mi lesz akkor a sok párhuzamosított osztályos iskolákkal ? Az állam még csak rendbe jönne az új helyzettel, de a többi iskolafentartó testület mit csinál? Ez nehéz kérdés ugyan, de rövid idő alatt minden iskolafentartó testületnek e változásra el kell készülnie. Gy. Gy. A tiszántúli ref. egyházkerület közgyűlése. —* V égé. — Néhai G. Szabó Jánosnak a kerületre eső hagyatéka és több adomány ismertetése után a tanács az akadémiai tandíjak következő módon való megváltoztatását javasolta. Az akadémiai protestáns vallásu növendékeknél 60 korona, nem protestánsoknál 100 korona. A ref. vallásu bölcsészet hallgatóknál 30 K. A főgimnáziumi protestáns növendékeknél 50 K, nem protestánsoknál 100 K. A tanítóképzőben a nem protestáns növendékeknél 20 K. A közgyűlés a jelentéseket tudomásul vette és a benne foglalt javaslatokat elfogadta. A főiskolai takarékpénztár tervét a kerület György Endre elnöklete alatt kiküldött bizottságnak adta ki azzal, hogy a kérdést tanulmányozza és megfontolja. Amennyiben a bizottság a főiskolai pénztár keretén belül, vagy annak bevonásával kívánatosnak tartaná a főiskolai takarékpénztár felállítását, úgy erre vonatkozólag részletes javaslat kidolgozásával bizatik meg. A főiskola pénzügyi forgalmának növekedése 1908 dec. 31-én 36563 K és 34 fill. volt. A tárgyalások további során a kerület Czebe Gyula tanárjelöltnek 1000 K-ás tanulmányuti ösztöndíjat engedélyezett. A főgimnáziumi igazgató jelentését a főgimnázium állapotáról tudomásul vették. A debreceni tanítóképző-intézet igazgatójává
