Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1909-06-13 / 24. szám

411

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

412

madik kiadásban jelent meg. A tudós Balogh Ferenc hittanár őrködött a nyomatás felett. Ö mondja az előszóban : „Méltó e mű, hogy a kálvini örömévi irodalomban helyet foglaljon. Az elfolyt négy évtized alatt létre jött újabb kutatások lényegben nem változtatták meg a Révész által vázolt életrajzot, csak némely egyes részletet derítettek ki. A Révész által mesterileg vázolt „Kálvinizmus“ — a mű befejező része —- alapos és magasztos jelentőségét az újabb támodásakkal szemben épen nem vesztette el, sőt e rész, mint a magyar Kálvinizmus megnyilatkozása a nagy reformátor koporsójánál és uj kiadásban a bölcsőjénél, a legszebb emlékdarab marad úgy hazánk, mint a külföld Kálvinista irodalmában. A mű 864 lapon, jó papirra, szép nyomással, Kálvin arokképpel, Hegedűs és Sándor bizományában jelent meg, igen szép és erős fekete bőrkötéssel, aranymetszéssel (a kötés Dávidházy Kálmánt dicséri), ára ily díszes kötésben 5 korona.

— Felhívás. Akik a pápai ref. főgimnáziumban 1899-ben tettek érettségi vizsgálatot, a tízéves találkozó megállapítása céljából közöljék címüket dr. Lázár Andor ügyvéddel. Budapest, I. Alagút-utca 1.

— Leégett Árpádkori református templom. A

biharmegyei Mezőtelegden május 27 én nagy zivatar pusztított. Egy villám a református templom tornyába csapott s csakhamar lángba borult tőle s elpusztult, romba dűlt az egész templom. Mezőtelegd a nemzetiség-lakta bihari hegyek felé a magyarság egyik végvára s a templom pusztulásával nagy, pótolhatatlan csapás érte a virágzó község lakosságát. A református híveknek büszkesége, történeti kincse s a lakosság előtt ősrégi hagyományok viharedzett erős vára volt a templom, amely most a kegyetlen tüz-elem martalékává lett. Árpádkori műemlék, mely eddig a sors kedvezéséből megmaradt és az alföldi török dulások is megkímélték. Eleinte a katholikusok tulajdona volt, a reformáció idejében azonban átalakították s azóta a mezőtelegdi reformátusoké. Restaurálása több mint százezer koronába került. Most, mint tudósítónk jelenti, a tűz annyira elpusztította, hogy teljesen romokban hever. A mezőtelegdi református hívek május 28-án gyűlést tartottak s elhatározták, hogy kérő szóval fordulnak az ország minden lakosságához, hogy templomukat újból felépíthessék.

— A budapesti iparosképzö prot. egylet június 29-én megünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját. Kovács Zsigmond, az egylet buzgó elnöke ebből az alkalomból egy kétezer koronás alapítványt tett, melynek kamataiból oly szorgalmas egyleti ifjúsági tag segélyez tessék, aki szakmájában való előhaladása céljából esetleg külföldre akar kimenni. Az egylet eddig már több mint háromezer iparos ifjúnak nyújtott bő alkalmat a társas körben való önképzésre, akik közül már sokan, mint önálló iparosok nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken sőt a külföldön is tekintélyes állást foglalnak el a társadalomban. Az egylet felkéri volt tagjait, hogy a jubiláns

közgyűlésen részt vegyenek és e célból lakóhelyüket, valamint foglalkozásukat legkésőbb május végéig Falvav A ntal ügyvezető titkárral (Epést, VIII., Alföldi-u. 13. „Egyleti Otthon“) közölni szíveskedjenek.

— Köszönet. Méltóságos Ihász Lajosné úrnő h at koronát adott a ref. nőegylet céljaira, mely szíves

adományért hálás köszönetét fejezi ki az elnökség.

— Fölhívás a reformációi emlékmúzeumok tárgyában. 1897-ben megalakult Genfben a Reformáció Történeti Múzeumának Társasága. Küldjük el a genfi múzeumba több százados küzdelmeink, irodalmi és kulturális törekvéseink emlékeit. Hadd lássák a Kálvin születésének négyszázadik esztendeiében a világ minden részéből odasereglő testvéreink, milyen mély nyomokat hagyott a genfi reformáció nemzetünk irodalmi, művészeti és művelődési életében. Ha csak egy szekrényre valót tudunk is összegyűjteni, az is hirdetni fogja a világ bármely részéből odajövő testvéreinknek, hogy „hatalmas dolgokat cselekedett az Űr“ a magyar kálvinista Sionnal. Ezúton fordulunk gyülekezeteink egyháztanácsosaihoz, iskoláink vezetőihez, irodalmi és és egyéb társaságaink hoz : küldjék el a (budapesti ref. theologia igazgatójának címére IX. Kálvin tér 7.) a tulajdonukban lévő és Kálvinnal avagy a reformációval összefüggésben lévő irodalmi müveket, történeti emléktárgyakat, festményeket, templomaik, iskoláik, könyvtáraik, paplakjaik, képeit — lehetőleg két példányban. A genfi muzeum számára szánt tárgyakat kérjük legkésőbb junius hó 20-ig elküldeni. Budapest, 1909 május havában az előkészítő bizottság nevében B. Pap István ref. theol. igazgató.

— Előfizetési felhívás. A hazai prot. közvéleményt a kultuszra tartozó kérdések közelről érdeklik, sőt foglalkoztatják is. Pl. a hivatalos református egyház évtizedek óta foglalkozik az Énekeskönyv ügyével; a liturgia egységesítésével is foglalkozott s foglalkozik még ma is. Ide vonatkozó tanulmányaim eredményét „Vallás és művészet. Tanulmány — különös tekintettel a művészetnek a vallás külső nyilvánulásában való szerepére.“ cim alatt megírtam. E tanulmányomat a „Gömöri református lelkészegylet“ nt. Czinke István, Ruszkay Gyula lelkész urakkal megbiráltatta, kiknek kedvező bírálatai alapján elhatároztam, hogy tanulmányomat közre bocsátom. Hogy az érdeklődő közönség tanulmányaim általános iránya felől előlegesen is tájékozódhassák, jelzem, hogy munkám I. része szól „A vallás és művészet elméleté“-ről. II. része „A vallás és művészet egymáshoz való viszonyáról.“ III. része „A művészet történeti és tényleges szerepéről a krisztusi vallásban.“ IV. része „A reformált krisztusi vallás magyarországi cultus-reformjának elveiről.“ A munka körülbelül 12 nyomtatott Ívnyi terjedelmű (200 oldal) lesz. A fűzött példányok árát : 4 korona árban állapítottam meg. A munka f. évi augusztus hónap folyamán fog megjelenni. S mivel munkámat — tekintettel a kiadással járó tetemes költségekre — csak szükség szerinti példányszámban szándékozom nyomatni, azért láttam szükségesnek ez előfizetési felhivált kibocsátani.