Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-11 / 15. szám

245 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 246 A Kálvin-Szövetség értekezlete a rét. tanoncotthon tárgyában. A Kálvin-Szövetség a ref. tanoncotthon kérdését egy felolvasó ülés keretében vette tárgyalás alá. A felolvasó ülés a Protestáns Iparosképző Egylet helyisé­gében folyt le s ezzel az volt a Kálvin-Szövetség veze­tőségének a célja, hogy szélesebb körökben tegye is­mertté ezt az ötven év óta szép tevékenységet kifejtő egyesületet is. A tanoncotthon kérdésének helyes megoldása különösen Budapesten, de az ország többi városaiban is égető szükséget képez. Sok szülő csak azért nem adja ipari pályára gyermekét, mert félti a tanoncidő alatt a gyermekre leselkedő egészségi és erkölcsi vesze­delemtől, amelyektől igazán csak a helyes internátusi elhelyezés és vezetés hatja meg. Ilyen körülmények között érthető érdeklődéssel vártuk a Kálvin-Szövetség aktióját, mert hisszük, hogy az ügy a Kálvin-Szövetség kezében jó helyre van letéve 8 egyházi hatóságaink jóakaratu támogatása mellett nem késhetik sokág az első budapesti ref: tanoncotthon felállítása. A Gonda Béla min. tanácsos elnöklete alatt lefolyt ülésen elég szép számban jelentek meg az érdeklődők, kik között ott volt Sörös Béla, a losonczi ref. tanonc­otthon szervezője és Samarjay Jánosné, a rimaszombati ref. tanoncotthon védnöknője is, akik vidékről jöttek el, hogy a tanácskozásban részt vegyenek. Az értekezlet közönsége legalább a Majba Viimos ág. hitv. ev. hitoktatási igazgató vezetése alatt álló tanoneotthont tekintette meg, amelyet hétről-hétre 70 — 80 protestáns tanonc keres fel, hogy ott vallás­­erkölcsi nevelésben részesüljön. Ezután tarlotta meg Maday Gyula ref. főgimn. tanár előadását a ref. tanoncotthon kérdéséről. Madav ezzel a kérdéssel a budapesti ref. egyháztanács meg­bízásából is már hosszabb idő óta foglalkozik s így igazán alapos ismerője ennek az ügynek. Előadása a kérdést minden vonatkozásában felölelte s az annak megvalósításához szükséges gyakorlati eszközökre is rámutatott. Előadása végén határozati javaslatott terjesz­tett az ülés elé, amely szerint a Kálvin-Szövetség kívánatosnak és szükségesnek tartja egy budapesti ref. tanoncotthon mielőbbi felállítását s e végből a buda­pesti ref. egyháztanácshoz memorandumot intéz, amely­ben kifejtve a kérdés nagy fontosságát az egyháztanács erkölcsi és anyagi támogatását kéri a tanoncotthon megvalósításához. Az előadás nyomán komoly és tartalmas vita in­dult meg. Pálóczi Horváth Zoltán dr., a Kálvin-Szövet­­•ég ügyvivő titkára, bemutatta Czinke Istvánnak, a rimaszombati ref. tanoncotthon vezetőjének levelét, melyben ismerteti az általa szervezett és vezetett tanoncotthon irányát és munkarendjét. Sörös Béla a gyakorlatban kipróbált elvekkel s számításokkal szólott hozzá a kérdéshez, ó Losonozou 100 tanonora berendezett tanoneotthont szervezett, amely azonban egy év után internátusi jellegét meg­szüntetve, folytatja tovább jótékony működését. Kovács Zsigmond nagyiparos kétszeri felszólalásá­ban főleg gyakorlati szempontból világította meg a kérdést. Kováts István dr. a tanoncok élelmezésének kérdését ki akarja kapcsolni a tanoncotthon megvaló­sításánál. Majba Vilmos főleg abból a szempontból tartja különösen fontosnak a tanoncotthon mielőbbi megvalósítását, hogy ez által a középosztály gyermekeit is nagyobb számban lehetne az ipari pályára vonni. Ifj. Darányi Kálmán a Patronage Egylet üdvözletét tolmácsolta. Többen szólaltak fel még a jelenlevő iparosok közül is, akik a maguk szempontjából is a legmelegebben fogadták a tanoncotthon eszméjét s annak mielőbbi megvalósítását felettébb kívánatosnak jelezték. Az ülés végül egyhangúlag elfogadta Maday határozati javaslatát s őt bízta meg az egyháztanáos­­hoz intézendő emlékirat elkészítésével is. Könyvismertetés. Népszerű Kálvin-életrajz második kiadása és a Kálvín-képek. A református egyház egyetemes konventjétől a nagy reformátor születése 400 éves éfordulójára kiadott Kálvin­­életraiz kezd immár nagyobb elterjedést venni. Mikor a konvent elhatározta, hogy ilyen . népszerű és rendkívül olcsó kis füzetet bocsát a ref. hívek rendelkezésére, arra számított, hogy a jubileum esztendejében talán nem lesz egy magyar református ember sem, aki azt, azért a né­hány fillérért megszerezni ne iparkodjék. Számított külö­nösen a lelkészek, tanítók és értelmes presbiterek lelkes ügybuzgóságára. M nt a jelek mutatják, e részben talán nagyot nem csalódik. A füzet, melyet S. Szabó József irt, alkalmasnak bizonyult a hívek érdeklődésének a fölkelté­sére és a nagy reformátor életének s küzdelmeinek az olvasók lelki szemei elé való állítására. Immár 21 ezer példányban forog népünk kezén, úgy hogy újabb 20 ezer példány kiadása vált szükségessé. De még ez mind csak kezdetnek vehető, ha meggondoljuk, hogy több százezer református külön háznép él széles ez országban, amelynek asztaláról bizony nem volna szabad hiányozni ennek az olcsó és szép képekkel ékesített füzetnek. A most meg­jelent második kiadásban igen előoyös változásokat is ve­szünk észre. A füzet papírja sokkal fehérebb, finomabb és tartósabb, mint előbb volt. Ezen a betűk is tisztábbak és jobban olvashatók. Aztán Béza Tódornak egy igen sikerült, uj arcképe van beleillesztve ebbe a füzetbe a ré­gebbi képe helyett, amely ezt a nagy embert kissé mo­gorva színben tüntette föl. Mindent összevéve, nagyon örülünk a füzet második, megszépített kiadásának és újó­lag a legteljesebb mértékben hívjuk fel rá legfőképen a lelkészek figyelmét. Kövessenek el mindent a hívek kö­zött való terjesztése érdekében ! Ezzel nemcsak azt moz­dítjuk elő, hogy magyar népünk megismerje e Kálvin

Next

/
Thumbnails
Contents