Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-04 / 14. szám
225 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 226 És megy, rohan őrjöngve a birákhoz : Itt... itt a pénz ... vegyétek el . . . vegyétek, Vér ára ez, mely éget és elátkoz . . . — Nem az enyém ... nem az enyém ... tiétek! — Óh, nem kell, nem kell ... így szóltok nekem ? ... S az őrjöngő templomba fut vadul, Elszórja ott s aztán — egy holt tetem Önnön kezétől fojtva, földre hull! Óh, borzalom, a bűnnek ilyen vége! — Nem, nem számíthat égi irgalomra ! Lelkének szárnya sárosán, megtépve Vergődteti s leejti őt a porba ; De még tovább is hull: a mélybe le, Ragadja őt a kétségbeesés; Nincs már hite, reménye, Istene, — Csak egy: örökké gyötrő szenvedés! Péter, Judás: két bűnbánó tanítvány ! Ti mind a ketten szörnyűt vétkezétek: Egyik tagadva, más árulva nyilván, S kockára vetve békét, üdvösséget! Sötét örvényben ott vergődtetek! . . . — Óh, megdöbbentő ez a küzdelem, S hogy mindketten le nem merültetek: Miért, hogyan van ? Ez nagy intelem! A bünbánatra néked: megtért Péter Elég volt egy hang s egy intő tekintet; És lelked rögtön bánattal telék el, Hogy a bűn olyan könnyen megkerített; Majd fájó szived mélyén fölfakadt A könnypatak — bünbánat harmata . . . És mosta — mosta a szennyfoltokat . . . És tiszta lettél, mint ég csillaga! De jaj neked, rút áruló, mert téged A pénz szerelme teljesen elvakított; Nem láttad azt: Jézussal mit tevének És nem haliád, hogy röpköd gúny és szitok! — Cak akkor : hogy halált zúgtak reá, Csak akkor borzadt össze a kebel: De Tcönny a szennyet le nem moshatá: így nyelt a kárhozat örvénye el!! Fülöp József körmendi lelkész. Könyvismertetés. Mitrovícs Gyula összegyűjtött papi dolgozatai. III. kötet. Közrebocsátja fia, ifj. Mitrovics Gyula. Ára kötve 7 korona. Debrecen, 1908. Hegedűs és Sándor könyvkiadóhivatala 8° 290 1. Mitrovics Gyula a legkiválóbb, a legtartalmasabb magyar egyházi szónokaink egyike. Nem számíthatjuk ugyan a szaporán termelő szónokok közé, de amit egyszer hatalmas szelleme magából kibocsátott, az mintául szolgálhat általában véve minden egyházi szónoknak. Gondolata mélységével, stílusa a maga szépségével magán hordja a nagy iró egyéni sajátságait. Összegyűjtött papi dolgozatainak most megjelent III. kötete jórészben szertartási beszédeket és imádságokat foglal mogában. Temetési, keresztelési, konfirmációi, urvacsoraosztási és esketési beszédek és imádságok. A kötet tartalmát nagy részben halotti beszédek és imádságok alkotják. Ezekben egyházaink kimagasló alakjait parentálja el, mint pld. báró Vay Miklós tiszáninneni egyházkerületi főgondnokot, Bálint József ugyancsek tiszáninneni egyházkerületi főjegyzőt, dr. Baczoni Lajos debreceni jogakadémiai tanárt s több sárospataki főiskolai tanárt, kiknek nevét, emlékét ezáltal az ércnél is maradandóbban örökítette meg. Keresztelési, konfirmációi, urvacsoraosztási és esketéei beszédeit általában a rövidség és tömör előadás jellemzik. Mitrovics úgy látszik nem a hosszú beszéd tartását, hanem a gondolatok egységes csoportosítását, a tartalmas és megragadó előadást tartotta szem előtt. Ezért van az, hogy gondolatait gyakran nehézkes körmondatokban fejezi ki, hogy előadása inkább bámulatot és csodálatot, mint vonzalmat kelt az olvasóban, illetve a hallgatóban. Általában véve Mitrovics Gyula papi dolgozatainak most megjelent III. kötetéből is azt látjuk, hogy nagy egyházi szónokunk kerülte a hosszadalmasságot. Szeme előtt minden beszédében a tartalom lebeg s nem a terjengős, dagályos előadás. NémeLy beszédében (úrvacsora osztási) inkább csak érinti a dolgokat s nem fejti ki bővebben. Ebben a törekvésében, azt mondhatjuk, talán messze is megy. S épen ezért van az, hogy a Mitrovics beszédeit jobb inkább nyugodtan s elmélyedve olvasgatni, tanulmányozni, mint szószékről eredeti kompozícióban hallgatni. Kifogástalan mintákat ad az irásmagyarázathoz is Jobb és megbízhatóbb ifesr MAGVAKAT te» olcsóbban senki sem ad, mint Fábián Béla magkereskedése Budapset, Üllői-ut II. szám. Kálvin-tér mellett. Tessék árjeg-yzéket kérni!
