Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-18 / 16. szám
263 264 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. fordítókat a D. I. Lapnak beküldötte közlés végett. A fordító kisasszonyok bizonyára megérdemlik az olvasó közönség köszönetét. I. Németország és a keresztyénség. Irta : Maim Tlicofil. — Fordította : Szikla) Viola Pozsonyban. A keresztyénség a római világbirodalom hadaival és az ezeket kísérő kereskedőkkel jött be Németországba és először a Rajna és Duna mellékén fekvő tartományokban terjedt. De ez már többé nem a Jézus apostolainak, nem az ujtestamentomnak keresztyénsége volt, hanem az, amely a görög filozófiával és a római uralkodó szellemmel egyesült és ennek következtében lett hivatottá arra, hogy a római birodalom államvallásává legyen. A német törzsek még akkor sem élvezhették a tiszta keresztyénséget, midőn a térítők különös figyelemmel fordultak feléjük. A rómaellenes ír egyház rövid térítési munkássága után tűnt fel — a római egykáz meghagyásából a frank király által támogatva — Németország apostola „Bonifacius“. Most azután mindaz, ami a keresztyénségből a német tartományokban meg volt és ami újonnan behozatott, a római széknek hódíttatott meg és a frank birodalomba lett olvasztva. A keresztyénséggel az antik, lényegileg görög szellemi kultúra is terjedt. A keresztyénség terjedését Németországban hire mellett, még azon fenséges tanoknak köszönheti, mely a római egyházi forma íensőbbségét jellemzi kulturális és politikai hatásaiban. Midőn a német lelkiismeret és a német nemzeti önérzet a reformációban öntudatra ébredt, hogy a római egyház igáját lerázza és megkísérelje az ős keresztyénséghez való visszatérést; a humanizmus idejében és annak eszközeivel történt ez egy oly szellemi mozgalommal, mely azáltal, hogy a görög római ókorhoz tért vissza, alapját vetette egy újabb szellemi fejlődésnek. A reformáció szellemóriásait támogatta a velők rokonszenvező német fejedelmek politikai hatalma, kik először támogatói, azután fejei lettek a fiatal német evangéliomi egyházaknak. így halad a német nemzet történetében egymás mellett: a keresztyénség és a klasszikus ókor, a keresztyénség és államhatalom egészen a modern időkig ; és ezen tényezők figyelembe vétele nélkül nem is érthető meg a Keresztyénség állása és fontossága Németországban. És midőn ily módon vizsgáljuk a nemzet történetét, nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk, hogy Németország a keresztyénségnek még azon tisztátalan alakjában is, melyben először terjedt, nagyon sokat köszönhet és még ma is sok jót meríthet ezen keresztyénség gyökereiből. De azt is meg kell mondanunk, hogy azon különböző tényezők közül, amelyek a mai Németországot létrehozták, csak egyik a keresztyénség; és a keresztyénség azáltal, hogy a többi tényezőkkel összeköttetésbe jött, fogyatkozásokat szenvedett. Innen van az, hogy Németországban a keresztyénség teljes megértéséért még küzdenünk kell és hogy teljes áldását csak mint valami jövendőbeli jót várjuk és kérjük Istentől. Mint új nehézségek, de egyszersmind úgy is, mint hatalmas segítségek léptek fel azon szellemi harcokban, melyekkel a keresztyénségnek küzdenie kell : a specifikus modern kérdések és vívmányok. Ezek a keresztyénség régies formáira a felfogásban és előadásban feloldólag hatottak elannyira, hogy nemcsak a külföldiek, hanem maguk a németek is gyakran azt a kérdést vetették föl: „Keresztyének a németek még egyáltalán ?“ A modern szellem ezen feloldó és bomlasztó hatásainak jó oldalai is vannak : igyekszik ugyanis a keresztyénséget oly gondolatoktól és dolgoktól felszabadítani, melyek úgy sem tartoznak hozzá. De mielőtt mélyebben belebocsátkoznám ennek tárgyalásába, a német keresztyénség állapotát igyekszem feltárni. Németország az 1900. évi népszámlálás szerint (újabb adatok hozzáférhetősége híján) körülbelül 56 millió (56,367.178) lakost számlált. Ezekből a protestáns egyházakhoz 35 millión felül (35,231,104) (vagyis 62-5%) tartozott, 200.000-nél valamivel több (203.793, vagyis 3'6°/0) a szabad protestánsokhoz és 20 millión felül (20,327.913, vagyis 36-l°/0) a római katholikus egyházhoz. Azonkívül van Németországban majdnem 600.000 (586.833) izraelita és körülbelül 20.000 (17.535) ember, aki egyáltalán semminemű felekezethez se tartozik, vagy nem vallják magukat keresztyéneknek. Ezen adatokból következik, hogy Németország lakóinak túlnyomó része, mégis súlyt fektet arra, hogy külsőleg keresztyénnek vallja magát és pedig 2/3*cla protestáns, 1/z--da római katholikusnak. A szabad protestáns egyház még nagyon gyönge és minden különös befolyás nélkül; az államegyház mérvadó mindenütt, ahol egyházi kérdések kerülnek szőnyegre. A keresztyénség gondozásával körülbelül 20.000 protestáns és — igen érdekes — körülbelül ugyanannyi katholikus pap van elfoglalva. A született gyermekek több mint 95%-át keresztelik meg, a törvény előtt kötött házasságoknak körülbelül 98°/0-át áldják meg a templomban és a temetéseknek körülbelül Pápa, Kossuth Lajos-utca, Posta-palota. = Mindennemű kézimunka, himzési előnyomd! = rövidáru-, csipke-, szalag- és divatcikkek raktára. Elvállal mindenféle templomi arany, ezüst és selyem díszmunkát, valamint fehér hímzéseket és kelengyék elkészítését. Lelkiismeretes kiszoljiálás; !
